RÉSZLET EGY LASSÚDAD REGÉNYBŐL

támad a hőség
fent izzik az ég
fekete klottgatyám leér a térdemig
szoktak kinevetni e miatt
a térdemig érő klottgatya miatt
de restellném megmondani
hogy valójában nem az enyém
hanem a bátyámé
aki öt évvel idősebb nálam
és már ő is szégyelli hordani
ezt a kivénhedt klottgatyát
az utca kihalt a végén épp
egy vonat halad keresztül
[…]

A Tiszatáj Alapítvány rendezvénysorozata, a Tiszatáj Szalon online változata a Homo Ludens Project és a Szegedi Nemzeti Színház együttműködésével. Ebben a videóban Barnák László színész, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója mondja el Zalán Tibor Éhség (Két Baka-motívumra, Knut Hamsun legendás könyvének címét kölcsönvéve…) című versét, mely a Tiszatáj 2020. decemberi számában jelent meg.

ZALÁN TIBOR BESZÉLGETÉSE BAKA ISTVÁNNAL (1994 nyara)
Meleg volt. Féltem a beszélgetéstől, a találkozástól. Baka Pista szemrehányá­saitól. Igaza volt. Nem volt persze igaza. Akkor már megbékéltünk egymással és a külön-külön sorssal. Akkor már a világ is kezdett megbékélni vele. Kezdte a kompenzá­lást, és ezt ő tudta. Hagyta, örült neki és szomorú volt miatta. Késő szüret…

. . . sziszegő . . . hüllők .
csonk’ – testek . ( – üzen … a KÉK – )
végre . . . szültél . sebet . valamint !
. . . örökkévaló – körmöket . ! m a r n i !

mindent . mindent . . . kitakarni !

no lám ! – no lám ! . . . felöltöztetjük agyunkat !
. . . pedig . . . nem várunk senkit .
eső – pózna . . . cinkeraj – zuhatag . . .
a képek kibomlanak . . . . h a l á l r a !
[…]

(RÉSZLET)
Szoknya alól harisnyás combja
elővillan de nagy haragomban
már a női szépség se számít
miért fájna hogy viszi a másik 

ölelje míg el nem fehérül
a száj a csömörbe beleszédül
[…]

RÉSZLET EGY LASSÚDAD REGÉNYBŐL
és nem tudta a lány sem, hogy röhögjön, vagy vágjon szánakozó képet ahhoz, hogy az énekes apja kihűlt a hajnali esőben valami gépállomás udvarán, így inkább a rendezővel törődött, aki mind lejjebb csúszott falhoz támasztottságában, hangosan nyögve próbálta kiegyenesíteni a furcsa szögben elhajló testet, nehogy elvágódjék, és beverje a fejét, az énekes segített neki, ketten végül boldogultak, és a részeg ember ismét egyenes testtartással támaszkodott a falhoz, erre szokták mondani, hogy merevrészeg, viccelődött a férfi, de a lány nem nevetett, gondolod, hogy álló helyzetben nem lehet kihűlni, kérdezte, és a lány erre sem válaszolt […]

(SZILÁNK A PAPÍRVÁROS NÉGY C. REGÉNYBŐL)

anyám nem volt az anyám
anyám inkubátor volt magában
hónapokig egy idegen gyerekkel
anyám nincs mert nem volt soha noha ő van
anyám érzéketlen rohadt dög
anyám áldozat aki csak bűnözni tud
anyám angyal éjjelente körbe repüli az álmom
anyám ferde délibáb
anyám ápolónő fekete angyal
anyám temetői kórus
anyám nagymama aki a lánya után
az unokáját sem fogja ismerni
anyám vándor folyton engem keres
[…]

A színen
ketten maradtak És
nem várnak senkire
Az alkonyatba beledöntött
kiszáradt fa izzó
csonkja még meleget ad
Az egyetlen zöld ágtól
nem keseredik meg a füst
Hűvösödik az idő
Az útmenti szelek
fölverik a koraőszi avart
Száraz levelek csapódnak
arcukba Lihegnek
Felsírnak Röhögnek
[…]

MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATA
A beszélő köntös című kisregény ötletét Mikszáth Kálmán krónikákból merítette, története a kurucok, labancok, törökök által feldúlt Magyarországon játszódik, az író mégis úgy vélte: a történelmi események csak színek, művében a mese a fő. A 19. századvégi klasszikus elbeszélést Zalán Tibor dramaturg dolgozta át színpadra, a Békéscsabai Jókai Színház április 9-ei ősbemutatóját Halasi Imre rendezte […]