tiszatáj | 2019. május 7.

Elindult a MASZK tavaszi kiadása

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE

A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható.

Határon túlról a Váróterem Projekt előadásában érkezik a Liget című előadás, Botos Bálint rendezte, maga a produkció pedig már bemutatkozott az idei debreceni Deszka Fesztiválon, a társulat pedig szintén nem először jár Magyarországon, többek között a Thealteren is szerepeltek már. Botos Bálint egyébként az elmúlt években több romániai színházban is figyelemreméltó produkciókat hozott létre, a kolozsvári független szcénát erősítő, 2010 óta működő Váróterem Projekttel szoros viszonyt ápol, a szóban forgó előadásnak nemcsak rendezője, hanem szerzője is. A darab egy válságban lévő színésznő életét viszi színre, aki hazatér falujába, hogy eladja örökségét, ám akarata ellenére találkozik régi barátaival, aminek hatására „megmozdul a múlt, az örökségnek az a része, amelyet nem szabályoz a törvény, amit mindannyian magunkban hordozunk. Ahogyan ezek a rétegek a felszín felé törnek, úgy mélyül a színésznő személyes válsága, amíg lassan közösségivé nő” – olvasható az előadás előzetesében.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is állandó vendég Szegeden, Csend című előadásuk jön ezúttal Szegedre, amit Andrej Boka jegyez szerzőként és rendezőként is. A mű egy négytagú család hierarchikus, erőszakra épülő belső viszonyait ábrázolja klausztrofób színházi térben, a rendező horrorisztikus művészi stílusában.

A belföldi kínálatból a függetlenek vannak túlsúlyban (szerencsére), Pass Andrea A vezér című munkája jön Szegedre (Mentőcsónak Egység-Füge Produkció), amely egy Alfred de Musset Lorenzaccio című darabja nyomán készült ifjúsági előadás, benne két tehetséges, tavaly végzett színésszel, a radnótis Vilmányi Benettel és a Katonába szerződött Vizi Dáviddal. Az előadás hatalmi kérdéseket feszeget, ahogy Musset legtöbb művében, úgy ebben is egy moccanni képtelen, fennálló rendszernek önmagát megadó generáció jelenik meg. Ez az előadás is részben a kortárs magyar valóságot parabolisztikusan színre vivő előadások sorába illeszkedik, hiszen a szóban forgó mű „a 16. századi, elvben köztársaságként működő Firenzéről mesél, ahol Alessandro Medici korlátlanul gyakorolja zsarnoki hatalmát.” Az előadás alapkérdése ennek megfelelően úgy hangzik, hogy „képesek vagyunk-e észrevenni a hatalom túlkapásait? És ha igen, vannak-e eszközeink tenni ellene? Akarunk-e tenni bármit egyáltalán?” Ifjúsági előadásként persze mindez új kontextust nyer, hiszen az esztétikai szempontok mellett ezúttal a fiatal generáció közösségi bevonása, aktivitásra buzdítása kerül előtérbe.

A Füge és a Miskolci Nemzeti Színház együttműködésének gyümölcseként inkább látványvilágát tekintve próbálja megszólítani az ifjúságot a Tárnoki Márk és Barcsai Bálint által rendezett Gólyakalifa, amely szintén a Régi Zsinagógában lesz látható, kétszer is. Az előadás a Babits-regényt adaptálva a főszereplő Tábory Elemér álom és valóság közé rekedt életét ábrázolja (Táboryt Papp Endre játssza), videótechnika felhasználásával vloggerré színezve Tábory alakját. A markáns vizualitással operáló előadás nemcsak a kettéhasadt személyiség színrevitelét mélyíti el, hanem az ifjúság valóságérzékelésére reflektáló színházi nyelvet alkalmaz, új kontextusba emelve Babits kánon szélére sodródott regényét.

Két monodráma is jön Szegedre, mindkettő színésznői életutakat prezentál: Bíró Kriszta Teher alatt nő – avagy: itt nem lehet megmaradni című előadása a Városi Színházból a magyar színháztörténet három színésznőalakját idézi meg: Bulyovszky Lillát, Fedák Sárit és Karády Katalint. Mindhárman a modern női szerep első megtestesítői, miközben Bíró Kriszta egyiküket sem vonja be a nosztalgia ködével, hanem felmutatja mai is mélyen aktuális dilemmáikat a színészi létezés, a társadalmi szerepvállalás, a színházi üzemet érintő hatalmi viszonyok tekintetében. Folytatva a sort: Fedák Sári címmel érkezik egy másik monodráma, ami a címnek megfelelően szintén Fedák Sári életéről szól. A darab a budapesti Nemzetiben fut eredetileg, benne Szűcs Nelli formálja meg földijét (mindketten Beregszász szülöttei). Az előadás gondos dokumentáción, Fedák Sári emlékiratain és az OSZMI anyagain alapszik, Dávid Zsuzsa rendező interpretációjában pedig leginkább a hazafi Fedák tetszik ki. Szűcs Nelli a művészi nagyság mellett egy bátor és aktív politikai szerepvállalásokkal telített életutat idéz meg, aminek tekintélyes részét képezi a Fedák sorsát megpecsételő népbírósági börtönbüntetéssel járó meghurcolás drámai időszaka is.

Fritz Gergely

MASZK Egyesület – tavaszi kiadás
2019. május 7-27.
www.maszk.hu