tiszatáj | 2023. január 22.

Magyarul Indiában

A magyarországi munkavállalás feltétele a cégemnél a nyelvtudás…

INTERJÚ SHANTANU DASSZAL

KÖVES MARGIT BESZÉLGETÉSEI INDIAI EGYETEMISTÁKKAL

Shantanu Dast (Santánu Dász) 2021-ben ismertem meg a Magyar Kulturális Intézet online magyar óráján. A halkszavú fiatalembert megbízható részvétele, aktivitása és jó kiejtése, előzékenysége megkülönböztette a többiektől. Santánu harmincnégy éves, Kalkuttában született bengáli családban, de Kotában, Radzsaszthán államban nőtt fel, ahol gépészmérnök édesapja az NTPC vállalatnál, India legnagyobb állami tulajdonú erőművénél dolgozott. Apai nagyapja gyárban dolgozott munkásként Nyugat-Bengáliában, édesapja testvérei: két fiútestvére és három lánytestvére Kelet-India különböző pontjain élnek; utoljára nagyapja halotti szertartásán találkozott velük. Édesanyja és húga, anyai nagyszülei nyomán Srí Srí Vinód Bihári Dász szent követői és Barszánában, a Prijakundzs ásramban élnek. Santánu a BHEL-GE gázturbina szolgáltató vállalatnál gépészmérnökként dolgozik, édesapjával Faridábádban lakik.

– Santánu, hol élt, hol tanult gyerekkorában?

– 1988-ban Kalkuttában, Nyugat-Bengália fővárosában születtem, de mivel édesapámat a Radzsaszthánban lévő Kota melleti Anta városába helyezték, oda költöztünk, amikor másfél éves voltam, és én itt tanultam, itt jártam iskolába.

– Emlékszem, tavaly februárban az UNESCO által meghirdetett anyanyelvek napján nosztalgikus hiányérzettel beszélt a bengáliról, az anyanyelvéről.

– Igen, nagyon szeretem és gyönyörűnek tartom a bengáli nyelvet, de mivel India hindi és radzsasztáni nyelven beszélő részén nőttem fel, nem tudtam a bengáli nyelvet igazán szépen megtanulni, és amikor Kalkuttában vagyok mindig érzem a hiányosságaimat, a különbséget a saját bengáli nyelvtudásom és az ott élőké között. A nagymamám próbált tanítani, és neki köszönhetően tudok egy kicsit írni és olvasni bengáliul.

– Iskolás éveiben édesapja folyamatosan Antában dolgozott?

– Voltak változások. Antában nem voltak jó iskolák. Ez egy távoli hely volt, Indiában a gyárakat általában ilyen távoli helyeken, a várostól távol építik. Amikor hetedikes voltam, bentlakásos diák lettem. Csak tizenegyéves voltam, és négy évig bentlakásos kollégistaként kellett tanulnom. Később a húgomat is felvették ugyanabba az iskolába, a kotai Modern School-ba és akkor már édesanyámékkal éltem egy bérelt lakásban az iskola közelében.

– Milyen tantárgyakat választott a tizedik osztályos vizsga után?

– Természettudományos tárgyakat, mert az volt az általános felfogás, hogy ezekkel több szakmai lehetőséghez jutok. A kotai boarding (érettségi) vizsga után Dzsaipurba mentem főiskolára.

– Nem gondolt arra, hogy esetleg magiszteri szinten tanuljon tovább, vagy megpróbáljon a híres indiai technológiai intézetek (IIT) egyikébe bejutni?

– Nem. Igazából abban az életkorban nem érdekelt a tanulás, sokat sportoltam, ezen kívül dolgozni akartam és pénzt keresni, és édesapám is erre bátorított.

– Mi történt a főiskola befejezése után?

– 2010-ben végeztem el a főiskolát, és a következő évben, 2011-ben kaptam állást a Larsen & Tuobro cégnél Szuratban. 2014-ben átmentem a BHEL-GE gázturbina szolgáltató vállalathoz, amelynél az amerikai General Electric-nek is van érdekeltsége. 2014-2018-ig Kalkuttában, a keleti régió irodájában dolgoztam a cégnél, majd áthelyeztek a Delhibe, az északi régió irodájába.

– Mikor jutott életében először külföldre?

– 2018-ban voltam először külföldön, Kuwaitban, ahol General Electric-nek volt szakmai továbbképző központja. Harmincöt napig voltam szakmai továbbképzésen.

– Hogy került kapcsolatba a magyar nyelvvel?

– 2021-ban ismerkedtem meg a HelloTalk nevű chat csoporttal, amelyben olyanok vesznek részt, akik idegen nyelveket akarnak gyakorolni. Több magyarral ismekedtem meg, akik az angolt akarták gyakorolni, sokan felajánlották, hogy cserébe magyarul tanítanak. Nagyon rokonszenvesek voltak, öröm volt velük beszélgetni a munkánkról, családunkról, a nyelvtanulásról.

– Ez késztette arra, hogy beiratkozzon a Magyar Kulturális Intézet kezdő magyar nyelvcsoportjába?

– A magyar ismeretségekkel egy időben kiderült, hogy a General Electric Magyarországra keres munkatársakat. Az állás Veresegyházán van, és az egyik feltétele a magyar nyelvtudás.

– De addigra már sok barátot szerzett a HelloTalk programon és kedvet is kapott a magyartanuláshoz.

– Igen. A Covid-19 járvány idején 2021 novemberében kezdődött az ingyenes nyelvkurzus. Előtte egy felvételi tesztet kellett letennünk. 

– Annak ellenére, hogy a munkájával kapcsolatban többször vidékre kellett mennie, nagyon aktívan részt vett mindenben. Például emlékszem, hogy 2021 december 24-én meglepett a Kiskarácsony felvételével.

– A Kiskarácsony karaoke felvétel volt, én csak együtt énekeltem a zenével.

– 2022-ben többször vett részt önkéntesként különböző programokban.

– Igen. A január 22-i Magyar Kultúra Napján én is azok között voltam, akik a Himnusz egy versszakát mondták el. Március 15-én pedig elmondtam a Nemzeti Dalt és lefordítottam a Füstbe ment tervet bengálira.

– Márciusban, amikor a Magyar Kulturális Intézet egy Moholy Nagy kiállítással vett részt a DIAF–on, a Delhi Nemzetközi Művészeti Vásáron kísérőkre volt szükség. Santánu két napot töltött ott.

– Igen, nagyon élveztem a kiállításon a munkát. Másnap elhatároztam, hogy kimegyek, csak hogy jobban körülnézzek, több részletet lássak.

– Régebben is járt kiállításra?

– Nem, ezek új dolgok, akkor nyíltak meg számomra, amikor elkezdtem magyarul tanulni és kapcsolatba kerültem a Magyar Kulturális Intézettel.

– Mindez sokkal érdekesebbé vált, amikor április első felében Magyarországra utazott. Csak tíz napig volt, de sok emberrel találkozott, sok mindent csinált. Hol lakott?

– Egy AIRBNB-ben laktam a Keleti pályaudvar közelében, a Rákóczi úttól nem messze. Nagyon élveztem a kitűnő pesti közlekedést, a jó bérletrendszert és a találkozásokat. Az ELTE bölcsészkarán az indológiai tanszéken ismerkedtem meg Dr. Sági Péterrel, aki hindi nyelvet tanít. Nagyon nagy élmény volt nekem, hogy ilyen szinten lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Dr. Pap Ágnessel is találkoztam az Országos Széchenyi Könyvtárban, aki megmutatta nekem a kéziratokat. Jó volt ilyen művelt, Indiát jól ismerő indológus szakemberekkel találkozni.

– Hol járt még Pesten?

– A szokásos turistalátványosságokon kívül, mint a Budai Vár, Nemzeti Múzeum, Szent István Bazilika, Hősök tere, Halászbástya, nagy élmény volt a látogatás a Krisztus Király Római Katolikus Iskolában Dunakeszin, ahová egy angoltanár ismerőssel mentem. A gyerekek angolul kérdeztek engem Indiáról, a munkámról, a kedvenc színemről, állítólag olyanok is megszólaltak, aki különben nem nyitják ki a szájukat az órán. Azóta is kérdezik az ismerősömet, hogy mikor jövök megint.

– Milyen jövőbeli tervei vannak?

– Mint már mondtam, szükségem van a magyar nyelvtudásra egy álláspályázathoz, most pedig B1 szintű nyelvvizsgára készülök. Júniusban lesz az ECL vizsga, amire készülök.

Köves Margit