08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Az Adria területe menthetetlenül a mi világunknak is a része”
2018.06.11 - tiszatáj

GÉCZI JÁNOS KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A 89. Ünnepi Könyvhét első napján (június 7. csütörtök) került sor Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatására. A Tiszatáj Alapítvány kiadásában megjelent versciklus 2015 és 2017 között született. A költő Géczi Jánossal a kötet szerkesztője, Reményi József Tamás beszélgetett.

Reményi József Tamás rövid összefoglalóval vezette fel a kötetbemutatót, amely során a hallgatóság megismerhette Géczi János költő, író irodalmi pályájának kezdetét. 40 éve, Gazdátlan hajók címmel jelent meg Szigeti Lajos szerkesztésében és Ilia Mihály bevezetőjével a Szegeden élő fiatal költők antológiája ­– emlékezett vissza Reményi. Mire az antológia megjelent, Géczi már elhagyta Szegedet.

Reményi kérdésére, miszerint milyen 40 év utánérzés ismét új kötetes szerzőként részt venni a szegedi Ünnepi Könyvhéten, Géczi hangsúlyozta: nem szakadt meg a kapcsolata Szeged városával, a Tiszatáj szerzőjeként és a Szegedi Tudományegyetemen folytatott munkája révén ma is aktívan részt vesz a szegedi irodalmi életében.

A Szegedről jövő mediterráneum-igény mindenhol kitölti az életemet.

A rövid felvezető után Reményi a költői szerepvállalásáról és az alkotói pályafutását jellemző műfaji szintézisről kérdezte Géczi Jánost. A beszélgetés során felmerültek Géczi János szociografikus munkáin és városesszéin kívül a biológia tudományához kapcsolódó rózsa-kutatói érdemei is. Így a gazdag pályafutás 15. verseskötetének bemutatásán joggal tette fel a kérdést Reményi József Tamás: Mi köti a költő-írót a líra műneméhez?

Verset író ember vagyok. A szegedi indulást követően a költő megnevezést sokáig nem használtam. Baka István mellett nehéz volt magunkat költőnek nevezni.

Géczi válaszában a költői léthez való kötödését a szegedi kezdetek atmoszférájából vezette le. Nemzedékének, saját szavaival, az „Arctalan nemzedéknek” az irodalmi indulását felelevenítve lassan körvonalazódott, mi az oka a sok műfajúságnak ebben a generációban: „Mi mindig próbáltuk a saját terünket megtartani. Akkor is, ha bizonyos terekből kiszorítottak bennünket. Ha nem lehetett verset írni, vagy közölni, akkor megpróbáltunk regényt, drámát, vagy hangjátékot csinálni. Innen jött a sokműfajos irány.”

 

 

Ezt követően került sor az új kötet bemutatására, mely során a múlt és a jelen szálai erős kohéziós elemnek bizonyultak. Reményi az ismertető kezdetén visszautalt az 1993-as 21 Rovinj verseskötet azonos nevű ciklusára, amely mintha előképeként, a letelepedés előtti „költözködés” tanújaként élne az életművön belül. Reményi a magyar irodalom egyik legszebb Adriának adózó versciklusaként is aposztrofálta: főhőse „szinte cipeli, hordja magával” a magyarországi emlékeket, berögződéseket és hagyományt a mediterrán tájakra. Ezzel szemben a Sziget, este hét és hét tíz között című kötetet mint a letelepedés irodalmi gesztusa, szimbóluma nyer jelentést ebben a kontextusban. Arra a megállapítására, miszerint, úgy tűnik, mintha a költő az adriai mediterráneumból látna rá önmagára legjobban, Géczi János igenlő válaszában az alábbiakat mondta:

Nagyon hosszú ideig kerestem azt a helyet, ahol elementárisan otthon tudok lenni.

Elmondta, kezdetben több térséget is bejárt, elsőként a görög területek érdekelték, majd idővel az itáliai, dél-olasz részek keltették fel az érdeklődését. A görög, római és keresztény kultúrák rétegződése egyfajta együttélésben válik az Adria részévé. A költő elmondása szerint mindig is az volt az érdekes számára, ahol „egy kis közép európaiság” szűrődött át ebbe a mediterrán közegbe. Az adriai tájak antik öröksége kapcsán kérte meg Reményi József Tamás a költőt a Marad című versének felolvasására. Hozzátette, a vers tanúbizonyságot tesz arról, hogy a mitologizmus nem egyfajta túldíszített esztétizálása a múlt koroknak, hanem a megszemélyesített, balladisztikus történetek mögött megbújó sorsok megelevenítője.

 

 

A versciklus további értelmezési rétegeit vizsgálva előkerültek a jellemző nyelvi sajátosságok és a szerző nyelvről alkotott véleménye is. Példaként említette Reményi József Tamás az előző, Törek (Pesti Kalligram, Bp. 2016) című kötetet, melyből fel is olvasott egy részletet: „Tolnai-versből érkezik / a karsztról az aranysakál / s a Géczi-sorba távozik.”

Tolnai Ottó költészete és hatása kapcsán a beszélgetés kitért a kultúrák átszűrődésére és a nyelv sajátos használatára is. Itt is a később felmerülő „nyelvi otthonosság” fogalma érvényesül, egy konstans önazonosságként a földrajzi területek és kultúrák váltakozásában. Így a kötetben a nyelv, mint „érzéki élvezet” egészül ki a mediterrán környezet látványával, hangulati elemeivel. Ezek kapcsán előtérbe került az új kötet nyitóverse, a Hűség című költemény. Hogy milyen jelentőséggel bírnak a szavak, esetleg az olvasó számára ismeretlen, távoli kifejezések, biológiai szakszavak, azt válaszában érzékletesen kifejtette a költő:

„Én olyan helyen nem tudok élni, ahol nem tudom megnevezni az élőlénytársaimat. Ahol én csak azt ismerem, hogy az gaz, az nem az otthonom.”

Géczi saját bevallása szerint költészetének szerves részét képezik azok a falusi élethez, tájakhoz kapcsolódó állat-, és növénynevek (pl.: szuhar), melyek az adott területen megtalálhatóak. Számára ez a kulcsa annak az „otthonosságnak” vagy kultúrafeltárásnak, amelynek ugyan nincsenek ismert 20. századi előzményei a hazai irodalomban, de a vajdasági kultúrkörben annál inkább jelen volt és van ma is. Géczi számára ez a kapott tudás olyan művészi felfogás, melyet a „tájban élés civilizáltságaként” definiált.

Így lehet otthonosnak lenni Európában.

A kötetbemutató zárásaként Reményi a kötet létösszegző tapasztalatát, és annak kiemelkedő irodalmi értékét emelte ki, majd felkérte Géczi Jánost, olvassa fel …szóközeként című versét, mint a „magyar elmúlásnak az egyik legszebb darabját”.

Németh Zsófia

 

 

 

Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)

Tiszatáj Könyvek

Szeged, 2018

2750 Ft, 148 oldal

Megrendelhető a kiadó címén: tiszataj@tiszataj.hu

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő