A Szent Tan tudója

HELLER ÁGNES: FILOZÓFIAI LÁBJEGYZETEK
Egy éve, 2019. július 19-én hunyt el Heller Ágnes filozófus. Halálának első évfordulójára a Lábjegyzetek Platónhoz c. könyvsorozat, amely a szegedi filozófiai tanszék által 2002 óta évente megrendezett konferenciák előadásait foglalja magába, külön kötetet jelentetett meg, Heller e konferenciákon tartott előadásait közreadva. Költészetről, bűnről és igazságszolgáltatásról, filozófiai műfajokról, álomról és akaratról elmélkedő szövegek olvashatók a kötetben… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS KRITIKÁJA

HELLER ÁGNES: FILOZÓFIAI LÁBJEGYZETEK

Egy éve, 2019. július 19-én hunyt el Heller Ágnes filozófus. Halálának első évfordulójára a Lábjegyzetek Platónhoz c. könyvsorozat, amely a szegedi filozófiai tanszék által 2002 óta évente megrendezett konferenciák előadásait foglalja magába, külön kötetet jelentetett meg, Heller e konferenciákon tartott előadásait közreadva. A hét előadás nem kapcsolódik egymáshoz, hiszen minden konferenciának más-más tematikája volt, amelyhez Heller törekedett alkalmazkodni. Költészetről, bűnről és igazságszolgáltatásról, filozófiai műfajokról, álomról és akaratról elmélkedő szövegek olvashatók a kötetben. Az „olvashatók” kifejezést tudatosan alkalmazom. A filozófiai szövegekről gyakran, részben joggal, gondolhatjuk, hogy bonyolultak, nehezen követketők. Hegelt vagy Lukácsot, Adornot vagy Benjamint nem lehet csak úgy egy strandon napozgatva vagy kávéházban ücsörögve olvasgatni. Heller szövegei, minthogy felolvasásra szánta őket, olvasmányosak. Az első mondattól az utolsóig követhetők, bármilyen összetett problémát is feszegetnek, bármilye mélységbe is kalauzolják az olvasót.

Aki csak egyszer is megtapasztalta, Heller hogyan volt jelen ezeken a konferenciákon vagy más szereplésein, elevenségére emlékezik, s arra az olthatatlan vágyra, hogy hallgatóságával pezsgő dialógusba kerüljön. Hogy a filozófiai felvetések és koncepciók magas röptét beleszelídítse a jelenlévők reflexiós terébe. Megértetni és még inkább megvitatni vágyta a gondolatait. Bármilyen nagy filozófiai műveltséggel rendelkezett is, olyan témákról beszélt, vagy úgy beszélt minden témáról, hogy azokat közel hozza a hétköznapi ember filozófiájához, mindannyiunk töprengő világába állította a legnagyobb gondolkodók világából válogatott felvetéseket, elméleti kapaszkodókat.

Heller legfőbb filozófiai témái közül kimagaslanak a hermeneutika, az etika és az esztétika területére tartozó művek. Ugyanakkor Heller közszereplő is volt, vitatott és vitatható állításai hazatérését követően jelen voltak a hírekben, és nem ritkán váltak alpári acsarkodások céltáblájává is. Halála után egy évvel azonban ezek már elfelejtődnek vagy megtalálják a maguk helyét az életmű centrumához viszonyítva, annak peremén vagy akár onnan is le, a feledésbe csúszva.

Az évfordulós kötetben két előadás is kifejezetten vallásfilozófiai, amely oldaláról Heller talán kevéssé ismert. A „Bűn szankciók nélkül” és még inkább az „Isteni igazságszolgáltatás – emberi igazságszolgáltatás” című előadások olyan problémákat tárgyalnak, amelyek az etika és a vallás egybeszövődött terében láttathatók.

Heller 2000-től kezdve egyre inkább foglalkozott vallási, bibliai témákkal. Sámsonnal, a megtestesüléssel, a Teremtés könyvével vagy Jézus feltámadásával. Számára a filozófiai gondolkodás forrásai közé egyaránt tartoztak a filozófia és a teológia klasszikusai, például Ágoston vagy Luther. A Biblia alakjait nem vallási áhitattal, hanem a felvilágosult ész kritikus megközelítésével tárgyalta, például Jóbot vagy Jézust.

Letelt a gyász év, de folytatódik az emlékezés. Még könnyen felidézhető apró, törékeny alakja, ahogyan a viták hevében előre hajol, ahogyan a körülötte állók egyikére másikára rávillantja tekintetét. De talán még inkább fájdalmasan emlékezhetünk azokra a döntésekre, amikor egyéb fontos elfoglaltságaink miatt nem mentünk el valamely előadására, vagy nem ültünk be kollegiális alázattal szegedi kurzusaira. Mostmár késő, ezek a mulasztások nem pótolhatók, de kezünkbe vehetjük műveit, újra hallgathatjuk, olvashatjuk előadásait és meríthetünk belőle – bőséggel.

A zsidó tanítás szerint „Boldog az, aki a Szent Tan tudásában vált naggyá, és minden fáradozása a Szent Tanra irányult.” Ilyen értelemben Heller Ágnesre boldog emberként emlékezhetünk, és örököseiként ilyen értelemben törekedhetünk a boldogságra.

Máté-Tóth András

Heller Ágnes: Filozófiai lábjegyzetek

Szerkesztette: Laczkó Sándor

Szeged, 2020

3000 Ft