08.17.
| Ismét Fekete Zaj Fesztivál Mátrafüreden >>>
09.04.
| Budapesti Klasszikus Film Maraton >>>
08.17.
| Szentendrén látható először együtt hazánkban a Söndörgő és az Amsterdam Klezmer Band >>>
08.16.
| Az ötödik Malomfesztiválon minden több lesz >>>
08.10.
| MAMŰ Galéria – A véletlen >>>
08.08.
| Vass Tibor El, Kondor, pláza című önálló kiállítása – Nyílt, ti, tok című csoportos kiállítás >>>
08.07.
| Magyar műemlékek restaurálási folyamatait mutatja be a Teleki László Alapítvány legújabb kiállítása >>>
08.03.
| Hazánk legmenőbb független társulatai a szegedi THEALTER vendégei >>>
08.03.
| Legéndy Jácint performansza a ZegZugban DJ ANDONE estjén >>>
08.02.
| Változó terek – A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>
06.20.
| Megjelent a Black Nail Cabaret új videoklipje >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>

Kortárs makedón költők
Krusovszky Dénes, Malárburk József, Tolnai Ottó, Alice Walker prózája
Janáky Marianna drámája
Baka István levelezéséből
Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet (Goldmann Márta, Jablonczay Tímea, Kelemen Zoltán, Máté-Tóth András, Szőke Dávid Sándor, Turai Gabriella, Wéber Péter)
Nátyi Róbert Endre Béla kiállításáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

2018.06.04 - tiszatáj

ASZTALI BESZÉLGETÉSEK FABINY TIBORRAL ÉS NÁDASDY ÁDÁMMAL

Hathatott-e Luther Márton teológiai látása William Shakespeare művészetére? Igaz-e az az állítás, miszerint Hamlet a lutheri tanok értelmében is wittenbergi diák volt? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat az Asztali beszélgetések sorozat tizenharmadik évadának záródisputáján a meghívott vendégek, Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám.

Telt házzal zárhatta a Petőfi Irodalmi Múzeumban az évadát az Asztali beszélgetések sorozat, ahol a lutheri reformáció és annak a shakespeare-i irodalomra gyakorolt hatása volt a központi téma. A Bárka irodalmi folyóiratban, majd a Credo evangélikus folyóiratban jelent meg Fabiny Tibor irodalomtörténész-teológusnak, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanárának, a Magyar Shakespeare Bizottság elnökének vitaindító tanulmánya, mely azt vizsgálja, hogy Hamlet személyiségét mennyire és miként határozhatták meg a wittenbergi évek és a lutheri tanok. A disputa elején a tanulmány szerzője a reformáció korának kortörténetét ismertette, majd a beszélgetés alatt kitért az anglikán egyház hittételeiben felfedezhető Ágostai hitvallás szövegvariánsainak jelenlétére és annak okaira. A beszélgetőtársak kiemelték, hogy a VIII. Henrik létrehozta anglikán egyház számos ponton a lutheri teológiára támaszkodott.

Úgy, ahogy Homérosz nem biztos, hogy létezett, de biztos, hogy vak volt, ugyanúgy igaz ez Hamlet esetében is: „Hamlet nem biztos, hogy létezett, de biztos, hogy wittenbergi diák volt” – fogalmazott az irodalmi igazsággal kapcsolatban Nádasdy Ádám. A nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára a 16. századi irodalom és vallás kapcsolatára is kitérve a Shakespeare korabeli színház jellegzetességeiről beszélt.

Fabiny Tibor elmondta, hogy két nagy terület foglalkoztatja: az angol irodalom, azon belül is a 16. századi, és a teológia, azon belül is a Biblia értelmezésének a kérdése. E két terület építően találkozott Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi diák című tanulmányában. Fabiny Tibor Luther fő kérdéséből kiindulva – „Hogyan lelhetek kegyelmes Istenre?” – vázolta, hogy a lutheri tanok milyen szellemi átmenetet és újítást képeztek a középkor és a reneszánsz között. A disputapartnerek hangsúlyozták, hogy Luther nem új felekezet létrehozására törekedett, hanem a katolikus egyház belső reformációja volt a célja. Ezért is fogalmazott Nádasdy kérdésére Fabiny úgy, hogy „én wittenbergi katolikus vagyok”.

Nádasdy Ádám elmondta, hogy számára különös volt a lutheri paradoxonnal találkozni. Az ELTE egyetemi tanára kiemelte, hogy katolikus neveltetése által ezzel korábban kevésbé találkozott. Luthernél „nem az öröm, hanem a szenvedés” jelentkezik, „ami alól nem kibújni, megoldani vagy levetkőzni akar, hanem ez maga a dogma”. A műfordító arra is kitért, hogy paradoxonokban a Hamlet is bővelkedik. Ezzel kapcsolatban a disputapartnerek Géher István Király letérdel, Hamlet jő című versét is idézték:

„Igen vagy nem? S mit ér a nem,
ha nem üt rá igenre?
embereld meg magad istenem
ha nem vagy mondd szemembe”

Miért nem foglalkozik Shakespeare vallási kérdésekkel? – ezt a kérdést feszegette Nádasdy Ádám, aki rámutatott, hogy az angol nyelvű drámaírás legnagyobb alakjának nincsen olyan drámája, melyben a katolikus és protestáns ellentétet dolgozná fel, sőt olyan drámát sem írt, mely az ateistákkal foglalkozna. Fabiny Tibor elmondta, hogy Shakespeare korában „a törvény tiltotta, hogy vallási tézisek megjelenjenek a színpadon”. A beszélgetőtársak ugyanakkor azt is kiemelték, hogy Shakespeare drámáiban bár nem direkt módon, de az egyes szereplők megnyilvánulásain keresztül mégis markánsan jelen vannak a teológiai kérdések.

Galambos Ádám

 

A beszélgetés teljes terjedelmében az Asztali beszélgetések YouTube csatornáján nézhető meg:

 


Címke: , , , , , , ,
2018.08.21 - tiszatáj

CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEP
Van egy kis utca Cereden, aminek nincs neve. Mintha nem is létezne, pedig a község fő utcájából, a Kossuth Lajos utcából kanyarodik ki. A nincs neve utca sarkán áll a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep tájháza, amit tavaly vásároltak meg, teljesen lerobbant állapotban, de már a tavaly annyira rendbe tették, hogy abban az évben ott is sor kerülhetett kiállításra. Még sok a tennivaló az épületen… – ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.21 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Elérkezett az utolsó napjához az ötödik Malomfesztivál. Irodalmi workshop, népzenei taktusok, hajnali goa buli. Ilyennek látta a harmadik napot “elsőmalmozó” tudósítónk. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.20 - tiszatáj

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA ÉS
AZ M STUDIO
Két „táncelőadást” is láttunk a Thealteren, s bár látszólag semmi közük egymáshoz, eszembe jutott a kérdés, vajon mit tenne az a három, liftbe szorult férfi, ha beszabadulnának Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című előadásának a színpadára? – IBOS ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2018.08.19 - tiszatáj

AZ UTOLSÓ KÉT NAP A THEALTEREN
A Thealter utolsó két napja igazi színházi ínyencségeket tartogatott a fesztivál résztvevői számára. Pénteken egy minden elemében egyedi és sajátos táncnyelvi produkciót, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Lift – boys will be boys című koreográfiáját tekinthette meg a nagyérdemű. Fehér Ferenc rendezésében három színész, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila szerepelnek egy liftkabin alapterületének megfeleltethető aprócska térben. Az előadás kizárólag mozgásra épül, verbalitás nincs… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.18 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Sátor, napfelkelte, kakasszó, nehézkés ébredés. Következzen a Malomfesztivál második – esős – napjáról szóló beszámoló, ahogyan azt “elsőmalmozó” tudósítónk látta. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA 

>>>
2018.08.17 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A MALOMFESZTIVÁLRÓL
Ötödik alkalommal nyitotta meg képzeletbeli kapuját a szerbiai falu, Orom és a határában elterülő Malomfesztivál. Az első nap eseményeibe „elsőmalmozó” tudósítónk szemén keresztül tekinthetnek be. – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.08.16 - tiszatáj

BRECHT ÉS SHAKESPEARE A THEALTER HATODIK ÉS HETEDIK NAPJÁN
A Thealteren bemutatott előadások közül kettő is több ízben bizonyította, hogy az alkotók életkora és a színházi hierarchiában elfoglalt státuszuk egyáltalán nincs egyenes arányban előadásaik esztétikai minőségével. Azaz sosem jelenthet kiindulási alapot, hogy egy adott előadás alkotója évtizedek óta a pályán van, avagy éppen a színművészeti végzős hallgatója… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.08.14 - tiszatáj

A THEALTER ÖTÖDIK NAPJA
Három megtekintésre érdemes előadás szerepelt egymás után a programban. Elsőként délután hatkor a k2 társulatának A Cenci-ház című előadása volt látható a régi zsinagógában, ezt követte Kokan Mladenović Felhő a nadrágban című rendezése a Kisszínházban, hogy aztán a kitartó közönség újra a Hajnóczy utcában találja magát a színművészetisek Az éjszaka a nappal anyja című produkcióján… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő