Tiszatájonline | 2022. január 10.

Relatív és súlytalan

RADNAI ISTVÁN

A broiler csirke másfél kilós korában optimális. Szép fehér tolla van. És ha sok van belőle, nem a tollból, a csirkéből, tépheted egész éjszaka.

Na, de ki fog hat hetet várni, amikor ott sétál előtted az ebéd? Nyolcvan dekás, pláne egy kilós példány, ha nyakatekert, illetve el van vágva, kitokolva, pörköltszaftban, krumplidarabok szomszédságában, remek étel. Gyerekeim nemes egyszerűséggel és együgyűséggel, paprikás krumplinak titulálták a konyhai remeket. És várták.

Máris csurog a nyálam, Pavlov kutyája vagyok, csak nem ugatok.

Vettünk élő csirkét – csalódást eredményezett.

Azóta sok víz folyt le. Azért van a lefolyó, amit pumpálni, pumpálni kell, mintha a dollár akadt volna el a trutyiban. Miközben pumpálok a recsegős elárulja, mire jó dollár milliárdokkal egyengetni a választások útját.

Kissé eltértünk a csirkétől, pedig kellemesebb lenyelni, mint a hetes cikkelyt. Ráadásul többhetes, már állott, sőt penészes.

Hogy mit művelt a művelt vagy műveletlen nyugat az nem tartozik a csirkére.

Éhes vagyok, tizenkettő, harangoznak. Se nyolcvan dekás, se griffmadár nem sétál a panelben, csak én két novella között.

Nosztalgia.

Éppen tegnap ettem egy csinos alsó combot. Nincs az a szoknya! Mutathat bokát, sőt, vádlit. Sülve-főve egy szárnyacska társaságában, ugyanis utána küldtem, kis szünetet közbe iktatva.

Krúdy nyála kezd ma is összegyűlni, hol van már Pavlov, kell a kutyának!

Állítólag veszik a szakácskönyveket a nők, főleg válás után. Mire begyakorolják, az új pasas ország-világnak hirdeti. Egyébként kifőzdének gondolja, keményvalutával fizet, és előre. Aztán hazasompolyog vacsora után, kivéve, ha egy cimborával találkozik, akinek a szíve után, a kellő mennyiséggel feltöltve, kiönti a gyomrát is.

Akkor sem volt felesleges eljárni a kifőzdébe.

A kocsma előtt álldogálnak, söntés mindig tömve van. A két jómadár bejut a pultig. Hogy kit kopaszt meg a kocsmáros, melyikük fizet, a nős vagy a nőtlen, homályban marad, a köd leereszkedik egészen Szegedig, ahol nem csirkét kopasztanak, mert a késdobálónak nincs meleg konyhája, nem étterem.

A kocsmában születik az irodalom, a vezércikk.

De a broiler, nyolcvan dekától másfél kilóig, nem hasonlítható eme termékekhez. Az igazi paprikás krumpli, ahogy a fiaim elnevezték.

Az újság teli van csonttal, hús sehol. Súlytalan.