Tiszatáj

Tiszatájonline / 2014. október 1.

Váraljai Anna: Parafrázisok depresszióra
nehéz észrevenni a fák árnyéka között magát a fát miközben vezetek elhomályosít az átszüremlő fény…
Tiszatáj

Tiszatájonline / 2014. február 5.

Váraljai Anna: Születésnap
Esős, őszi reggel, latyakos és hideg, az utca úgy fest, mint valami piszkos, nyálkás-sárga indiai…

Tiszatájonline / 2013. szeptember 18.

„Jó lábot a stafétához!”
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: KARNYÓNÉ - KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ Szeretem Keresztes Attila rendezéseit. Jó volt az Édes Anna,…

Tiszatájonline / 2012. szeptember 19.

Váraljai Anna: Tizenhárom
Mi apával a konyhában ültünk a viaszos vászonnal borított asztal mellett, Kőbányait ittunk. Én tizenhárom…
Tiszatáj

Tiszatájonline / 2012. május 17.

Váraljai Anna: Keresztelő
Piszkosul fájt a fejem azon a reggelen. Hajnalig írtam, elszívtam vagy két doboz cigit, a…

Tiszatájonline / 2012. április 1.

Váraljai Anna: Agyő
Meztelenül állok a fürdőszobában, a tükör előtt. Hol az egyik, hol a másik lábamra helyezem…
Váraljai Anna: Egy tál spagetti

Tiszatájonline / 2012. március 12.

Váraljai Anna: Egy tál spagetti
Hetvenhét májusában jöttem el Milánóból. Akkora hó volt, mondom, májusban, hogy hólánccal keltem át a határon, átkeltem, csörgő láncokkal, mint egy rab. Milánóban marketinges voltam, naphosszat üvöltöztek velem telefonon, én…
Aki forrásként maga árad

Tiszatájonline / 2012. március 1.

Aki forrásként maga árad
JANIK LÁSZLÓ: VILAGVEGE.HU CÍMŰ MONODRÁMÁJA A Pinceszínház szűkös terében Janik László szavai, gesztusai és a nézők észlelései, (illetve a térhiány-levegőhiány, az, hogy kihangosítás nélkül észlelem az előadó hangjának rezgéshullámait, látom…