tiszatáj | 2021. november 28.

Elnyomott intelligenciák

CSÁNYI VILMOS

Sokféle intelligenciát ismerünk, de a viselkedéskutatók nem tudnak megegyezni az intelligencia fogalmának meghatározásában. Én az etológusokét használom, ez a leghasznosabb, mely szerint az intelligencia az állati idegrendszer azon tulajdonsága, hogy működésével lehetővé teszi az állat folyamatos életben maradását és szaporodását. Persze az etológusok is elfogultak és az idegrendszerhez kötik az intelligenciát csak azért, hogy a növényeket, a bioszférát és más egyéb rendszereket kizárhassanak a fogalomból és a dolguk ezzel leegyszerűsödjön. Pedig a tölgyfa is intelligens rendszer, mindent megtesz, hogy folyamatosan életben maradjon, ugyanígy egy ökológiai fülke, mondjuk a tölgyerdő is, de maga a bioszféra is igyekszik a maga módján, szabályozza az energiatermelőket, energiafogyasztókat, egyensúlyokat hoz létre és azokat finoman szabályozza.

Az ember sokáig hízelgett magának azzal, hogy a világon egyedül csak ő intelligens, mindenki más csak értelmetlen gépszerű valami, ingerekre reagál, de gondolkodni nem tud. Ennek a nézetnek vége, legalábbis ami a gerinces állatokat illeti, mert 2012-ben Cambridge-ben népes tudóskonferencián mindenki elfogadta a cambridge-i nyilatkozatot, ami szerint minden gerinces állat intelligens a maga módján, a gerincvelő és az agyszerkezet minden fajnál hasonló, minden állat gondolkodik, persze nagy faji különbségek vannak attól függően, hogy valaki néhány milligrammos aggyal vagy 10 kilogrammossal, mint a bálna, teszi azt. A magatartáskutatók végre megnyugodhattak az egyezségben. Az is az intelligencia próbája, ha valaki ezzel nem ért egyet.

Örülünk, hogy a kutatók elégedettek, de szabadjon megkérdeznem, hogy mi lesz a sok milliárd emberrel, összefoglalóan emberiség, amely eddig úgy tudta, hogy csak az emberek intelligensek és ezért az intelligenciát igen magasra értékeli, afféle státusz mértéknek is tekinti.

Szóval nemcsak mi? Ezek is? Ezek a szőrös, négylábú, mindenhol szaladgáló állatok is gondolkodnak?

És mi mindenre gondolnak?

És például ildomos-e megenni egy másik gondolkodó lényt? Mert a disznók, a bocik, de még a csirkék is a gondolkodók kategóriájába esnek. Csak a rántott szelet, a hamburger és a virsli nem gondolkodik, mellesleg a pörkölt se.

Tetszenek látni, hogy ez milyen komoly morális probléma? A világ hirtelen tele lett gondolkodó lényekkel és a kultúránk nem illeszkedik ehhez, későn szóltak ugye.

A globális társadalom, amely most van születőben, szintén intelligens rendszernek tetszik, még fejlődése elején van, de már mutat jeleket, hogy kezdi a dolgot felfogni. Megjelentek a növényi alapú hamburgerek, a virslit évtizedek óta szójából csinálják, és már tömegtermelésre is készen állanak olyan sejtgyárak, amelyek a csirkecombhoz, rántottszelethez teljesen hasonló sejtkészítményeket képesek majd létrehozni. Bár a sejt is intelligens, de csak egy egészen picit, a bálnához képest.

Tehát, ha a klímakatasztrófát túléljük, meglehet felhagyunk az élő állatok elfogyasztásával, még ha más intelligens ökológiai rendszernek, magának a bioszférának, a részek elfogyasztása nem okoz morális problémákat.

Ezt nem is akarom tovább fejtegetni, a morál csak lassan képes úrrá lenni valakin. Viszont gondolj kedves olvasó a kutyákra. Akik szőrös gyerekek. Ezt nem én találtam ki, német kolléga, én csak népszerűsítem. Szóval a kutyák nem csak gondolkodnak, hanem kérdeznek, terveznek, barátságot ápolnak, utánoznak, ha megéri ellenségeket tartanak számon, játszanak, ápolnak, jeleznek, szólnak, munkát végeznek. Szóval ezernyi feladatot képesek ellátni, és bizonyára a nyájas is sok ilyen történetet hallott, olvasott.  Tehát hangsúlyozom, a kutyák is gondolkodnak, igen jól, tehát intelligensek. És itt térek rá az írás címére. Lehet, hogy vannak elnyomott intelligenciák a mi felvilágosult, demokratikusnak mondott rendszerünkben?

Az ugye nyilvánvaló, hogy más embereket lehet elnyomni, rabszolgának tartani, bebörtönözni, megfosztani napi élelmétől, az utcára vetni, csicskásnak tartani. Ezt lehet, mert ezek mind emberek, és ha egyszer ezt megunják, fellázadnak, és majd egyezkednek elnyomóikkal, azok is emberek. Csak várni kell türelmesen.

Viszont a kutyák helyzete sokkal összetettebb. Melyik bíróság fogadna be egy vádiratot arról, hogy az alperes kutyáját rövid láncon tartotta, nem játszott vele, alultáplálta és többször gorombán említette az édesanyját?

Még nincs ilyen bíróság sajnos és még ennél is nagyobb probléma az, hogy az intelligencia, az emberé és a kutyáé is a születés után fejlődik ki. Akit születése után korán láncrakötnek elhanyagolnak, annak intelligenciája csak arra lesz elegendő, hogy a szörnyű körülmények közötti életét igyekezzen megtartani. Nincs játék, nincs foglalkozás, nincs munka, nincs fejlődés. Az elnyomás lehetősége és gyakori előfordulása nyilvánvaló. Mellesleg a csupasz gyerekekkel is éppen ez a helyzet. Az emberi mivolt csak egyik eleme az intelligenciának, a többi az egyedi fejlődésben alakul ki. Ha nincs intelligens környezet, elnyomott marad az intelligencia, akár szőrös, akár csupasz az illető.

Erre gondolj kedves olvasó, amikor láncot veszel, vagy amikor egész este tv-t nézel a gyerekkel való foglalkozás helyett.