Kinyílik a gyerekek lelke

NYÁRI SZÍNJÁTSZÓ TÁBOR BENKŐ NÓRÁVAL

Immár negyedik éve szervezett augusztus elején színjátszó tábort a Pesti Magyar Színház, Benkő Nóra vezetésével. A tizenéves lányok és fiúk nem feltétlenül a színészi pályára készülnek, bár nem tudni, mit hoz a jövő. Fontosabb, hogy az öt nap alatt csiszolódik a kommunikációs készségük, bátorságot szereznek a szereplés terén, illetve barátokra lelnek.

Negyedik éve, hetedik alkalommal megtelt a Pesti Magyar Színház színjátszó tábora, ahol idén augusztus 10. és 14. között két csoportban foglalkozott a fiatalokkal Benkő Nóra a társulat színművésze, drámapedagógus, a színjátszó tábor vezetője, aki segítségül maga mellé hívott egy drámapedagógust és két színi akadémistát.

A színházra nyitott, kreatív és játszani szerető gyermekek a Sinkovits Imre színpadot vették birtokba, ottjártunkkor éppen a pénteki vizsgabemutatóra készültek. Az ebédszünet előtt levezetésként pedig improvizációs gyakorlatokat végeztek, a Beugróból is ismert úgynevezett STOP játékkal telt az idő.

Benkő Nóra az ebédszünetben elmondta, hogy a hozzájuk érkező diákok nem csak színészmesterséget tanulnak, hanem irányokat adnak nekik abban, mi az, amire oda kellene figyelniük a mozgásban, a beszédben, a kifejezésmódban. “Elsősorban arról szól ez az öt nap, hogy jól érezzék magukat, merjenek megmutatkozni mindenféle szituációban, vállalják fel a véleményüket, gondolataikat, akár szélsőségesen is. Ne féljenek attól, ha ordítani, sírni vagy hangosan kell kacagni. Ha mernek sokak lenni, abból mindig könnyebb visszavenni – teszi hozzá a színművész, aki ősztől Arnold Wesker A konyha című darabjában lesz látható.

Idén A dzsungel könyvét átültették az iskolapadba

Sajnos nagyon kevés olyan darab íródik ma, amelyik a diákok valódi problémáit dolgozza fel. Nyugat-Európában a kortárs szerzőknek adják ki a feladatot a társulatok, hogy készítsenek olyan darabot, ami a diákok problémáiról szól, majd drámapedagógiai módszerekkel feltárják a szereplők például a tanár-diák konfliktust, a diákszerelmet vagy éppen a kábítószer-használatot.

Nemrég láttam A dzsungel könyvét, amely már az ezredik előadásán is túl van, és elgondolkodtam nagyon sok mindenen a darab kapcsán. Nem csak állatokat szoktunk emberi tulajdonságokkal felruházni, hanem éppen fordítva, sokszor mondjuk emberekre, hogy például kígyó, tigris, oroszlán, nyúl vagy hangya. Meg is kérdeztem a gyerekeket, hogy milyen állatnak gondolják magukat. Érdekes, hogy ki gondolja magát oroszlánnak és ki hangyának. A másik, ami eszembe jutott, hogy a közoktatási rendszerben minden egyes nap meg kell felelni, ezért nem mernek a diákok megszólalni, nem vállalják fel önmagukat, csak akkor, ha nem látják őket a szülők, a tanárok. Kitaláltuk, hogy költözzenek be az osztályba A dzsungel könyve szereplői, és kapjanak a tanárok és a diákok állati tulajdonságokat. A darab megmutatja a jó gyerek szerepét, és ennek a másik oldalát, amikor önfeledten viselkednek a diákok, már-már túlzásba viszik a rosszat.

A lehetetlen kategória, hogy öt nap alatt kell létrehozni egy előadást. Hétfőn megismerjük egymást, kedden kiosztjuk a szerepeket, majd próbálunk, csütörtökön főpróba, pénteken pedig bemutató, de van ennek az egésznek egy varázsa. A játék és a drámajáték kinyitja a gyerekek lelkét, pillanatok alatt közel kerülnek egymáshoz – véli a tábor vezetője.

Többen is mondták, hogy nagyon kevés ez az egy hét…

Az ÁSZ-tábor bentlakásos, tíz napos, így ott több idő van jobban megismernünk egymást, közben alakul ki a darab. Oda nem is viszek szövegkönyvet, hanem közösen alkotunk meg egy előadást, sokat improvizálunk – mondja Benkő Nóra, aki szerint ennek a tábornak éppen az a különlegessége, hogy egy színház falain belül jön létre, betekinthetnek a fiatalok a kulisszák mögé, látják a díszleteket, a színészek jelmezeit, sétálhatnak a folyósokon, felmehetnek a színpadra.

Volt már korábban görög darabunk, hazamentek és tovább foglalkoztak a srácok a görög istenekkel, a történetükkel. A legfontosabb, hogy kötik valamilyen élményhez az egyébként száraznak tűnő eseményeket, neveket, dátumokat…

Harmadszorra tér vissza

Van olyan színi akadémista, aki járt nálunk a nyári táborban. Szóval, innen nézve benne van a pakliban, hogy a táborlakók közül valaki a pályára kerül, és akár később, mint színművész tér ide vissza. Az nagyon jó érzés, és a legjobb visszajelzés a számunkra, hogy vannak visszatérő fiatalok.

Harmadik alkalommal táborozik itt Szeredi Bíborka, aki nagyon élvezi ezt az egy hetet. “Több minden érdekel, így a színjátszás is, de ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen színész akarok lenni. Van egy fontosabb része is a tábornak. Az elején kevésbé voltam magabiztos, nem mertem szerepelni, azt vettem észre az évek során, hogy bátrabb vagyok az iskolai rendezvényen, az előadások próbáin” – árulta el a 18 éves lány, aki barátokra is lelt a táborban. “Nagyon jó újra látni nyaranta az ismerős arcokat.”

Balog Zoltán Márk először jár a táborban. Érdekli a színjátszás, szerette volna látni a színház belső életét, így az öt nap alatt benézhetett a kelléktárba, láthatta, hogyan működik a forgószínpad. Kiskora óta nézi a Beugró című műsort a televízióban, így nagyon örült annak, hogy itt mindennap lehetőség van improvizálni.

A Merényi testvérek kéz a kézben térnek már vissza a színházba, Márton tudatosan színésznek készül, de legalábbis díszlet- és jelmeztervezőnek. Sok minden érdekli, ami a színházzal kapcsolatban van, ezért is örül, hogy a Pesti Magyar Színház ad helyet a tábornak. Nővére, Dorottya a beszédtechnikai foglalkozások hatékonyságát emelte ki, mint erősséget. Mindketten megemlítették, hogy itt nagyon rohan az idő.

A 2014-es táborban készült film és a létrehozott előadás:

 Tóth András Tozzi

[nggallery id=594]

Fotó: Medgyesi Milán