Nagy Zopán: Fiktív „oltár-töredékek”
Ó,
a kigyulladt alkoholgyár
a beomlott borospince
a leégett szeszfőzde-bár
a beázott habcsók-üzem
a leszakadt freskó-állvány
a letépett szárny a járdán
a gótikus vágóhidak
a praktikus rugós-bicsak
[…]
(W. S. emlékének)
No. I.
Ó,
a kigyulladt alkoholgyár
a beomlott borospince
a leégett szeszfőzde-bár
a beázott habcsók-üzem
a leszakadt freskó-állvány
a letépett szárny a járdán
a gótikus vágóhidak
a praktikus rugós-bicsak
a süllyedő elme-kastély
a lángoló teste(m) éjfél
a félkész (ég-kék) katedrális
(az új-év, ó, nézd: romlott máris)… –
Eközben /a tükörben/ kor- és korom neszez,
erecske zizeg,
szinte piszmog, hajszálnyi törés repedez
s halkulva perceg az idő-repesz… –
kőből a hold:
zúzza fejet
fátyol a lég:
köntös lehet
(lépes lépés: loccsant lelet, agyalágyult kőzet nevet…) –
égi kényszer:
zubbony-szövet
szabadítsunk:
holdból követ
kútból egy fej: holt, de egész
arc a felhő, arc a penész
fejből a vért, kútból eget –
aludj, tente: szép szörnyeteg!
No. II.
gyászoló karnevál
vakító fehér-neműk
lehalkított lépések
lenyelt kulcsok –
tajték és nyúzott kéz
orchideák hernyók lekvár-főzés
gyíkok csatornagáz máj-leves
apokaliptikus reggelik
hárfa-zsír permet kalcedon
kakas szemét parittya
apáca-menet havonta
pacsirta-holdkór lótuszok
fátyol kolomp silány rím
alkony serleg bariton
rubin kutak medencék
rózsafák lángoló állatok
mélabúba fojtott láthatár
mesekönyvek medúzák
megöltem három kislánykát
méreg csorgott arkangyal sziszegett
csillag-csokrok illatok
borostás őz rád-mekeg
bokor vedlik csók csobog
habzó hormon s kényszerek
abroncsok zúgnak csalétek remél
fürdőruhát döf át vad árboc
egy hattyú mellkasa is nyugtalan
s félre-értett papagáj tűzifáról énekel
hideg fények kék a hold
mimóza dermed ínyenc henyél
vérző talpak imádkoznak
a nagy kő-arc meg se rebben
örvényben dühöng a jégeső
halk sírású templom süllyed
kövült szívnek négy barlangját
rohadó avar s lucskos étek árasztja el
gyomor-görcstől zsák vergődik
a közelben züllött kaszák
sötét toronyban ezüst haj lebeg
ismeretlen dal terjeng ősidők óta
len-sápadt fiúcska születik
és csigák jajgatnak a sós szélben
bölcsesség legyint
elátkozott nyáj béget
az ünnepek alatt baljós fáklyák
riogatnak vidéket
a jónép zord a jövő üres
mocskos a test s betegek
betegek betegek a távoli zongorák
király ásít kötél lengedez
gyógyteák rohadnak
kürtök feketednek
mandulafa kakál
s az álmokban kihangosított a balta-csattogás
az epét ismét desztillálják
vulgáris gatyák hancúroznak
az öröm-hörgés akadozik
de a mormogás szinte egyenletes
az ég ólmos a gépek részegek
a keresztek hártyákat növesztenek
sáfrány kuszkusz datolya
pézsma nárcisz ámbra ánizs
drágább lett az intenzitás
nagy hiány a kátrány s cián
esszencia záptojás homály sebek ürühús
karbol-sav bróm puskatus
pikk-pakk pum-pum pandarin
hónalj-sóhaj cserje kacs
dugattyú-izzadtság borz pamacs
tim-tum pim-pum pandaszín
angyal-punci patyolat
vulva-penész sajt-ragacs
vaságy korbács ispotály
forrás köhög tüdővész
himnusz fetreng szajha szül
téboly röhög bütyök nő
strici nyüszít okádik
bélben kérges üszkös kő
hetyke pitypang pityereg
megroppant férfi kesereg
s „kész a csatára a sereg”… –
de ó-ó: napraforgó lép aknára
langy légből hullnak verebek
piros rongy lobog
szerelvény vesztegel:
vonat csontváza a vashídon
meszes csont-kar integet
gyümölcsfákat robbantgatnak
mákfejből csorgó sötét nedv neszez
édeskés félhomály nyálkás pillanat
ökölbe szorított szorongás
féreg-fiókák a friss havon
idegek egy gömbbe zárva
idő-hangok komponált dadogása
s Te végre felüvöltesz
felüvöltesz végre Te s
belőlem is kiszakad
belőlem is kiszakad
belőlem is…
No. III.
Szék!
Kő
Karika
Bélgörcs
Hurok
Hamu
Zivatar
Én-ragacs
Drót-angyal
Zakó-gomb
Köldök-tömítés
Falra fröccsent söntés-tekintet
Vonalkód
Fénypénz – és papírfeszület
Leszakadt
Leszakadt
Leszakadt
Kacsintás
Egy kupica cigánymeggy
Miegymás
Kőlé = élőK
Isszák ki „magukat”
(…rák nasoylús sázynáhod A)
Hajnali tér-nyelők
Belvárosi óda
Nyolcezerkétszászhét
Haldokló madár a tetőn
Lük-te-tőn…
A jósok (is) megjósoltak jósokat =
Jósoltak ők jó sokat
Majd lemásolták ön-másukat =
Önsors-klónos rontásukat…
Minden napra egy lelet –
Minden Apja Egy lehet…
(Ó, opálos táblaképek
Tejüveg bú/torok…)
Panoráma és pirománia: valaki sóhajt…
„Gyermeki fotográfiák” hívódnak…
A fókuszban éppen egy
Harcsa és egy hörcsög
Összemosódott ábrázata…
Nagy tömegű nem-történés
Nehezedik
És nyomja agyon:
Alkotó és nem-alkotó rend-szerű
Mindennapjait…
(Most egy felhő-alakú bélyeg is béget…) –
Ébredj Kedvesem!
Maszkos madárként csipkedem
(havi-maszatos)
Öledből
(alvadt-darabos)
Véredet
S a maszk alatt – a megszállott ütődésektől –
Orrom vére is
Eleredt… –
Szék!
Tétel = letéT
1.
Az egy főre eső hiszékenység
(választások előtt és után is)
Elárasztja a bizalom
(nehezen összehordott) építményeit…
2.
A kulturált tevékenység
Részarányait nézve:
Az udvariasság és humanitás
Martalékait / foszlány-hányadékait
Csavarhatjuk be gézbe…
Őseső = ősesŐ
(Hull: az egy főre eső…) – –
Rázkódj meg! Rázkódj!
(Gyoma – Budapest, 2013)
(Megjelent a Tiszatáj 20158. számában)
