08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
07.30.
| Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban >>>
07.28.
| Az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjének országos tévés bemutatója >>>
07.21.
| PASO: Park, Sziget, aztán Müpa >>>
07.20.
| Szegedi Várjátékok – Madarat tolláról >>>
07.20.
| Black Nail Cabaret-koncert az A38 hajón >>>
07.20.
| Kapolcsi esték a Képmással >>>
07.20.
| TRIP to the Jungle >>>
08.18.
| FISZ-tábor 2018 >>>
07.18.
| Úrhatnám polgár közönségtalálkozó >>>
07.18.
| Fekete ház – A román kulturális miniszter nyitja meg az arany- és ezüstkincs kiállítást >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Az Adria területe menthetetlenül a mi világunknak is a része”
2018.06.11 - tiszatáj

GÉCZI JÁNOS KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A 89. Ünnepi Könyvhét első napján (június 7. csütörtök) került sor Géczi János Sziget, este hét és hét tíz között című kötetének bemutatására. A Tiszatáj Alapítvány kiadásában megjelent versciklus 2015 és 2017 között született. A költő Géczi Jánossal a kötet szerkesztője, Reményi József Tamás beszélgetett.

Reményi József Tamás rövid összefoglalóval vezette fel a kötetbemutatót, amely során a hallgatóság megismerhette Géczi János költő, író irodalmi pályájának kezdetét. 40 éve, Gazdátlan hajók címmel jelent meg Szigeti Lajos szerkesztésében és Ilia Mihály bevezetőjével a Szegeden élő fiatal költők antológiája ­– emlékezett vissza Reményi. Mire az antológia megjelent, Géczi már elhagyta Szegedet.

Reményi kérdésére, miszerint milyen 40 év utánérzés ismét új kötetes szerzőként részt venni a szegedi Ünnepi Könyvhéten, Géczi hangsúlyozta: nem szakadt meg a kapcsolata Szeged városával, a Tiszatáj szerzőjeként és a Szegedi Tudományegyetemen folytatott munkája révén ma is aktívan részt vesz a szegedi irodalmi életében.

A Szegedről jövő mediterráneum-igény mindenhol kitölti az életemet.

A rövid felvezető után Reményi a költői szerepvállalásáról és az alkotói pályafutását jellemző műfaji szintézisről kérdezte Géczi Jánost. A beszélgetés során felmerültek Géczi János szociografikus munkáin és városesszéin kívül a biológia tudományához kapcsolódó rózsa-kutatói érdemei is. Így a gazdag pályafutás 15. verseskötetének bemutatásán joggal tette fel a kérdést Reményi József Tamás: Mi köti a költő-írót a líra műneméhez?

Verset író ember vagyok. A szegedi indulást követően a költő megnevezést sokáig nem használtam. Baka István mellett nehéz volt magunkat költőnek nevezni.

Géczi válaszában a költői léthez való kötödését a szegedi kezdetek atmoszférájából vezette le. Nemzedékének, saját szavaival, az „Arctalan nemzedéknek” az irodalmi indulását felelevenítve lassan körvonalazódott, mi az oka a sok műfajúságnak ebben a generációban: „Mi mindig próbáltuk a saját terünket megtartani. Akkor is, ha bizonyos terekből kiszorítottak bennünket. Ha nem lehetett verset írni, vagy közölni, akkor megpróbáltunk regényt, drámát, vagy hangjátékot csinálni. Innen jött a sokműfajos irány.”

 

 

Ezt követően került sor az új kötet bemutatására, mely során a múlt és a jelen szálai erős kohéziós elemnek bizonyultak. Reményi az ismertető kezdetén visszautalt az 1993-as 21 Rovinj verseskötet azonos nevű ciklusára, amely mintha előképeként, a letelepedés előtti „költözködés” tanújaként élne az életművön belül. Reményi a magyar irodalom egyik legszebb Adriának adózó versciklusaként is aposztrofálta: főhőse „szinte cipeli, hordja magával” a magyarországi emlékeket, berögződéseket és hagyományt a mediterrán tájakra. Ezzel szemben a Sziget, este hét és hét tíz között című kötetet mint a letelepedés irodalmi gesztusa, szimbóluma nyer jelentést ebben a kontextusban. Arra a megállapítására, miszerint, úgy tűnik, mintha a költő az adriai mediterráneumból látna rá önmagára legjobban, Géczi János igenlő válaszában az alábbiakat mondta:

Nagyon hosszú ideig kerestem azt a helyet, ahol elementárisan otthon tudok lenni.

Elmondta, kezdetben több térséget is bejárt, elsőként a görög területek érdekelték, majd idővel az itáliai, dél-olasz részek keltették fel az érdeklődését. A görög, római és keresztény kultúrák rétegződése egyfajta együttélésben válik az Adria részévé. A költő elmondása szerint mindig is az volt az érdekes számára, ahol „egy kis közép európaiság” szűrődött át ebbe a mediterrán közegbe. Az adriai tájak antik öröksége kapcsán kérte meg Reményi József Tamás a költőt a Marad című versének felolvasására. Hozzátette, a vers tanúbizonyságot tesz arról, hogy a mitologizmus nem egyfajta túldíszített esztétizálása a múlt koroknak, hanem a megszemélyesített, balladisztikus történetek mögött megbújó sorsok megelevenítője.

 

 

A versciklus további értelmezési rétegeit vizsgálva előkerültek a jellemző nyelvi sajátosságok és a szerző nyelvről alkotott véleménye is. Példaként említette Reményi József Tamás az előző, Törek (Pesti Kalligram, Bp. 2016) című kötetet, melyből fel is olvasott egy részletet: „Tolnai-versből érkezik / a karsztról az aranysakál / s a Géczi-sorba távozik.”

Tolnai Ottó költészete és hatása kapcsán a beszélgetés kitért a kultúrák átszűrődésére és a nyelv sajátos használatára is. Itt is a később felmerülő „nyelvi otthonosság” fogalma érvényesül, egy konstans önazonosságként a földrajzi területek és kultúrák váltakozásában. Így a kötetben a nyelv, mint „érzéki élvezet” egészül ki a mediterrán környezet látványával, hangulati elemeivel. Ezek kapcsán előtérbe került az új kötet nyitóverse, a Hűség című költemény. Hogy milyen jelentőséggel bírnak a szavak, esetleg az olvasó számára ismeretlen, távoli kifejezések, biológiai szakszavak, azt válaszában érzékletesen kifejtette a költő:

„Én olyan helyen nem tudok élni, ahol nem tudom megnevezni az élőlénytársaimat. Ahol én csak azt ismerem, hogy az gaz, az nem az otthonom.”

Géczi saját bevallása szerint költészetének szerves részét képezik azok a falusi élethez, tájakhoz kapcsolódó állat-, és növénynevek (pl.: szuhar), melyek az adott területen megtalálhatóak. Számára ez a kulcsa annak az „otthonosságnak” vagy kultúrafeltárásnak, amelynek ugyan nincsenek ismert 20. századi előzményei a hazai irodalomban, de a vajdasági kultúrkörben annál inkább jelen volt és van ma is. Géczi számára ez a kapott tudás olyan művészi felfogás, melyet a „tájban élés civilizáltságaként” definiált.

Így lehet otthonosnak lenni Európában.

A kötetbemutató zárásaként Reményi a kötet létösszegző tapasztalatát, és annak kiemelkedő irodalmi értékét emelte ki, majd felkérte Géczi Jánost, olvassa fel …szóközeként című versét, mint a „magyar elmúlásnak az egyik legszebb darabját”.

Németh Zsófia

 

 

 

Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)

Tiszatáj Könyvek

Szeged, 2018

2750 Ft, 148 oldal

Megrendelhető a kiadó címén: tiszataj@tiszataj.hu

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2018.07.20 - tiszatáj

MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.19 - tiszatáj

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

>>>
2018.07.16 - tiszatáj

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.07.12 - tiszatáj

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.07.09 - tiszatáj

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

>>>
2018.07.08 - tiszatáj

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő