07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Változó könyvtár
2019.04.13 - tiszatáj

A mai napig nincs rend a könyveim között.

Amikor öt évvel ezelőtt elköltöztem az első feleségemtől, a könyveim a kolozsvári lakásunkban maradtak. Ott is lapultak a következő év tavaszáig, amikor elkezdtem bedobozolni őket, míg augusztus végén ötven dobozzal be nem költöztünk a második feleségemmel Zilahról Marosvásárhelyre.

Kolozsváron négyszobás lakásunk volt. Nem emlékszem a négyzetméterekre, az azonban biztos, hogy ott több falas, magas polcon sorakoztak, és már ott is zsákokban vittem a Heltai könyvtárba, mert túl sok volt belőlük. Ott viszont még meglehetősen rendszeresen-logikusan válogattam. Kiszelektáltam azokat, amelyekben csalódtam, amelyek valamilyen speciális igényt elégítettek ki, amit ellenben már nem vágytam kielégíteni többé, amelyek első pillantásra remekműveknek tűntek, másodikra már sokkal kevésbé, amelyekről azt hittem, rögtön elolvasom őket, ám addig a pillanatig le se vettem a polcról.

Márta rendszerető asszony volt, de már korábban, édesanyám mellett is ahhoz szoktam, hogy a Jókaik a Jókaik mellett, a Téka sorozat darabjai egymás mellett, és így tovább. Ezt a rendszert kénytelen voltam felborítani a gyarapodás miatt, hiszen a struktúra az első, amelyet a mennyiség felborít, de nagyjából mégis tartottam magam hozzá.

Nos, Noémi viszont bohém: olykor keresztbe fekszik az ágyon, rapszodikusan eszik és alszik, ha éppen rájön az ihlet, éjszaka fest, és hajnalban jön be a hálószobába. A könyvtár is így alakult, noha mint mindig minden, most és ez sem kizárólag egyetlen okból.

A vagyonelosztás úgy alakult, hogy abból a pénzből meg tudtuk vásárolni a marosvásárhelyi lakást, mely jóval kisebb, mint a kolozsvári, és a három szobából kettőben berendezkedtünk. Az előző tulajdonosok rendezett állapotban hagyták ránk, volt benne hőszigetelés, hőközpont, új ajtók és kilincsek vártak és friss festés. Ám az egyénítés mindig pénzbe kerül: a konyhába bútort rendeltünk, megvásároltuk a háztartási gépeket, ágyakat hurcoltunk, szekrényeket cipeltünk. A harmadik szoba, mely később Noémi dolgozója lett, egy évig raktárként működött, kartondobozok és fóliazsákok álltak benne.

Amikor végre sikerült hozzálátnunk a harmadikhoz, egyértelmű volt, hogy ide is kell rendelnünk egy körbe-polcot. Üresen óriásinak tűnt, de mikor kezdtük felrakni a könyveket, hamar kevésnek bizonyult. A nagyszobában levő két polc sem fogadta be a maradékot, így hát belevágtam a válogatásba. Később irigyen hallgattam egyik barátnőmet, aki szintén elköltözött, és aki a válogatással kezdte. Soha nem voltam valami jó adminisztrátor.

Nos, ennek a fejetlenségnek a könyvtár is meglehetősen bohémre sikeredett. Amiről ma tudom, hogy hol van, arról holnap fogalmam sincs. Olyan is előfordult már, hogy egy kölcsönkért kötetet megvásároltam a bookline-on, mert nem találtam többé: mintha a föld nyelte volna el. Ez az állapot eleinte eléggé zavart, de lassan megszokom, ahogy mindent megszokik az ember, és az utóbbi időben azt veszem észre, hogy még élvezem is.

Mindennek következtében a könyvtárról való szemléletem is megváltozott, tehát az életről s a kultúráról való is. Úgy látom, hogy a könyvtáraim közötti különbség azt a különbséget is szimbolizálja, aközött, ahogy a kultúráról gondolkodtunk egykor, illetve ahogy a maiak gondolkodnak; de mert a világ változása csak az ökröket hagyja érintetlen, kicsit én is úgy gondolkodom már, mint a maiak, hiszen nem akarok egészen tegnapi lenni.

Valamikor úgy gondoltam – tulajdonképpen ezzel a szemlélettel nőttem fel –, hogy a kultúra építmény, amelynek alapja van és emeletei. Nem lehet úgy kulturált lenni, hogy az ember nem olvasta a Bibliát, Shakespeare-t, Dantét, Homéroszt, Shakespeare-t, Goethét, Balzacot, Tolsztojt, Thomas Mannt, Marquezt és a többieket, hogy a magyar irodalomról már ne is beszéljünk, melyet szintén épületként képzelt el az ember. Már én sem tartozom ehhez a több évszázadon át húzódó nemzedékhez, amennyiben bibliai ismereteim hézagosak, és a Háború és békét sem olvastam. Én is egyfajta szubjektivitásban szocializálódtam, mely korábban szóba sem jöhetett, ha kultúráról beszéltek.

Ma a kultúra – Brâncuși Végtelen oszlopa, melynek egyforma és azonos állagú kockái tetszőleges sorrendben követhetik egymást, és hogy mi van bennük, az teljesen a tulajdonosra van bízva. Vagy még jobb hasonlattal: mint azok a léggömbök, melyek révén állítólag a Google a világ minden pontján internetkapcsolatot próbál teremteni, és melyek összefüggenének, de csupán a Google révén, szabad szemmel nem látható módon. Míg az építmény nem fogadhat be mindent, addig a világegyetemben akárhány léggömb lebeghet. A kultúra sokkal kevésbé meghatározható jelenséggé vált, mint amilyennek még a nagyszüleim hitték.

A könyvtáram egyik polcán a Dosztojevszkij-, a másikon a Rejtő-regények sorakoznak. De itt van Britten élete is angolul, meg Alexandru Paleologu, a nagy román esszéíró életművének egy része is. Octavian Palertől, a másik román esszéírótól tanultam majdnem mindent, amit a képzőművészetről tudok, és az egyik sarokban ott áll Sütő András Három drámája is, gyermek- és kamaszkorom egyik bálványozott alkotójának kötete. Az egyik sarokban az Európa Diákkönyvtár, a másikban a Mérleg, a harmadikban Heller Ágnes Kizökkent idő című munkája, ez a nagyszerű Shakespeare-esszé. Bálint Tibor Zokogó majom című regénye, alatta valahol a Szilágyi István-könyvek. Hamvai Kornél remekműve, a Márton partjelző fázik, és Oe Kenzaburo regényei román fordításban. Van itt minden, csak rend nagyon kevéssé.

Egy ideig próbáltam ugyan rendet teremteni, de aztán feladtam a küzdelmet. Az irodalom minden pillanatban gyarapodik valamivel, az ember mindennap kap valakitől egy kötetet. Semmi értelme egy űzött Don Qujotévá válni csak azért, mert abban nőttünk fel, ami ma már rég nem aktuális. Ha így lett, hát legyen így.

Demény Péter


Címke: , ,
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PALKÓ TIBOR: PRE REPRO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szeplős a terem – és
szeplős a teremtés
(és-és-és-és) és:
szeplős az ég is…

Szeplős a hal,
szeplős a halál,
szeplős a bárány – és
szeplős a kés is…

>>>
2019.07.09 - tiszatáj

A FORUM KÖNYVKIADÓ ESTJE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN
Népes társaság gyűlt össze június 14-én a Dugonics téren, majd a Grand Café színpadán, ahol bemutatkozott az újvidéki Forum Könyvkiadó. Antalovics Péter, Antal Szilárd, Balázs Attila, Benedek Miklós, Böndör Pál, Kormányos Ákos, Papp Katalin, Patócs László és Szilágyi Mária mutatták be frissen megjelent könyveiket. A szerzőkkel Berényi Emőke, Bicskei Gabriella, Brenner János és Losoncz-Kelemen Emese, a Fórum szerkesztőgárdája beszélgetett… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő