07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

2020.07.09 - tiszatáj

Az első kertek, amelyeket a letelepedő ember a gazdálkodás kialakításának kezdetén készített, természetesen hasznos, ehető növényeket, zöldségeket, fűszereket, gyümölcsöket tartalmaztak, de korán megjelentek a hatalmasok szigorú elvek alapján tervezett parkjai, a hatalom jelképei is. A kert által képviselt tájra a társadalmi rend geometriáját kényszerítették. Ehhez nagy terület, sok pénz és persze kreatív kompozíció volt szükséges. Mai időkben is csodálunk szépen megtervezett parkokat, barokk, francia, japán, kínai vagy angol kerteket, de legfőbb gondunk az a néhányszáz négyzetméteres kiskert, amelyet mi tervezünk, gondozunk. A kertészkedés szenvedély. A szigorú karantén alatt sokfelé láttam, hogy az emberek szorgosan művelik kertjeiket, amire addig nem volt idő. A kert fontos része a társadalomnak. Nem azért, amit naiv elmék néha gondolnak, hogy a kerttel az érintetlen természet egy darabkáját csempésszük be életünkbe, hogy megőrizzük, csodáljuk. Kedveseim, hol van már érintetlen természet? Néhány éve a Bükkben is kivágták az „Őserdőt” lelkiismeretlen barmok, egy régi kis bükköst, ahol a […]

>>>
Címke: , ,
2020.07.09 - tiszatáj

Az első kertek, amelyeket a letelepedő ember a gazdálkodás kialakításának kezdetén készített, természetesen hasznos, ehető növényeket, zöldségeket, fűszereket, gyümölcsöket tartalmaztak, de korán megjelentek a hatalmasok szigorú elvek alapján tervezett parkjai, a hatalom jelképei is. A kert által képviselt tájra a társadalmi rend geometriáját kényszerítették. Ehhez nagy terület, sok pénz és persze kreatív kompozíció volt szükséges. Mai időkben is csodálunk szépen megtervezett parkokat, barokk, francia, japán, kínai vagy angol kerteket, de legfőbb gondunk az a néhányszáz négyzetméteres kiskert, amelyet mi tervezünk, gondozunk. A kertészkedés szenvedély. A szigorú karantén alatt sokfelé láttam, hogy az emberek szorgosan művelik kertjeiket, amire addig nem volt idő. A kert fontos része a társadalomnak. Nem azért, amit naiv elmék néha gondolnak, hogy a kerttel az érintetlen természet egy darabkáját csempésszük be életünkbe, hogy megőrizzük, csodáljuk. Kedveseim, hol van már érintetlen természet? Néhány éve a Bükkben is kivágták az „Őserdőt” lelkiismeretlen barmok, egy régi kis bükköst, ahol a […]

>>>
Címke: , ,
2020.06.30 - tiszatáj

Annyi mindent elképzeltem már, hóesést a nyárba, a temetőben járni tanuló gyereket, némaságban a csakazértis szót, de hogy ezt is egy napon, mert kellett, volt kérés, fölhívás, hát, mit mondjak, mégsem lett könnyű. Nem is volt annyira nehéz, nem panaszkodom. Néztem a tételeket. Jó kis tételek. Vizsgázz, kamerád. Húzol, megnézed, olvasod. Az éhség. A félelem. A jeges szorongás. A kivetettség. Az a köd, az olyan köd, amiben már magunkat se látjuk, egy olyan gomolygás, amibe készséggel veszünk bele, és az úgynevezett belső tekintet is csak vakon hunyorog, akár a halni készülő lámpás. Ismerjük, ugye azokat a mozdulatokat, amikor a kapkodó kéz fillérek után kutat a kabátzsebekben. Amikor könyvlapok peregnek, hátha kiesik belőlük egy bankó. Kék, lila, barna pénzek, óriási számok. Billió, trillió. Ilyen infláció után?!, és ha kiesik?!, meg vagy te őrülve, fiam. Szegénység, a legnagyobb szegénység az, hogy elhagynak. A legnagyobb szegénység, hogy nem tudják, ki vagy, nem tudják, […]

