Színház a néptánc nyelvén

A Kossuth-díjas koreográfus ugyanazokkal az alapszituációkkal dolgozik, mint negyven évvel ezelőtt, a darab dramaturgiája azonban a tőle megszokott módon tartogat meglepetéseket: lesznek például allegorikus betétek a szerelem fellángolásáról és hamuvá válásáról, sőt Ádám és Éva alakja is megidéződik. Ahogyan lapunknak bevallotta, ha egy szakmabeli végignézné a régi előadást, azt mondaná rá, hogy retró, amit ő nem szégyell, de ma már természetesen másképp gondolkodik róla. Ami azonban megmaradt: „mozgásnyelv-megújítóként” továbbra is afféle táncíróként tevékenykedik. Egyes kritikusok szerint csaknem hatvan év munkájával – annak kieszközlése által, hogy a táncműveknek mindig legyen forgatókönyvük – a magyar népi kultúrát lokálisból világszerte ismertté emelte, a népit folkká tette.

– Már a hatvanas évek előtt elkezdtem foglalkozni a dramatizált néptáncművekkel. A Bihari együttesből hárman dolgoztunk együtt: Szigeti Károllyal és Györgyfalvai Katalinnal építettük fel azt a koncepciót, amellyel a néptáncanyanyelvből olyan műveket hoztunk létre, amelyeknek ugyanolyanok voltak a törekvéseik, mint mindegyik kortárs művészeti ágnak. Színházat akartunk csinálni a néptánc nyelvére fordítva.

A Hegyen-völgyön lakodalom is ilyen lesz: a produkció egy gyermekjátékkal kezdődik. A Galga mentén volt szokás, hogy amikor egy gyerek bátyja vagy nővére esküdött, a pajtásaival eljátszottak egy tréfás lakodalmast. Emellett természetesen helyet kap benne a csárdás, a verbunk és a kalotaszegi legényes, de a fináléban a helyszín előtt tisztelegve dél-alföldi táncokat csodálhatunk majd meg, mintha csak egy tápéi – vagy éppen horgosi – lakodalomba csöppentünk volna. Hogy miből indul ki egy ilyen összmagyar, sőt össz-Kárpát-medencei koreográfia összeállításakor, arról Novák Tata a következőket mondta:

– Több mint 200 000 méternyi film van a Magyar Tudományos Akadémia néptánckutató osztályán, ez az én szótáram. Nemcsak a magyar táncokat gyűjtöttük, hanem a Kárpát-medence minden népének a táncát is, úgyhogy tényleg óriási szellemi kincs van a birtokunkban. A Kárpát-medencében élő népek táncai a különbözőségeik ellenére is rengeteg stiláris hasonlóságot mutatnak, aki ért a néptánchoz, azonnal felismeri őket.

Mivel erdélyi származású, és tud románul, főleg mezőségi területeken végzett kutatómunkát, Vajdaságban keveset fordult meg, de úgy látja, hogy az általa is ismert csoportok – a topolyaiak, a szabadkaiak, a kishegyesiek – rendkívül jók, egyáltalán nem maradnak el a magyarországi amatőr együttesektől. A topolyaiakat hívta is, hogy vegyenek részt a Dóm téri produkcióban, de anyagi okokra hivatkozva sajnos nem tudták elvállalni a fellépést. A szerbiai vendégnek szánt ugyancsak topolyai Vuk Karadžić Szerb Művelődési Központ mindössze tíz nappal ezelőtt mondta le a szereplést, ezért a szerb táncokat a deszki Bánát Néptáncegyüttes tagjai fogják bemutatni. Rajtuk kívül szlovák, román és horvát csoportok is ízelítőt adhatnak a hagyományaikból, így a budapesti Bihari János és a Vasas néptáncegyüttesekkel, valamint a szegedi csoportokkal (köztük egy szenior táncosokból álló nosztalgiacsapattal) együtt csaknem háromszázan kapnak helyet a Kárpát-medencei kavalkádban.

Novák Tata számos tanítványával dolgozott együtt ezen a produkción, többek között Foltin Jolánnal, Horváth Csabával, Lengyel Szabolccsal, Makovinyi Tiborral, Stoller Antallal és Tanács Istvánnal. A csapatot egy kiváló énekesnő, az egykor Honvéd Együttesben táncoló Herczku Ágnes is erősíti, aki az Énekmondót alakítja majd. Az összetéveszthetetlen orgánumú, Jászai Mari-díjas Csuja Imrét ezúttal a népi alexandrinusokban beszélő, humoros rigmusokat ismételgető Vőfély szerepében láthatjuk. A magyar kultúrszcéna egyik legsokoldalúbb tehetsége, Novák Péter lesz a Násznagy, aki így nemcsak édesanyjával és apjával dolgozhat együtt, hanem a munkatársként ugyancsak besegítő nővérével, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanító Eszterrel is. Nagy csapat, nagy család, nem sülhet ki belőle rossz.

Berényi Emőke

Forrás: magyarszo.com