#[email protected]
Melkicedek és Ábrahám Úrvacsoráztak. Illés a Kármel hegyén leckéztette meg Baál papjait. Megbizonyosodtak A népek, hogy hiábavaló minden bálvány. Az egyiptomi fáraó megszégyenült Mózes előtt. Áron gallyacskája kihajtott A vér a ajtófélfélfára és a szemöldök- Fára került. A pusztító elment Az izraeli hajlékok mellett. Nem ment be. Ráháb, Ruth és Eszter kegyelmet nyert. Szerette Isten a szent asszonyokat. Mint Sárát. Huldát és Czipporát. Dávid homlokon ütötte Góliátot egy kaviccsal. A saját kardjával vágta le a fejét. Sámsont megigézte Delilah. Mégis üdvöt nyert. Jákob birkózott az Örökkévalóval. Aki pecsétet nyomott a csípőjébe. És időtlenné vált a gravírozás. Jézus a kereszt által emeltetett fel. Hogy magához vonzza a Benne hívőket. Fel. Ahol nincs halál se szenvedés. Majd megírta a Népszabadság és az És.
„Föld, erdő, Isten”
SÁSKA SKANZEN
Szabó Lőrinc emlékének
Rózsaszirommal megszórt aszú. Egymást átjáró ellenpólusok. Belül-kívül. Szellem és test. Hit és tudás. Liszt és Ibsen. Időhurok. Önnön tervrajzát feltáró érkezés. Indulás. Működés, éhségérzet. Meghagyás. Egybeíródik a nyelvem és a szád. Erdőben kert, a kertben darabka erdő. Aspektus és akcentus. Frézia és méhpempő. S lassan elszáll a szöszök birtokolta polc. A szépség-építészet retusált mivolt. Esszenciáink skanzenjeit elfedik. Exkluzív konyhánkban Krúdy reggeli. A szinguláris pecsét a madzag mentén elreped. Performansz a sors. Csak a hegedűvonó hegye. A reneszánszhoz új gyanta kell. Princípiumok: teszt és test. Hajszálnyi lepel. Elemző emulzió: elszánt tétovázás.* Egy megfeszített Név. Kinek nem áldás.
Stilisztikai regiszterek
EXKLUZÍV HELYEK, DISZKURZÍV TEREK
Gondolod vagy mondod. Nem mindegy, mire használ Téged a tudat és a száj. Az ihlet is egy mű, Eleve csinált. Generált Áttétel. Kibuggyan, túlfolyik. Leeszi a legszebb, legszentebb rendet. Az észnek a szöveg csinál mozit. Visszahátrál az eredet benned. A szoba-káosz nyugtat meg, S amint felfogod, mit kedvelsz. A titkos örömmel megtelsz. Interiorizált iróniád egy olvasatot elnyel. Új hangoltságért kiált. Oszcillál a szellem. Felülírja a tested: klezmer- imád. Már leírni sem kell. Csiganyomok a lenyalt nyelven. Egy ablak képe, egy oázis rajza. A boldogságba alvásként belevarrnak.
* Németh Zoltán kifejezése