>>>
Címke: , , ,
2020.06.22 - tiszatáj

ILYENEK VOLTUNK
Négyéves forma kisfiú üldögél a tengerparti homokon. Vele egyidős társak tucatjai veszik körül. Délelőtt van. A fiúcska hirtelen megérzéstől vezetve feltekint a meredek part felett emelkedő sétányra. Abban a pillanatban meglátja a szüleit, ahogy vele szemben állnak és őt kutatja tekintetük. Megkönnyebbülő, hangos zokogás tör ki belőle, hadd hallja mindenki, hogy ennek a néma gyereknek is van hangja, anyja és apja. Minden benne van ezekben a könnyekben […]

>>>
Címke: , , ,
2020.06.16 - tiszatáj

Hajnalodik. Egy nagy napot tojt az ég a vörösfenyő tetejére. Még párás a levegő az éjszakai ölelkezések nyomán. Olyan fél öt lehet. Március óta szigorú határzár van a két ország között: se ki, se be. A norvég miniszterelnök döntése alapján nem láthatjuk egymást még messziről sem. Egy ismerősöm elvitette magát a kishatárhoz, és beszökött Norvégiába. Biciklivel ment bentebb az országba, hogy láthassa a kedvesét. Mintegy harminc kilométert hajtott a közeli Haldenbe, ahol már várta a vonatnál a férfi. Egy hétvégét töltött Bettan illegálisan ott. Majd szépen hazabiciklizett a kishatáron keresztül. Nem voltak vámosok arra. Erre én is gondoltam. De kisebb kockázattal járt, hogyha te jössz át a svéd határon. Nem reménykedhettem. Minden hajnalban megébredtem azonban, mintha a kocsid ajtajának a csattanását hallottam volna. Az erkélyem alatt szoktál parkolni. Megismerem a dízelmotor hangját. A lépteidet is. Ahogy csengetsz, hallom minden hajnalban. Kint ülök az erkélyen, és várom, hogy a nagy ég […]

>>>
Címke: , ,
2020.06.10 - tiszatáj

Valahogy aztán felébredtem… Az úgy volt, hogy forgolódás közben karom köré tekeredett a takaró, és mert rajta feküdtem, lassan elzsibbadt. Ezért aztán nem tudtam magam alól kihúzni. Onnan kezdve pedig bármilyen vészjelző álmot is álmodhattam volna magamnak, mindegy lett volna. Ezt is csak azért tudtam ilyen pontosan, mert közben a vádlim begörcsölt. Az öreg a mező más részeitől alig elkülönböztethető rizsföld mellett haladt. Vállaira fektetett hosszú botja mindkét végén egy-egy vízzel teli favödör lógott. Persze, mondta, lehetne nagyszerű gépeket építeni, hogy megkönnyítsük az élet dolgait, de amíg azokat tökéletesítjük, eltűnik maga az élet, ahogy megélni egyedül érdemes. A mozdony megállt középen, aztán a fordító lassan megindult vele. Ez egy olyan óra, amelyiknek csak egy mutatója van. A mozdony egy üres hangár-rekesz felé fordítása meghitt, már-már ünnepélyes művelet, hiába a mindent elnyomó olaj- és rozsdaszag. Az öreg talán arra a kisfiúra gondolhatott, aki a halott városból kisurranva, vékony pólóban és rövidnadrágban […]

>>>
Címke: , ,
2020.06.04 - tiszatáj

A biomonokultúrák előnyeit és hátrányait jól ismerjük. Az ember, amióta agrár­technológiákat alkalmaz, a monokultúrákat részesíti előnyben. Az egyetlen fajtából vetett gabonát könnyebb művelni, aratni, nagyobb hasznot hoz rövid távon. Hosszabb idő alatt azonban jelentős hát­rá­nyok jelentkeznek, a monokultúra kizsákmányolja a talajt, csökken a termésátlag, pedig más növények számára még bőven volna erőforrás. A monokultúra érzékeny az újonnan megjelenő fertőzésekre, vírusokra, baktériu­mokra gombákra. Ha még nincs megfelelő ellenszer, egyetlen fertőzés elviheti az egész termést, akár hatal­mas, országnyi területen is. Hátrányos a mono­kultúra az erdészetben is. A kizárólag azonos fajhoz tartozó fákból álló erdő érzékenyebb a károkozókra, kisebb az önvédelmi képessége. A sokféle fajból álló komplex erdő sokféle káros hatástól képes magát megvédeni és sokkal összetettebb a benne helyet találó állatvilág is. A biológia arra tanít minket, hogy kerüljük a monokultúrákat, mert ezek a szerveződés egy magasabb szintjén gyengék, védtelenek és hosszú távon biztos a pusztulásuk. Amikor az ember közösségeket hozott létre, […]

