05.31.
| Jazz Kocsma – Borda Réka Hoax című verseskötetének bemutatója >>>
05.31.
| Asztali beszélgetések… – Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám disputája >>>
05.26.
| Trafó – Székely Rozália: Kálvária Lakópark >>>
05.22.
| VIII. THEALTER U21 plusz kisfesztivál >>>
05.19.
| Ludwig Lounge | Művészet – tudomány – hit >>>
05.15.
| Liszt Ferenc éjszakái – Baka István emlékest Szegeden >>>
05.14.
| Trafó – Tóth Kinga intermediális költészeti estje >>>
05.10.
| PIM – Generációs újratervezések >>>
05.04.
| Göblyös Róbert festőművész kiállítása >>>
05.03.
| Szaffi − újra a mozikban! >>>
04.29.
| Megállj Majális! – családi és ifjúsági nap Szegeden >>>
04.27.
| Az Erőd falán is táncolunk – kulturális és zenei programok a Tartóshullám Mediawave Együttléten >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>
04.17.
| Televíziós alkotók ötleteit várják a Hypewriter júniusi pitchfórumára >>>
04.17.
| Kiemelkedő nézettséggel zárt a DESZKA Fesztivál >>>
04.13.
| Úrhatnám polgárral készülnek a REÖK Szabadtérire >>>
04.11.
| Visszaemlékezés és naplógyűjtő kezdeményezést indít útjára a szegedi múzeum >>>
03.22.
| Balajthy Ágnes Bodor Béla-díjas >>>
03.12.
| Budapesten is várják a REÖK Tartuffe-előadását >>>
03.12.
| A tatárjárás pusztításának drámai részletei a Határtalan Régészetben >>>
03.06.
| Világsztárok és 360 fokos VR élmény a Müpa 2018/2019-es évadában >>>

FINNORSZÁG 100 – Sanna Karlström, Miki Liukkonen, Jani Nieminen versei; Jari Järvelä, Riku Korhonen, Heli Laaksonen, Mooses Mentula prózája; Interjú Rosa Liksommal

Vörös István, Fehér Renátó, Bék Timur,versei

Nyerges Gábor Ádám prózája

Lengyel András, Soltész Márton, Kabdebó Lóránt tanulmánya

>>>

Az SZTE Egyetemi Tavasz programsorozata 2018. április 11. és május 18. között várja az érdeklődőket. Az öt hét alatt ötven helyszínen közel háromszáz program közül válogathat a közönség. A mindenki számára nyitott rendezvénysorozaton kulturális és sportesemények, kari napok, egyetemi színházi találkozó, gitárfesztivál, tematikus séták, tudománynépszerűsítő programok és konferenciák várják az […]

>>>

2018.05.10 - tiszatáj

KARÁCSONYI ZSOLT: A KRÍM
Most, amikor a kultúrpolitikai diskurzus vissza-visszatérő tárgya a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ténykedése, az Orbán János Dénes nevével fémjelzett transzközép irányzat kánonbeli helyét is rendre érintik esztétikai kérdéseket firtató megszólalások. Nehéz elkerülni a szubjektivitás csapdáját pro és kontra, kérdés, hogy képesek vagyunk-e művészetelméleti és közéleti szempontokat külön kezelni, miközben az irodalomtól a morális állásfoglalásokat is elvárjuk folyton, talán joggal… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.04.26 - tiszatáj

PETŐCZ ANDRÁS: AYSA
Petőcz András kísérlete, regénytrilógiája mindenképpen egyedinek számít. Akár témaválasztását, akár pl. időkezelését tekintve. Nem is tudhatjuk, pontosan mennyi ideig játszódik a három rész. A harmadik regényből megtudjuk, hogy Aysa mögött majdnem egy évszázad húzódik meg, nyolcvanhat esztendős, amikor a történet véget ér. Hosszú évtizedekig tart a háború, a terror, a rabság. Meghatározhatatlan helyen, országban, földrészen. Valahol a Földön… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.04.16 - Plüss Műhely

MAI NÉPMESÉK KORTÁRS ÍRÓKTÓL
Mi lenne, ha ezúttal a királylány inkább a sárkányt választaná és nem a piperkőc királyfikat állítaná próbatételek elé? Ha az égig érő paszuly óriása, akarata ellenére, kelbimbót enne egész nap, és Mátyás király nem szegény parasztlegénynek állna, hanem a levetett téli mackóbundában járná az erdőt? A kortárs magyar írók gondoltak egy nagyot és átdolgozták a hazai és határon túli népmesék közül a kedvenceiket, vagy egyenesen új, saját népmesét találtak ki… – MAKKAY-KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , , , ,
2018.04.11 - tiszatáj

FILOZÓFIA, IRODALOM ÉS EGZEGETIKA ENYEDI GYÖRGY ÉLETMŰVÉBEN
Mérő László írja valamelyik Tánctanárában, hogy mi magyarok hajlamosak vagyunk hangosabban ünnepelni a vereségeinket, mint a győzelmeinket. Hogy a kisebbségi érzésből és az elégedetlenségből nyerünk önigazolást, amiként az amerikaiak a kifelé mutatott önbizalomból vagy a japánok az elrejtett haragból. Olyankor tudjuk, hogy minden rendben van, amikor panaszkodhatunk. Hogy mennyire így van ez, azt nem csak történelmünkön végig tekintve láthatjuk, hanem a filozófiatörténetünk is ezt igazolja… – SZABÓ FERENC KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.04.09 - Plüss Műhely

MAURICE SENDAK: AHOL A VADAK VÁRNAK
Maurice Sendak leghíresebb képeskönyve magyarul is olvasható! Mindössze 55 évet kellett várni az angolszász gyerekirodalom kultikus darabjának magyar nyelvű fordítására, hamarabb jelent meg Dave Eggers-filmadaptáció után és alapján készült regénye magyarul, mint maga a képeskönyv. Ehhez képest, különös módon az Eggers-féle regény megjelenése és magyar fordítása között csak egy év telt el… – KELEMEN RÉKA KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , , ,
2018.04.05 - tiszatáj

A chilei származású Roberto Bolaño (1953–2003) legújabb, Kutasy Mercédesz fordításában Magyarországon megjelent regénye, a 2666, minden kétséget kizáróan terjedelmével sokkolja elsősorban az olvasóközönséget, bár egy hírhedt Joyce-fanatikustól, aki ráadásul mindig is írói vakmerőségével kérkedett, talán nem is olyan meglepő egy Ulysses méretű vállalkozás… – MÉSZÁROS ENIKŐ KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.04.03 - tiszatáj

SEREGI TAMÁS: A JELEN
A jelen a huszadik századi filozófia egyik legproblematikusabb fogalma. Évtizedek óta minden bölcsészkaron azt fújják, hogy a „jelenlét metafizikájának” nevezett filozófiai elgondolások valamilyen első vagy végső eredetre, megkérdőjelezhetetlen igazságra, arkhéra, önazonosságra apellálnak, vagyis logocentrizmus jellemzi őket, amiből minden egyéb szörnyű dolgok következnek. Könyve előszavában Seregi is utal ezekre a problémákra… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.04.02 - tiszatáj

ez az. ez mind az.
amit még éppen elbír.
sötét. álom. lét.

szemhéja mögött.
mintha krisztus. óvatos
derengés. feszül.

arcodhoz emeled a vizet.
sötét van. cseppekbe suttogod.
hallgatnál de nem tudsz.
istenről sem. felnézel.
ez a kép marad.
[…]

>>>
Címke: , ,
2018.03.31 - tiszatáj

PAPP-ZAKOR ILKA: ANGYALVACSORA
Papp-Zakor Ilka írásainak meglehetősen sajátos világa, atmoszférája van. Ha egészen egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy: más világ. E novellákat olvasva az az érzésünk, mintha az író épp ezt mutatta volna meg, hogy milyen az igazi élet – valahol. Bűbájosan, szelíd, biztos kézzel „emel bele” minket, mondatról mondatra, novellából novellába Papp-Zakor, e másik dimenziójú realitásba, vagy akár: univerzumba… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.03.26 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA: AZ ÉRETLEN KOSZTOLÁNYI
Szilágyi Zsófia nem egy nagy(obb) narratívát ír, nem panorámát alkot, hanem egészen mást, mégis legalább ilyen fontosat tesz: párbeszédet kezdeményez az 1920 előtti Kosztolányiról, alapot kínál az ismeretlen, szándékosan elfelejtett, vagy félreismert író (újra)felfedezéséhez, amely további eredményeket hozhat a korszak irodalmi intézményeiről, sajtójáról, gondolkodásmódjáról való kutatásoknak is… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.03.23 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: A KECSKE ÉVE
Bartók Imre trilógiájának első része – A patkány éve – 2013-ban jelent meg és heves reakciókat váltott ki a hazai irodalomkritikából. Egyesek paradigmaváltásról beszéltek, mások különböző zsánerekből összefércelt szörnykompozícióról, de voltak, akik olyan ezoterikus szövegnek ítélték, mely a befogadóknak csupán kis csoportja számára tárulkozik fel interpretálhatóként, azoknak, akik egyébként is ismerik a műfaji kontextust, miközben mindenki más számára érthetetlen és áthatolhatatlan marad a szöveg… – SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.03.22 - tiszatáj

NÁDAS PÉTER: VILÁGLÓ RÉSZLETEK
A szépirodalmat, főleg a prózát szokás a történetírás illusztrációjának tekinteni: egy-egy regényt olvasva az ember egy idegen korral, egy idegen környezettel kerül bizalmasabb viszonyba, és észre sem veszi, de egy másik világ veszi körbe. És ez bizony nem is kevés. Mégis érezzük, hogy az irodalom értékét nem lehet sem a történeti hűség különben is problematikus fogalmára, sem pedig az olvasmányos ismeretközlésre, a pedagógiai hatékonyságra korlátozni… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
Címke: , , , ,
2018.05.20 - tiszatáj

INTERJÚ MARTON ÁKOSSAL
próbálok egy olyan koncepciót kialakítani, amiben az elmúlt évek képeit, több korszak alkotásait, idősíkjait állítom ki. Lesz egy steril fal, egy nagyon színes, és egy, ahol nagy emberi alakok ábrázolásai sorakoznak – három teljesen külön álló világ. Erre építettem most a TIK-ben is: szembeállítani egymással a különböző alkotásokat. Ha nem lenne kint a nevem a képek alatt, azt gondolná az ember, hogy a képeket több ember festette… –

>>>
2018.05.19 - tiszatáj

SPOOR
Mágikus realizmus ötvöződik égetően valós problémákkal, helyesebben Agnieszka Holland tavalyi mozija erre tenne kísérletet. Olga Tokarczuk regényének adaptációjában ökothriller-felhangok jelennek meg, ráadásul a direktornő és társrendezőnője, Kasia Adamik ezt bátran kiterjesztik a moralitás, a teremtettség és a társadalmi felelősség témáira, így a Spoor látszólag összetett bűndrámaként próbál érvényesülni… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.05.18 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása. Ismérve, hogy szándékosan egy élő vagy már nem élő személy arcmásának készül. Arcmás, más arc. Sztárfotográfia (egyben reklám és divatfotó) az 1960-, 1970-es években, Amerikában jelent meg először. A legjelentősebb sztárfotográfusok Diane Arbus, Richard Avedon, Annie Leibovitz. Amit a hétköznapi ember nem láthat, de látnia kell. Extrém kitárulkozás, az intimitás megőrzése, a kukkolás izgalma…

>>>
2018.05.18 - tiszatáj

A. FEHÉR VERA KIÁLLÍTÁSA
Átélt látleletek. Szövődmények, szinte hangtalan, neszező tépelődések, tépődött eszmék, vázlatos esszék, evődő esemény-töredékek, varratok, átélt eredmények…
Ember-tájak, ember-lények, elmélet-terek belső térképei, érték-határ töltődések, elvarrrrrrrrrrrrrrrrt, túlélt, átgondolt, tovább absztrahált emlék (át)vetülések… Szövet-pixeleken túli, hívásokon, elhíváson, hivatáson, várakozás- és vágyakozás-átéléseken inneni, fixíreken, meta-textúrákon onnani, lírikus, konkrét elv(v)etülések, vegyes technikákkal oldott, érzelmi szférákba (el)engedett fabulák, meglengetett, játékos intrikák feloldásait indukáló „szabad kötődések”…

>>>
2018.05.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MARTINKOVICS MÁTÉVAL AZ IZLAND–MAGYARORSZÁGRÓL
Ritka, hogy egy előadásban ennyire nyíltan beszélnek a politikáról. Érezni is lehet a megszeppenést, amikor először elhangzik, hogy Fidesz, vagy Orbán Viktor. Érdekes, hogy Szerbiába, például ez a fajta direktebb politizálásnak van hagyománya, itt inkább maximum áthallásos előadások készülnek. Ezzel együtt, azt érzem, mi nem foglalunk állást politikailag, inkább a kivándorlás okait és egy új kultúrába való beilleszkedést boncolgatjuk…

>>>
2018.05.10 - tiszatáj

KARÁCSONYI ZSOLT: A KRÍM
Most, amikor a kultúrpolitikai diskurzus vissza-visszatérő tárgya a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ténykedése, az Orbán János Dénes nevével fémjelzett transzközép irányzat kánonbeli helyét is rendre érintik esztétikai kérdéseket firtató megszólalások. Nehéz elkerülni a szubjektivitás csapdáját pro és kontra, kérdés, hogy képesek vagyunk-e művészetelméleti és közéleti szempontokat külön kezelni, miközben az irodalomtól a morális állásfoglalásokat is elvárjuk folyton, talán joggal… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>
2018.05.09 - tiszatáj

TÉLI FIVÉREK
Ijesztő kettősségeket árulhatna el a maszkulinitásról, ehelyett a korábban csak rövidfilmeken dolgozó Hlynur Palmason debütmozija leragad a felszín karcolgatásánál. A Téli fivérek valahol a kortárs európai szerzői művek fekete lyukában veszett el. Pazarul mutató, ám ürességét minimalizmusnak tettető, a nézőt beszippantani képtelen dráma… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSSZEL
Ha esztétikai szempontból nézzük, a szépséget nem csak a 18 éves szépségkirálynő hordozza. A kertész körme alatt feketéllő föld is lehet szép. Nem az ápolatlanságot juttatja a néző eszébe, hanem azt, hogy ez a kéz dolgozik, teremt, alkot. A kép ereje, nem a szépelgő stílusban megfogalmazott előadásmódban van. Nem szépelegni kell, hanem valamit bizonyos megvilágításban kiemelve láttatni… – PACSIKA EMÍLIA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő