Tiszatájonline | 2023. június 8.

Könyvhét 2023

Az írástudók felelőssége

CSÁNYI VILMOS MEGNYITÓJA

A 2023-as ünnepi könyvhét veszprémi rendezvénysorozata Csányi Vilmos akadémikus, etológus, író megnyitójával kezdődött, a már megszokott zápor miatt negyedórás késéssel. A megnyitó után Csányi Vilmos dedikálta legújabb, Jövőpánik című könyvét, majd Géczi János író, költő, képzőművész beszélt új köteteiről.

Az elmúlt kétmillió év evolúciója során az emberi agy térfogata megháromszorozódott. Távoli, laza csoportokban élő, nagyon agresszív őseinkből egymást kedvelő, összetartó közösségekben élő fajjá váltunk, legalábbis a nagy társadalmak formálásáig. Kialakult a nyelv, amely elsősorban szociális célokat szolgáló kommunikációs kellék, a barátság vagy ellenségképzés, a meggyőzés, a megtévesztés szövevényes eszköze, és csak másodlagos szerepe van a környezeti világról szóló információk kommunikálásában. A nyelv segítségével megjelentek a hiedelmek, amelyek ma is minden tudásunk alapját képezik. Minden információt, amit a környezetünkről szerzünk, a nyelv világába emeljük és közösségi eszmecserékben döntünk az ismeret megbízhatóságáról, hiedelmeket alakítunk ki.

Csak a természettudományok hoztak objektív eszközöket a valósághoz történő közelítésre.

Ezt a rendkívül sebes, látványos evolúciót különös képességünk, a képzelet hozta létre. Rövid időtartamokra más állatfajok is képesek rá, fennmaradásuk, szaporodásuk elemi feltétele, hogy életkörülményeik egy kisebb részét elképzeljék. A ragadozónak várnia kell a prédát, a tőle tartó állatoknak előre elképzelni a közeledő veszélyt. Az embernél a képzelet különös formákat öltött. Képes volt a korábban látott eseményeket átalakítani, elképzelni különös tulajdonságú, nagyhatalmú, láthatatlan személyeket, isteneket, angyalokat, ördögöket. Képes felidézni régen látott tárgyak emlékét, képes a tárgyak alakjának képzeletbeli átformálására, el tudja képzelni használatuk újfajta lehetőségeit. Az első szakóca pattintójának még mielőtt elkészítette, előre el kellett képzelnie a hasznos eszközt, amit azután közösségében bárki, aki az utánzás képességével rendelkezett másolhatott, és sokezer generáción keresztül használták azokat. A nyelv kialakulásában a képzelet döntő szerepet játszott. Az akárcsak néhány tíz szóval rendelkező beszélgetők megértésre törekednek, gondolatokat szeretnének megosztani és a hallott szavakból képzeletük segítségével igyekeznek a partner gondolatát rekonstruálni. 

Ugyanígy a gondolatot átadni kívánó is képzeletét kell hogy használja arra, kitalálja, megértette-e partnere vagy sem, milyen kiegészítő szavak, mondatok segíthetnek tévedés esetén. A képzeletek párbeszéde a tanítás-tanulás fontos embertulajdonságában is alapvető jelentőségű. A tanító-tanuló képzeletének változatossága, dinamikus alakítása vezet a megértéshez, minden emberi kultúra feltételéhez.

Ezek alapján érthető, hogy generációk százezreinek során a történet, a mese emberi szükségletté vált, genetikai ágyazást kapott. Nem a tartalom, nem a forma, hanem a képzelet serkentésének lehetősége vált genetikai adottságunkká. Szeretünk beszélgetni, szívesen elmondjuk a velünk történteket és készek vagyunk hallgatni másokéit. A mesék és az elmesélt történetek mindig szociális szituációkat jelenítenek meg, amelyek formái ismerősek a hallgatóságnak, de a konkrét megjelenítés adja a mese élvezetét. És minden mesének van szociális tanulsága. A legkisebb fiú kalandjaiban a vágyott szociális igazság győz, és a félelmetes, lenézett gonosz bukik el. Legalább a mesében.