>>>
Címke: , ,
2020.05.29 - tiszatáj

Egyszer csak megjelent. Épp reggel, vizelés után, miután már elszívtam az első cigarettámat, és fölraktam a kávét, figyeltem fel arra, hogy az ágyamban valaki szuszog. Ránézem, pontosan ugyanúgy nézett ki, mint én. Ahogy elnézem, ahogy alszik, csak annyit állapítottam meg, „milyen vézna”. Megittam a kávém, elszívtam még két cigarettát, mikor láttam, fölkelt az ágyból, és vizelni indult. Nem beszélgettünk. Úgy éreztem, fölösleges minden kommunikáció valakivel, aki a saját kópiám. Érdekes módon az sem érdekelt, hogyan került a lakásomba, vagy egyáltalán ki ő, aki a hasonmásom, klónom, mit tudom én. Enni nem evett semmit tejen kívül, de azt pusztította. El is lettünk volna egy darabig szépen, ha a vendégeimet nem bántja. Skalpellal vagdosott az arcukba, vagy mondjuk teleeresztette a kádat jéghideg vízzel, és fejüket a víz alá nyomta, míg majdnem megfulladtak, vagy például szögeket vert a körmük alá. Furcsa módon a látogatóim ezt szó nélkül tűrték. És továbbra is eljártak hozzám. […]

>>>
Címke: , , ,
2020.05.21 - tiszatáj

ILYENEK VOLTUNK Emlékszel még kedves egykori osztálytársam, amikor az első napon a fekete hajú, kedves és energikus tanító néni kijelölte nekünk, megilletődött elsősöknek, melyik padba és ki mellé fogunk ülni? Egy másik szemüveges kisfiút kaptam padtársnak. Nemcsak a csúnya, csontkeretes szemüvegünk, de a keresztnevünk is egyezett. Minden bizonnyal a pápaszemünknek szólt ez a pedagógusi óvatosság, hogy az első padba ültettek bennünket. Ezeket a padokat manapság már múzeumokban mutogatnák, ha még meglennének. Réges-régi nyikorgó és mégis strapabíró faalkotmányok voltak, amiket megsötétített az idő, a sok-sok diákgeneráció pedig a legkülönfélébb nyomokat, a jövőnek üzenő bejegyzéseket, faragásokat, karcolásokat hagyta rajta. De éppen ezért ezeknek a padoknak számunkra lelkük, személyiségük volt. Mert bár egyformák voltak, de a sok évtizedes szolgálat összetéveszthetetlenül egyedivé formálta őket az idők során. Madeleine-ek helyett nekem az iskolapadok a múlt őrizői, és nagy mesélői. Amikor időnként egy-egy másik tanterembe vetődtünk valamilyen okból, egyetlen pillantással felmértük az idegen pad tartalmát. Amelyben […]

>>>
Címke: , , ,
2020.05.15 - tiszatáj

És egyszerre csak meghallottam a szülővárosom nevét a rádióban. Énnekem ilyenkor rendesen nagyot dobban a szívem. Meglátom leírva, hallom a hírekben, dobbanás, piff-puff. Pedig ha egy ilyen szétszakadt, megesett alföldi kisváros neve bekerül a hírolvasók papírjai közé, az nem jelent jót, baleset történt, bűnügy, tragédia, valami sláger-kriminalisztika. De hogy minek szól ez a dobbanás mégis, én jól tudom. Hát persze, a gyerekkornak. A múlt váratlan fölkavarodásának, mintha egy konfettis üvegcsét ráznánk meg, merthogy az élet fölét, nagyját, azt a több-kevesebbet, fájdalmat, félelmet, jót és rosszat ott tanultam meg. Mennyi minden zsúfolódik egy névbe. Idős asszony volt, bölcsen beszélt a rádióban, merthogy ez a település neki is szülővárosa volt, innen vitték el a családjával, ő hatévesen élte meg mindezt, emlékszik mindenre, emlékszik a gettóból vezető, az állomáson véget érő kora nyári gyalogútra, emlékszik a helyiek gúnyára, közönyére, csöndjére, a csendőrök parancsszavaira, az állomáson várakozó vasúti kocsikra, hogy döngtek az ajtók. Túlélte. Aztán […]

>>>
Címke: , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő