Előző „percemben” a képzelgés serkentette termelés káros hatásáról írtam, közben persze én is elképzelek különböző érdekes dolgokat. Sokszor elképzeltem például, hogy az őrjöngő divatmánia helyett az emberek ruhát csak a testük védelmére hordanának, és nem feltűnési viszketegségből, mert a divatipar a széndioxid kibocsátás kb. tíz százalékáért felel, és az egyik legnagyobb vízfogyasztó is.
Ismerünk olyan kultúrákat, amelyekben a divat modern pazarló formái ismeretlenek. Ilyen például a több milliós amish közösség az Egyesült Államokban, ahol vallási előírások nem tűrik az emberek versengését a divatos ruhákért, mindenkinek szép, hasznos, takaros egyenruhák járnak, férfiaknak, nőknek természetesen különböző. Persze náluk még az is megszabott, hogy a lószerszámokat hány rézpityke ékesítheti. Ebben se legyen verseny.
Tegyük fel, hogy az egyesült emberiség elfogadja azt az elképzelést, hogy mindenkinek tartós, sokáig hordható ruha és cipő jár, és az emeli valaki tekintélyét, ha nagyon régi, lehetőleg felmenőitől öröklött holmikban jár. Ebben lehetne versengeni. Egy dédapámtól öröklött farmernadrág, amely még egészen szépen megáll a két szárán, ha kibújok belőle, biztos siker lenne. A cipők is lehetnének tartósak. Sok évig hordtam egy angol cég kellemes puha vastagbőrű cipőit, amikkel mindig az volt a probléma, hogy két évente elkopott, vagy eltörött a talpuk és javíthatatlanok lettek, pedig a felsőrész félcenti vastag, tartós, puha bőrből készült és semmi jelét nem mutatta az öregedésnek, életem végéig hordhattam volna. Egyszer Londonban megkíséreltem a nyilvánvaló ellentmondásra a cég figyelmét felhívni. Tartós felsőrész, vacak talp drága pénzen. Türelmesek voltak és meghallgattak. Azután elmés kis esszébe foglalták, hogy normális ember gyakran cseréli a cipőit, mert megunja, változik a divat stb. Ők az ideális, két évre szóló talpat gyártják, és nem kívánhatom, hogy a felsőrész valami silányabb anyagból legyen, dobjam el nyugodtan és válasszak az új kollekcióból. Így a környezetszennyező nagyipar.
Most viszont, nyilván a pandémia mellékhatására, komoly divatcégek elkezdtek tartós termékekben gondolkodni. Meg vagyok hatva.
Eszedre térsz emberiség?!
Az egyik jónevű amerikai gyár tartós, sokáig hordható farmert ajánl azért, mert a divat környezetet szennyez, és ők most változtatnak. Egy jól ismert nagyon szerethető dán cipőgyár, amelynek talpai nem rohadnak el előbb, mint a felsőrész, hanem mindkettő egyszerre megy tönkre gondos tervezés és számítások alapján, hogy a felhasználónak ne legyenek mentális problémái, mint nekem, szóval ők a legfrissebb hirdetéseikben hosszú életre gyártott, szezont nem ismerő, tartós, új modelleket ajánlanak.
Miután képzelgésekben van némi jártasságom, azt képzelem, hogy ezek a cégek felismerték, hogy a piac törvényei alapján, akik elsőként fognak terméket ajánlani az új, tartós divatok követőinek, biztosan sokkal több profitot fölöznek le, mint akik csak később kapcsolnak.
Gyártsunk gyorsan sok tartós új ruhát, cipőt, úgyis hamar vége lesz a világnak!
Csányi Vilmos
