02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

2013.06.11 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 10., HÉTFŐ

A 84. Ünnepi Könyvhét hétfői napjának egyik vezérmotívuma a változatos műfajokban megjelenő szegedi történetek „vonulása” volt.

Csapody Miklós újabb, Bálint Sándorról szóló kötetét a szerzővel beszélgetve Zombori István mutatta be a Somogyi Könyvtárban. A Csapody korábbi Bálint Sándorról szóló monografikus invenciójú könyvének adatait kiegészítő munka a szegedi szellemi életet karakteresen formáló kutató magyar tudományos életben elfoglalt helyének újrafogalmazását tűzte ki célul. A szerző törekvése „hőse” szellemi és személyes alkatának kibontása volt egy olyan portré keretei között, amelyet ez esetben egy részterület, egy a dokumentumokból markánsan kibontakozó szál, a Bálint Sándort megfigyelő állambiztonság adatgyűjtési gyakorlatának tapasztalatából nyerhető adathalmaz szintetizálásának szándéka ural. A beszélgetőpartnerek felvetései ennek megfelelően a tudós szakmai és emberi karakterének felvázolásával a tudományos életben elfoglalt helyének reális értékelésére irányultak, így az elhallgatás és a heroizálás, a kultuszképzés szándékától is igyekeztek megfelelő távolságot tartani.

A monográfus-beszélgetőtárs állásfoglalása szerint Bálint Sándor a magyar tudományos élet valódi hatást gyakorló szereplője, akinek alakjában „az írástudók szellemi életet képző ereje” testesült meg, iskolateremtő, akinek az akadémiai tudományosság legmagasabb szintjének elismerése járt volna. A magyar néprajztudomány „legnagyobb egyszemélyes életművét” létrehozó Bálint alkotói karakterét az est résztvevői a módszerességben vélték megragadhatónak, személyes sorsában az „erkölcsi nagyságot”, az egyszerű és világos morális kereteket nyújtó, „egész életén át meghatározó istenhitet” tartották fontos tényezőnek.

Csapody új könyve a dokumentumokat rendszerezve a Bálint Sándor szegedi egyetemi karrierjét hátráltató elemek, a részben jól dokumentált, részben feltárhatatlan „emberi bosszúvágyak” nyomában jár. Ebben a reprezentációban a besúgói hálózat működéséről szóló ismert toposzokat mondja újra, de a folyamatosan frissülő adatokat is segítségül hívja, a személyes történetek közt a lehallgatások megszervezésének, a lehallgató készülékek beszerelésének, a hálózati személyek kérdezési technikáinak és irányítottságának jól ismert konstrukciói szerepelnek.

A kötet beszélgetésben is kiemelt hangsúlyai, újként prezentálható adatai közt a Bálint Sándor ellen irányuló fokozott állambiztonsági megfigyelés és a perbe fogás Szegedről, valószínűleg egyetemi körökből indulása szerepelt elsősorban figyelmet érdemlő, korábbi feltételezéseket és legendákat újrarajzoló vonalként. A dialógusban többször visszatértek és nagy figyelmet kaptak a Bálint Sándor ellen formálódó „koncepció” fázisai, a közösség elleni izgatás vádjának alakulása, mindez a főhős politikai és eszmei karakterének alapelemeitől elválaszthatatlan módon került szóba. A könyvbemutató másik szálát a szakmai karrier csomópontjai képezték. Zombori egyik felvetésében Bálint kényszerű nyugdíjazása valójában a tudományos pálya eredményeit szintetizáló munkák megírásának motorja volt, a politikai támadások így paradox módon a kutatást segítő tényezőként állnak az életrajzban. A kapcsolati háló összetett személyes motivációi, köztük az este során nagy figyelmet kapó történet, Ortutay Gyula megosztó, bonyolult karakterének és Bálint Sándorhoz fűződő szenzibilis viszonyának elemei csak kiragadott történetei lehetnek a komplex biográfia megrajzolását célzó kutatásoknak. Csapody könyve alapvonalaiban és következtetéseiben nem, egyes adatközlő részleteiben viszont valószínűleg szolgál fontos és a kutatáshoz nélkülözhetetlen újdonságokkal a téma iránt elkötelezett professzionális és az érdeklődő olvasóknak is.

