ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A vászon és a szemlélő között van a kép, mondta Fiedler. Mást látunk messziről, és mást látunk, hogyha egészen közel megyünk az alkotásához. Legjobb lenne megérinteni, végigsimítani a kép felületét, amelyek olykor domborműként is értelmezhetőek. Teszi ezt a vastag gipsz alapozás, a gyakran egyenesen tubusból kinyomott tömérdek festékréteg, ezek megdolgozása, visszakaparása, majd újra felhordása, rétegezése […]

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása. Ismérve, hogy szándékosan egy élő vagy már nem élő személy arcmásának készül. Arcmás, más arc. Sztárfotográfia (egyben reklám és divatfotó) az 1960-, 1970-es években, Amerikában jelent meg először. A legjelentősebb sztárfotográfusok Diane Arbus, Richard Avedon, Annie Leibovitz. Amit a hétköznapi ember nem láthat, de látnia kell. Extrém kitárulkozás, az intimitás megőrzése, a kukkolás izgalma…

TÖRÖK RICHÁRD-EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A Műcsarnok egyik legizgalmasabb időszaki kiállítása idén minden bizonnyal Török Richárd magyar szobrászművész emlékére szervezett kiállítás volt. Törököt a 20. század végének jellemző feszült kultúrpolitikai helyzete nemhogy visszavetette a munkájában, sokkal inkább inspirálta, sajátos közlésre késztette. Főleg bronzszobraiban, plasztikáiban fogalmazta meg egyszerre saját manifesztumát és véleményét a világról, az országról, ugyanakkor reflektált híres magyar politikai és irodalmi alakok szerepére, fontosságára, örökségére… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

TARKOVSZKIJ-FOTÓKIÁLLÍTÁS
Tarkovszkij világhírű és Magyarországon nagy rajongói táborral rendelkező filmrendező fia, Andrej A. Tarkovszkij ötletéből született a kiállítás. Körülbelül 20 éve akadt rá egy papírdobozban azokra a negatívokra, amik a család régebbi, az apai nagyszülők történetét elevenítik fel.
TOLDI FOTÓGALÉRIA 1981
Az első Toldi Galéria 1975 áprilisától 1976 októberéig, betiltásáig, működött. A mostani kiállítás a második, az 1981-es korszaknak állít emléket. Az akkoriban sehol máshol meg nem jelenhető, progresszív, új utat és gondolatokat mutató alkotók műveit mutatták be a Toldi mozi alagsorában.

SEBASTIÃO SALGADO FOTÓKIÁLLÍTÁSA A MŰCSARNOKBAN
Ha nem tudod eldönteni, hogy giccs vagy nem giccs, akkor már giccs – mondta egyszer egy nagy magyar irodalomtudós egy nagy magyar regény kapcsán, és akkor, húsz évvel ezelőtt, egyetértettem vele. Aztán telt-múlt az idő, és sokkal bizonytalanabb lettem a magabiztosságaimat illetően. Most, amikor megnéztem Sebastião Salgado kiállítását a Műcsarnokban, már egészen biztos vagyok benne, hogy a giccs átalakult, a művészet beszippantotta… – DEMÉNY PÉTER ÍRÁSA

SEBASTIÃO SALGADO FOTÓKIÁLLÍTÁSA A MŰCSARNOKBAN
A brazil származású fotográfus 2004 és 2011 között tett harminc utazása nyomán keletkezett művek egyrészt feltérképezik a „teremtés idejét”, másrészt Salgado célja a Genesis kiállítással a természet szépségének bemutatásán túl, az is, hogy cselekvésre szólít… – FÜRTH ÉVA BESZÁMOLÓJA

DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Alex Webb lassít, lelassítja az időt, szereplőit. Tagol, elválaszt, leginkább kiválaszt és kiemel. Nem törődik azzal, hogy határokon innen, vagy határokon túl van. Számára nincs határ, nem téveszt utat, bárhol is van, megtalálja módját, hogy célba érjen. Célzottan. Az origót keresi, azt a biztos pontot, ahonnan úgy tekinthet a világba és a világra, hogy nem a camera obscura válik centrális erőtérré, hanem a látvány, amit rögzít a fotográfus […]

DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Külön áll-e Stefanovits Péter? Együttesen vagy magányosan? Szemlél, vizsgál és tetten ér. Grafikáiban a foltosságra, foltmarásra (aquatinta), a hidegtűre, a borzolásra bukkanunk. Igen, savval marat, cloroxszal, de nem fehérít. Forma és funkció összefüggésére, az egymással kapcsolatba hozható elemek közötti viszonyokra, a mellérendelő, az elmével felfogható logikai kapcsolatokra. A kompozíció elemeinek hierarchikus viszonya nem leképezése az adott valóság hierarchiájának, inkább a szabadság hiányát reprezentálja ilyen módon […]

DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki most a Műcsarnokba látogat, kortárs művekkel találkozhat, a jelennel és a múlttal, az elfeledett idővel, és az idő hiányával. Az idő maga a természet. Folyik, van, pusztul, újjászületik. A kiállítás egyik célja, hogy bemutassa, miként is inspirálja a természet a kortárs alkotót, miként lesz műve tárgya és kerete a természet, a föld, a létező élet, ember és természet kapcsolatán keresztül […]