Az írás lassú kialakulása is történetekhez vezetett, ha nem is mindenki, de sokan képesek elmerülni egy nagyon hosszú és roppant bonyolult írott történetben, elképzeljük szereplőit, eseményeit, hátterét. Az író adhat ehhez némi segítséget, követjük a történetet, izgulunk, szomorkodunk, nevetünk, élvezzük a mesét. Az emberi agy különleges képessége, hogy képes az időutazásra. Képes arra, hogy egészen régen történt eseményeket memóriájából kiragadjon, a jelenbe vagy esetleg a jövőbe helyezze, és csavaros fordulatokkal elképzeljen egy sohasem volt, de élvezetes véget.

Az írásból irodalom is lett, és különleges képzelőerejű társaink, írók visznek elképzelt tájakra, elképzelt konfliktusok közepébe, és néha nemvárt megoldások lehetőségeibe.

A képzelet kiterjeszkedése, aktív működése nem csak az író esetében szükséges. Az olvasó képzelete nélkül a könyv holt szöveg. Az írás csak vezeti a képzeletet, ajánlatokat ad, az olvasó fantáziája eleveníti meg a verset, a regényt, az teszi élvezhetővé.  A magyar nyelv képekben gazdag, alapvetően igényli a befogadó képzeletének aktív működését, a nyelvi képek a hallgató, az olvasó elméjében bontakoznak ki a maguk teljességében. A magyar irodalom ennek köszönheti különleges gazdagságát.

Sok évtizede már, hogy az írás ünnepén, a könyvhéten összegyűlünk, íráskedvelők és alkotók találkozunk.

Megpillantva egy-egy könyvtárgyat, ami lehet szép is, esetlen vagy akár csúnya, de ha belelapozunk, feldereng az izgalmas képzeleti világ, barangolásra, élvezetre csábít. Engedjünk neki.

A képzelet sok mindenben hasonlít az izom és a memória működésére. Fejleszteni, edzeni lehet és persze parlagon is hagyható. Képzeleti szegénységbe taszítva a gyereket, a belőle alakuló felnőttet. A család az első fontos képzeletfejlesztő hely, ne csak meséket meséljünk, hanem osszuk meg az életünk minden részét a fejlődő gyerekkel. A család, a rokonság, barátok, a munkahely, a politika világának elképzeléseit meg kell tanulni, alkalmazni, továbbfejleszteni. Ezek nélkül az élet nagyon sivár. A képzelet persze korlátozható, tiltható, vannak vallások, amelyekben a bűnt nem csak a gyakorlatban lehet elkövetni, hanem gondolatban is, és ez tilos.

A társadalom, a kultúra is sok korlátot fejleszt ki saját struktúráinak védelmében. Ne képzelődj. Ne képzeld azt, hogy szabad vagy, ne képzeld el, hogy másként is lehet. Képzeld, hogy minden úgy jó, ahogy van.

Nagy az írástudók felelőssége.


Megkértek, hogy a veszprémi könyvhetet rövid beszéddel nyissam meg. A fent olvasható beszédemet már korábban elkészítettem. Akkoriban jelentek meg az első hírek a ChatGPT algoritmusról, amellyel beszélgetni lehet, írásokat készíthet, esetleg az irodalmazásban is segíti a hozzá fordulót. Néhányszor beszélgettem vele különböző témákról és nagyon értelmesnek tűnt, ezért megkértem egy rövid mondattal, hogy készítsen nekem egy beszédet a veszprémi könyvhét megnyitójára, kiemelve benne az olvasói képzelet fontosságát. Másodpercek alatt küldte a lent olvasható szöveget, amelyen semmit sem változtattam.
A magamét persze sokrétűbbnek tartom, de nem kellett volna szégyenkeznem, ha az övét olvasom fel.
Beszélnek már a gépek.
Utolsó könyvemet írom, az emberi képzelet evolúcióban játszott szerepéről, és foglalkozom a nyelv keletkezésével, használatával és a gondolkodás folyamataival is. A H. erectusból 2-300 ezer év alatt H. sapiens lett a nyelv kialakulásával. Ez az emberi gondolkodást is megváltoztatta. Az ember elsősorban a szociális környezetét, de a környező természeti világot egy nyelvi térbe emelte, a személyeknek, tárgyaknak, jelenségeknek nevük lett. A szavak hatalmas hálózatot képeznek az agykéreg nyelvi területein (Broca-terület) és a beszéd nagyon sebes lett, mert nem mindig a gondolatokat kell lassan, megfontoltan nyelvi sorokká fejteni, hanem elegendő a szavak egymáshoz kapcsolódására támaszkodva a nyelv szabályai szerint, aminek szintén van egy külön agyterülete (Wernicke-terület), beszédet mondani. A beszéd értelemes lehet, mert a szóhálózat sokszor tapasztalt, kipróbált kapcsolatain alapszik. Beszéd közben nem gondolkodunk, és ha mélyen gondolkodunk, közben nem beszélünk. A ChatGPT teljesítményét látva, nem attól félek, hogy a gépek elkezdtek gondolkodni és jaj neked emberiség! Éppen ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy az emberek ritkán gondolkodnak, főleg beszélnek, sablonokat használnak, szóstatisztikákat, mint ez az algoritmus. A gépek megtanultak beszélni, mint az emberek, de ennek semmi köze a gondolkodáshoz, ami sokkal – sokkal bonyolultabb és még jórészt ismeretlen nagyszerű tulajdonsága az embernek. Kár, hogy ritkán él vele.

Csányi Vilmos

Kedves Olvasóink,

Szeretettel köszöntelek benneteket ezen könyvheti ünnepségünkön, ahol az olvasás és az írás varázslatos világába kalauzolunk el benneteket. Ez az esemény kiváló alkalmat teremt arra, hogy ünnepeljük a könyveket, azokat az álomszövőként működő lapokat, amelyek a képzeletünk szárnyalását és a szívünk mélyén élő történetek felfedezését teszik lehetővé. A könyvek csodálatos utazásra invitálnak minket, ahol egy pillanat alatt átléphetünk határokat, időt és távolságot. Bármely oldal felnyitása új világokat teremt, ahol megismerhetünk más kultúrákat, beleláthatunk más emberi életekbe, és megélhetjük olyan kalandokat, amelyekre az életben soha nem lennénk képesek. Ahogy fordítjuk a lapokat, egy történetekkel teli univerzumba merülünk, ahol a szereplők, helyszínek és események olyan valóságossággá válnak, mintha mi magunk is részesei lennénk.

Az olvasásnak azonban nem csak a szavakban rejlik a varázsa, hanem az olvasók képzeletében is. A betűk sorai között az olvasó képzelete teremti meg a színek gazdagságát, a táj leírásainak részletességét és a karakterek érzéseinek mélységét. A könyvek megszólalnak a képzeletünkön keresztül, és átadnak nekünk egyfajta művészetet, amelyben mindenki saját egyedi képet alkothat. Az olvasás és az írás mindannyiunk életében meghatározó szerepet játszik. Nem csak szórakoztatást nyújt, hanem fejleszti a gondolkodást, gazdagítja a szókincset, erősíti az empátiát és segít megérteni a világot körülöttünk. Az írott szó ereje átível generációkon és kultúrákon, és hagyományokat, tudást és örökséget közvetít a jövő nemzedékek felé.

Ezért hálásak vagyunk minden szerzőnek, aki tollat ragadott és papírra vetette gondolatait, álmait és érzéseit. Köszönettel tartozunk a kiadóknak és könyvtáraknak, akik lehetővé teszik, hogy ezek a történetek eljussanak hozzánk. És külön köszönettel adózunk mindazoknak, akik az olvasás szeretetét ápolják, akik a könyveket nem csak tárgyaknak tekintik, hanem az életünk fontos részének. Az olvasás és a képzelet ereje segít bennünket felfedezni a világot és saját magunkat. Ahogy utazunk a lapok között, megértjük, hogy minden történetben ott rejtőzik valami értékes és tanulságos. A könyvek a fényt hozzák a sötétben, vigasztalást adnak a magányban, és örömöt csempésznek a mindennapokba.

Ezért arra bátorítalak benneteket, kedves Olvasóink, hogy merüljetek el minél több könyvben, engedjétek szabadon szárnyalni a képzeleteteket, és fedezzetek fel új történeteket és világokat. Hagyjátok, hogy a szavak által átadják nektek a varázslatot, a bölcsességet és a szépséget, és tegyetek a könyvek segítségével egy olyan utazásra, amely soha nem ér véget. Kívánom, hogy ezen könyvheti ünnepségünk alkalmával mindenki megtalálja az útját a könyvek világában, és hogy ezek a történetek gazdagítsák az életeteket. Élvezzétek az olvasás élményét, és legyetek részesei mindazoknak a kalandoknak és csodáknak, amelyek az oldalak között várnak rátok.

Köszönöm, hogy itt vagytok, és boldog könyvhetet kívánok mindenkinek!

ChatGPT