A nők és a szecesszió – kiállítás a Somogyi-könyvtárban

Időpont: 2022. május 5-től június 30-ig
Helyszín: Somogyi-könyvtár földszinti kiállítótere

A századfordulón a nő, mint szimbólum új értelmet nyert. A szecesszió művészei
előszeretettel ábrázolták a nőiség ihlető hatalmát: hol a végzet asszonya, hol törékeny nő, hol
az élet forrásaként ölt testet a halhatatlanságba emelt „örök nő”. Ezzel egy időben jelentősen
megváltoznak a női szerepek, a viseletek, az életstílus. A „múzsaszerep” mellett egyre
nagyobb teret nyert a női alkotók önkifejezése, mecénási és szervezői tevékenysége. A
Somogyi-könyvtár kiállítása könyvek és korabeli dokumentumok tükrében mutatja be a nők
és a szecesszió kapcsolatát. Születésének 140 évfordulóján a tárlat külön megemlékezik
Pogány Vilmos, a világhírű szegedi származású festő és grafikus munkásságáról, kiemelve a
művész egyedi finomságú szecessziós könyvillusztrációit.

A Pogány Willy néven ismertté vált Pogány Vilmos Szegeden született 1882-ben.
Könyvillusztrációkkal, majd díszlet-, és jelmeztervekkel vált híressé az Egyesült Államokban,
a harmincas és a negyvenes években pedig már Hollywood népszerű díszlettervezőjeként
tartották számon. 1913-ban jelent meg New Yorkban The Hungarian Fairy-Book című műve,
amelyben magyar népmeséket adott közzé az angol illusztrációs stílus, valamint a magyaros
motívumok ötvözésével.

A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, építészeti, valamint irodalmi irányzata.
Az 1890-es években elemi erővel tört felszínre és vonult át Európán, lerombolva a régi
eklektikus szemléletet. Szegeden több szecessziós stílusban megálmodott épületet díszítenek
női alakok, így például az Ungár-Mayer-palotát és a Goldschmidt-palotát is.
A kiállítás olyan személyiségek életművével foglalkozik többek között, mint Fischhof Ágota,
aki Tömörkény és Móra mellett dolgozott a Somogyi-könyvtár könyvtárosaként és megalkotta
a máig használatos tárgyszó katalógust; Lesznai Anna költő, író, iparművész; Bäck Manci
fotográfusnő; vagy éppen Nyilasy Sándor festő, aki müncheni, majd párizsi karrierje után
1899-ben telepedett le Szegeden. A „mezítlábas táncosnőként” emlegetett Isadora Duncan
szegedi vendégszerepléséről is izgalmas információkat rejt a kiállítás, valamint magyar
szecessziós könyvillusztrációkon és a divaton, a korra jellemző viseleteken keresztül is
kibontakoznak az irányzat jellegzetes stílusjegyei.

A program a szecesszió világnapja rendezvénysorozat részeként kerül megrendezésre.