A „szegedi történetek” sora az időjárás miatt a Dugonics tér színpadáról a Milleniumi Kávézóba kényszerülő beszélgetésben folytatódott, ahol Boldog Zoltán első kötetét (Kihez beszél ez a faszi?) Bene Zoltán mutatta be. Az Irodalmi Jelen munkatársának könyve részben szegedi helyeken játszódó tárcagyűjtemény, amely az elsősorban internetes, de papíralapú verziójában is felbukkanó folyóiratban közölt írásokból válogat. A párbeszéd „bemelegítő” kérdései és válaszai elsősorban a tárca műfaj megszólalási lehetőségei, történeti kérdései, főbb témái és megszületésének körülményei körül forogtak. A világot tárcatémaként látó író alakja a magyar irodalomnak otthonos és sokoldalúan körüljárt figurája, szerepével és „kínjaival” Boldog szépirodalmi bemutatkozásában is szembesülhettünk.

Az este folyamán szó esett a mai könyvkiadás visszatérő dilemmájáról: a könnyen és gyorsan elérhető internetes verzió mellett indokolt-e és ha igen, milyen prezentálásban a papíralapú verzió? A szerző tapasztalatai összecsengtek az e témában a könyvhéten már megszólalók következtetéseivel, melyek szerint a könyvformátum az eredeti online megjelenés mellett is jó eséllyel életképes lehet. Az így is közreadott történetek szerkesztettségük, kompozíciós megoldásaik miatt új kontextust kapó konstrukcióként értelmezhetőek, így az ilyen előzményekkel bíró kiadványok is ígérnek az érdeklődésre számot tartó szellemi kalandot. Arról nem is beszélve, hogy a kötetbe rendezett válogatásban az aktuális, alkalom- és Boldog esetében sokszor programszerű megszólalás érezhető gyengeségei az utómunkával ki is küszöbölhetők.

A kötetbemutató témái a várható legfontosabb felvetések voltak: Mennyire szabad témaválasztásában a tárcaíró? Miért fontos és milyen poétikai tétekkel használható a szerzői álnév? A szóban forgó válogatás írója a konvenciókhoz illően több álnevet használ, amelyek egymástól retorikai formáikban, mondandójukban, stílusjegyeikben is eltérő hangokat rejtenek. A gyűjtemény elbeszélőit a benne alaposan körbejárt földrajzi terepek, a szerző szülőhelye Kunágota és jelenlegi legfőbb élettere Szeged megírhatóságának kérdései is foglalkoztatják, így alkotói feladatként e dialógusban is nagy hangsúlyt kapott a helyek eltűnésének, átformálódásának „kötelező” tárcatémája.

A Boldog publicisztikáit olvasók tudhatják, szerzőjük nagy energiákat mozgósítva igyekszik a műfaj hagyományaiba illő, számára kedves regiszterben jelen lenni, annak strukturális kereteit elsajátítva és prezentálva eredetit, szellemeset mondani. Bár ez a törekvés érzésem szerint sokszor éppen az erőlködés miatt nem sikerül. A műfaj nagy fegyelmet követel, a valóban eredetit mondás, az érdekesség keresésének kényszerével az elődök is szembesültek, így valószínűleg Boldog Zoltán itt közölt publicisztikái sem az utolsó és remélhetőleg nem a legjobb jelentkezései e beszédmódban. Az este zárásaként azonban szerencsére a valóban egyik legjobb, nosztalgikusságában és líraiságában is mértéktartó írást (Nincs több magány) olvasta fel szerzője.

Kovács Krisztina 

 

[nggallery id=167]

Csapody Miklós kötetének bemutatója

[nggallery id=168]

 Boldog Zoltán kötetének bemutatója


Címke: , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő