Zéró Balett: Enter!
Visszakacsintott már rád a monitor? A számítógép hűséges társad, vagy csak halakat tartasz benne? Szeretnél egyet, amelyik csak akkor fagy le, ha te is úgy akarod? Akkor most biztosan élvezni fogod, ahogy életre kel az ember a gépben […]
(WINDOWS 2012)
MASZK Őszi Kollekció 2012 – színház, tánc és zene a Régi Zsinagógában
ALTERRA – Kortárs Előadóművészeti Központ
Szeged, Hajnóczy u. 12.
2012. szeptember 21. péntek, 19.30
interaktív táncelőadás
előadók:
Elvira: Lakat Andrea
Kasszandra: Pintér Hajnalka
Raffaello: Szabó Zoltán
Rozika: Nemcsók Nóra
Súgó, játékmester: Kókai Andrea
zene: Brian Eno / David Byrne: My Life In The Bush Of Ghosts
koreográfia: Berger Gyula és a társulat tagjai
koncepció, rendezés: Berger Gyula
Visszakacsintott már rád a monitor? A számítógép hűséges társad, vagy csak halakat tartasz benne? Szeretnél egyet, amelyik csak akkor fagy le, ha te is úgy akarod? Akkor most biztosan élvezni fogod, ahogy életre kel az ember a gépben. Táncoltasd meg a négy digitális szellemet, akik ugrásra készen várják, hogy felkavarhassák az áramköreidet! Bukfencezik a kockavilág! Futtasd a programot, ne futamodj meg előle!
Az előadás interaktív játék a közönség intenzív részvételével. A nézők számítógépes parancsok segítségével irányítják az előadást – tulajdonképpen ők komponálják a színpadi eseményeket. A mulatságos, felszabadító közös játék során bepillantást nyerhetnek a komponálás, a koreográfia készítés vegykonyhájába is, átélhetik a közös alkotás örömét.
Jelszó: minden hatalmat a nézőknek!
„Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen projektet valósítsatok meg?
A Millenáristól kaptunk egy felkérést, hogy készítsünk el egy darabot, amely a bennünket elárasztó digitális világra reflektál.
Miben mutatkozik meg az interaktivitás?
Abban, hogy teljes mértékben a nézők irányítják az előadást, számítógépes parancsok bemondásával. Időnként fizikailag is bevonódnak egyes jelenetekbe.
A közönség már többször láthatta az előadást, külföldön is. Milyen visszhangja volt itthon és milyen külföldön?
Mindenhol fellelkesítette a közönséget. Meglepő és pozitív élmény volt a „nézők” várakozáson felüli aktivitása. Általában nem könnyű a közönséget részvételre sarkallni, de úgy tűnik, hogy a játékszabályok egyértelmű megadása, és következetes alkalmazása sikeresen küzdött meg a hagyományosan passzív nézői attitűddel („ti ott csináltok valamit, mi pedig bámuljuk”). Az első pécsi előadásunk után például egyik kedves nézőnk felajánlotta, hogy megszervez egy újabb előadást, csak hogy minél többen láthassák a darabot. Az emberek eleinte meglepődnek, hogy ők irányíthatnak, de nagyon hamar feltalálják magukat, és élvezik, hogy kezükben van a gyeplő. Ahogy kezdik kitapasztalni az irányítás adta lehetőségeket, egy idő után már egymással is képesek játszani.
Milyen különleges helyszíneken mutattátok már be az előadást?
A bemutató a Millenáris Parkban volt a Csodák palotáját borító üvegfal mögötti keskeny folyosóban. Játszottuk már hagyományos színpadon, de egy iskola tantermében is. Hamarosan Kolozsvárra utazunk vele, egy utcaszínházi fesztiválra.
Mennyire meghatározó eleme az előadásnak a helyszín?
A játék lényege mindig ugyanaz marad, de a konkrét jelentekben könnyedén tudunk alkalmazkodni az adott körülményekhez, mivel az előadásnak sok improvizatív eleme van.
Az eddigi előadásokhoz képest milyen újdonságra lehet számítani?
Kibővült a parancslista, így sokkal változatosabb helyzetek alakíthatók ki. Nemcsók Nóri beszállásával ismét 4 szereplő lett, ami szintén bővíti a variációs lehetőségeket.
Kinek a figyelmébe ajánlanád az előadást és miért?
Tapasztalataink szerint 12-től 70-ig mindenféle korú embernek jó szórakozást nyújt. A darabot kifejezetten azzal a céllal hoztuk létre, hogy – a színvonalas szórakoztatáson kívül – a közönséget aktivizáljuk és ráébresszük arra, hogy egy színházi, illetve táncelőadás mindig a néző közreműködésével jön létre, hogy még a passzívnak tűnő befogadás is aktív folyamat, amely visszahat az előadásra. Ugyanakkor a játék során nézőink bepillantást nyerhetnek a komponálás, koreográfia készítés vegykonyhájába is. A darab megalkotásakor fontos szempont volt, hogy a számítógépes nyelvezet használata – annak széles körű ismerete és elterjedtsége révén – elősegíti bármely korosztály könnyű kapcsolódását az előadáshoz. Az előadás ritkán átélhető, nagyon intenzív és közvetlen kapcsolatot teremt előadó és közönség között, amely rengeteg tapasztalattal szolgál mindegyikük számára.”
(Interjú Berger Gyulával, a Zéró Balett koreográfusával)
Berger Gyula klasszikus balett, néptánc, jazz- és modern tánc tanulmányokat folytatott, már a 80-as években megalakította első társulatát. Ma a koreografálás mellett tánckurzusokat vezet, és alapítója az L1 Független Táncművészek Társulásának. Munkája során – melyet A tánctudományért és táncoktatásért díjjal ismertek el – igyekszik hiteles, korszerű és gondolatébresztő módon megfogalmazott darabokkal válaszolni a modern életvitel és életszemlélet mély ellentmondásaiból fakadó kihívásokra. Célja az emberi személyiség bonyolultságának és irracionalitásának minél hívebb visszatükrözése olyan produkciók létrehozásával, amelyek vállalják a kockázatot és elhagyják a járt utat a járatlan kedvéért. Erre a szemléletmódra ugyanakkor jellemző a játékosság, és a humor is megcsillan az előadásokban, amelyek mindig szórakoztató és izgalmas szellemi kalandra hívják a közönséget.
Támogatók: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NKA Táncművészeti Kollégium, L1 Független Művészek Közhasznú Egyesület, Magyar Színházi Portál, Műhely Alapítvány, Füge Produkció
Sorvezető – a MASZK Egyesület beavató színházi nevelési programja
