Arany János munkássága, fordítói etika, CIA-iratok

MEGJELENT A TANULMÁNYOK 2019/1-ES SZÁMA ÉS MELLÉKLETE

Kézbe vehető az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának 2019/1-es száma. A hagyományoknak megfelelően a folyóirat első számával látott napvilágot A tanszék életéből című melléklet is, amely az elmúlt év során lezajlott események menetébe, a munkaközösség és a hallgatók munkájába és eredményeibe nyújt betekintést (képes) beszámolók, bibliográfiai adatok révén. Ezeket áttekintve, megállapítható, hogy igen tevékeny munka folyt az újvidéki tanszéken: ünnepi, tudományos, kulturális rendezvények, továbbképzések és hallgatói programok bonyolódtak le falai között.  A 2018-as év egyik legemlékezetesebb eseménye a 2019. június 3-án váratlanul elhunyt Térey János író vendégszereplése volt Kontaktzóna című rendezvénysorozat keretében, de nem hagyható említés nélkül az az adat sem, hogy tanárai, munkatársai és hallgatói 17 hazai és külföldi tudományos konferencián vettek részt előadással.

A Tanulmányok 2019/1-es száma tizenkét magyar és angol nyelven íródott tanulmányt, illetve könyvismertetőt tartalmaz. Valamennyi cikk rendelkezik tudományos besorolással és nemzetközi azonosító számmal, magyar, szerb és angol nyelvű rezümével; az ugyancsak három nyelven nyomtatott előzékeken megtekinthető a recenzensek névsora: valamennyien tudományos fokozattal rendelkező kutatók és tanárok.  Szerkesztőbizottsága ugyancsak nemzetközi jellegű: hét ország különböző tudományos és kutatói intézményeit, műhelyeit képviselik tagjai. A folyóirat szerkesztői: Bence Erika és Pásztor-Kicsi Mária.

Az első blokk két tanulmányt tartalmaz. Mindkettő Arany János (1817–1882) opusának jelenségeit tárgyalja. Szilágyi Márton Arany János és Szendrey Júlia című tudományos cikkében Arany Szendrey Júlia második házasságával kapcsolatban kialakított véleményének textuális nyomait kutatja fel az életműben, és vállalkozik ezeknek elemzésére. Nemcsak a figyelem középpontjában álló A honvéd özvegye című verset veszi górcső alá, hanem más szövegeket is érdemesnek tart megvizsgálni e szempontból, így az Árva fiút, Az özvegy ember árváit, a Perényit is. Fontosak ezek a vizsgálatok, hiszen más források, hogy e véleményről képet alkothasson az irodalomtörténet, nemigen állnak rendelkezésünkre. Milbacher Róbert Arany János Egy egyszerű beszélyke című művét a korabeli nevelődési és csinosodási diskurzus keretében vizsgálja. Az Arany mint novellista című tanulmány számot vet azzal, hogy a költő novellistaként kezdte pályáját, s a csinosodási diskurzus bevonásával főműve, a Toldi népszemléletének újragondolását kínálja fel.

A második tanulmányblokk a nyelv- és irodalomtudomány, illetve a filozófia területeire kalauzol bennünket. Rajsli Ilona a nyelvi érintkezés formáit vizsgálja a vajdasági családnevekben, így a Kürti – Kirti, Györe – Đere párok tekinthetők ilyen példának. Bandi Irén Nádas Péter Világló részletek című művének köztes tereit kutatja (Az emlékezéstől az elbeszélésig). Véry Dalma angol nyelvű tanulmányában James Joyce Ulysseséről mint a „szöveg szöveté”-ről ír. A Barcsi Tamás – Németh Ákos szerzőpáros Oswald Spengler hatását vizsgálja Márai Sándor és Kertész Imre műveiben; Spengler hatását az opusok civilizációs modelljeiben mutatják ki.

Határtudományok cím alá azokat a tudományos közleményeket sorolták a szerkesztők, amelyek az irodalom- és nyelvtudomány, a kulturális antropológia vagy a filozófia határmezsgyéjén, velük érintkezve, eredményeiket felhasználva vagy azokkal átfedést mutatva értekeznek meghatározott témákról. Támba Renátó a Gyermekjelenetek a hellenisztikus görög szobrászatban című tanulmányában fontos következtetéseket von le a gyermekéletképek vizsgálatából kiindulva a vizsgált korszak gyermekszemléletére vonatkozóan, miközben a gyermektörténeti ikonográfia módszereivel igyekszik képet alkotni a vizsgált jelenségről. Lajos Katalin két román történetíró, a fiatalabb nemzedékhez tartozó Sorin Mitu és az idősebb Lucian Boia történetírói munkásságának Erdély-képeiről értekezik, miközben a térség tudománytörténetének több szegmensét is körüljárja, s az imagológia vonzatkörében is értelmezi szemléletüket. A kulturális politika az a terület, ahova Tóth Glemba Klára cikke elkalauzol bennünket, hiszen Branko Prnjat műveit az államhatalom és a szabadság határának fénykörében elemzi. Imre Attila a fordítók szakmai etikájának kérdéseit veszi vizsgálat alá A fordítók szakmai etikájának kihívásai című munkájában. Nagyon érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet Somogyvári Lajos, amikor azt mutatja meg  Újvidék a CIA-iratok tükrében (1948– 1955) című írásában, milyen kép alakulhat ki, milyen képet formázhatnak egy városról hírszerzési dokumentumok.  Néhány éve ugyanis nyilvánossá és kutathatóvá váltak ezek a források a Központi Hírszerző Ügynökség honlapján.

A könyvismertetéseket tartalmazó rovatban Kocsis Lenke egy angol nyelvű tanulmánykötetről, Addison Catherine A Genealogy of the Verse Novel című, Cambridge-ben megjelent kötetéről mond véleményt, amelynek tanulságait a magyar verses regény recepciójával veti össze.

Király Tímea