HELLER ÁGNES: FILOZÓFIAI LÁBJEGYZETEK
Egy éve, 2019. július 19-én hunyt el Heller Ágnes filozófus. Halálának első évfordulójára a Lábjegyzetek Platónhoz c. könyvsorozat, amely a szegedi filozófiai tanszék által 2002 óta évente megrendezett konferenciák előadásait foglalja magába, külön kötetet jelentetett meg, Heller e konferenciákon tartott előadásait közreadva. Költészetről, bűnről és igazságszolgáltatásról, filozófiai műfajokról, álomról és akaratról elmélkedő szövegek olvashatók a kötetben… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN SZINONÍMIÁK – KÖZELEDÉSEK HEIDEGGERHEZ CÍMŰ TANULMÁNYKÖTETÉRŐL
Martin Heidegger neve többet jelent, mint a filozófia egyik szereplőjét. Sokak szerint a XX. század legnagyobb gondolkodója volt. Az embert, a lét értelmét nagymértékben az ő gondolatai mentén értjük ma is. Mintha valamilyen teológiához hasonlót is képviselne, nagy kérdése – miért van a valami, miért nem inkább a semmi? – a Szentírás Teremtés könyvére is emlékeztet. A világ, az emberi együttlét, a nyelv mibenlétének megközelítése ugyancsak ezt a mély, elemi alapzatot értelmezi… – PAYER IMRE KRITIKÁJA

KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: SZINONÍMIÁK. KÖZELEDÉSEK HEIDEGGERHEZ
Érdemes kicsit elidőzni a címnél és az alcímnél. Szinonímiák. Ugyanaz és más, azonosság és különbség. Közelség, szomszédság, rokonság, mégis távolság és idegenség. A görögben közös név, egymás melletti, együttes, összetartozó megnevezései valaminek, nagyjából ugyanannak ‒ de tudjuk, hiszen írás, s legkivált talán fordítás során rendre mélabúsan vagy kétségbeesetten tapasztaljuk, hogy mégis egészen másnak… – SIMON ATTILA KRITIKÁJA

GÖRFÖL BALÁZS:
HANS-GEORG GADAMER MŰVÉSZET- ÉS KÖLTÉSZETFELFOGÁSA
Görföl értekezése öt fejezetre tagolódik. Kiindulásképpen, ha lehet így fogalmazni, Ga­da­mer antiesztétikai esztétikájának alapvonalait kíséreli meg rekonstruálni (először az „esztétikai tudat” destrukciójának nagyívű programját, ezt követően pedig a műalkotás hermeneutikai fogalmának főbb összetevőit), majd először nagyobbra, később pedig szűkebbre fogva a perspektívát Gadamer költészet- és irodalomfelfogása kerül terítékre… – KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN KRITIKÁJA

SZÉLJEGYZET EGY PESSZIMISTA KÍSÉRLETHEZ
Tamás Gáspár Miklós „Filozófia zsarnokság idején” című cikkében a sztoa kortárs fogadtatásának bemutatásán keresztül utal arra, hogy a zsarnoki társadalmi struktúrák és a fullasztó szellemi környezet milyen erős hatást gyakorolnak filozófiai trendekre. Véleményével nincs egyedül, és a jelenség nem sajátosan magyar. Ami néhány évszázada „passé” volt, azt a politikai reakció megeleveníti, aktualizálja és – nem ritkán – újraértelmezi, rosszabb esetben vulgarizálja […]

Az alkotó filozófiai gondolkodás új bázisa jöhet létre azzal, hogy 2017 első félévében elindult a „Krinò” Workshop of Thinking elnevezésű szeminárium a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Federico Sollazzo egyetemi oktató irányításával… – BOROS TIBOR BESZÁMOLÓJA

BESZÉLGETÉS A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL
A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok ad elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat… – P. SZABÓ DÉNES INTERJÚJA

INTERJÚ RICHARD SHUSTERMAN NEOPRAGMATISTA FILOZÓFUSSAL
A szómaesztétika, a szomatikus gondoskodást strukturáló vagy azt javító tudományok és tudás formáinak vizsgálatával átfogja a társadalom szomatikus értékeinek és viselkedésének kritikai tanulmányozását. Sőt, testi tudatosságunk és gyakorlatunk olyan átirányítását is, ami eltávolít a reklámiparunkat átható, pusztán szomatikus sikert hirdető, elnyomó módon szűk és ártalmas sztereotípiáktól. Ehelyett a szómaesztétika a szomatikus értékek és kiteljesülésük jóval érdemlegesebb vízióira és elérésük jobb módszereire koncentrál, és azokat törekszik feltárni… – KRÉMER SÁNDOR INTERJÚJA

SÁRKÁNY PÉTER: A FILOZÓFIA MINT PRAXIS

Talán mégiscsak színésznek kellett volna lennem, akkor most lehetnék sikeres író is. Színdarab kérdése, amely az élet érzelmi tükröződéseit jeleníti meg. Az érzelmi involváltság nem a darab ismeretén múlik. Az mindig ígéretes, ha egy tanulmányban Nietzschére hivatkoznak. Különösen akkor, ha etikai szempontrendszer alapján választják mintának azt a filozófust, akit a filozófiatörténet az etikai szkepticizmus tárgyszava alatt jegyez… – OLÁH TIBOR KRITIKÁJA

A nyugati tudománynak van egy jól körülhatárolható iránya, mely az intézményesült tudás helyszínein, az egyetemeken különösen nyilvánvalóvá válik. Bárki, aki valamelyest ismerős ezeken a helyeken, pontosan tudja, hogy itt nem zajlik egyéb, mint adatátvitel – ami érthető azokban az esetekben, ahol a tudomány közvetlenül valami gyakorlati tevékenység megvalósulását célozza. Ez azonban nem mentesíti az egyetemi polgárokat az alól, hogy saját lényegükön elmélkedjenek, ami viszont szinte kivétel nélkül elmarad […]