Hamuban sült pogácsa vagy pizza?

A beszélgetés a Cerkabella Kiadó rövid bemutatásával indult, miközben Retek Erika könyvtáros néhány kötetet körbeadott a diákok között. Az esemény ily módon jó hangulatban kezdődött, a gyerekek izgatottan adogatták és cserélgették a könyveket, mutogatták a képeket vagy felolvastak részleteket. A Tejbegríz című könyv különösen népszerűnek bizonyult. Ezután következett Kollár Árpád, aki a kötet címéről a Hamupogácsáról kérdezte gyerekeket: „Melyiket szeretitek jobban, a hamuban sült pogácsát vagy pizzát?” A diákok egyértelmű szavazata után (a pizza nyert), a szerző kitért a kötetben megjelent meséjére, A gödörre, ami egy hazudós mese. „Egy olyan fiúról írtam” – mesélte a szerző – „aki szereti a pizzát, a madarakat és állandóan hazudik. Ti hányféle madarat ismertek?” A megdöbbentő mennyiségű madárfaj felsorolása után a hazugságra terelődött a szó. „Mi a különbség a hazugság és a nagyotmondás között?” – kérdezte Kollár. „A hazugságban semmi nem igaz, a nagyotmondás pedig igaz csak túlzással” – érkezett egy ötlet. A szerző ezután a füllentés a hazugság különbségeit firtatta, majd a mese főszereplőjére, Borga Gáborra terelődött a szó. Kollár elmesélte a gyerekeknek, hogy a Borga név a Gábor szótagjainak visszafelé olvasásából született, majd felolvasta a mesét.

Meseolvasás után a kiadó képviselője, Csörgei Andrea beszélt a kötet céljáról: „Ez a könyv alapvetően a gyerekeket foglalkoztató kérdéseket boncolgatja. Kortárs mesék és népmesék is találhatóak benne, olyan különböző problémák szerint csoportosítva, mint a füllentés vagy szorongás.” Kitért arra is, hogy a kötetben nemcsak mesék, hanem játékok, egy pizzarecept, illetve a pedagógusokat és szülőket segítő kérdések is találhatóak, amelyek alapján létrejöhet a beszélgetés egy-egy témához kapcsolódva. Ezután a diákok szorongásainak okai iránt érdeklődött. Számos válasz érkezett: rosszul sikerült dolgozatokról, elfelejtett leckékről, szülőiről hazatérő anyukákról stb. Ugyanerre a kérdésre, a kötet másik szerzője Somfai Anna az ünnepségeken való szereplést említette. A következő kérdés a különböző témakörök kiválasztására vonatkozott, mire Kollár nevetve elárulta, hogy a hazugság témáját nem ő választotta, hanem ráosztották. „Én egy olyan témát választottam” – mesélte Somfai – „amitől nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is félnek, a klímakérdést. Valószínűleg ehhez köze van annak, hogy az írás mellett fizikával is foglalkozom. Így tisztában vagyok vele, hogy egy pici lökés óriási változást okozhat, és ez igaz a meteorológiára is.” Ezt követően Csörgei a gyerekek tudása iránt érdeklődött, hogy szoktak-e a klímaválságról beszélni. A diákok felsorolták az óceán megemelkedését, a globális felmelegedést és a jegesmedvék kihalását. Miután a téma a jegesmedvékre terelődött, Somfai Anna is felolvasta meséjét, Az örökké nyíló jégvirágot, melynek főszereplője Jónás, a legbátrabb jegesmedve.

A felolvasás után Csörgei rákérdezett, tudják-e a gyerekek milyen ünnepségsorozat következik Szegeden? Az egyébként teljesen logikus válasz, „a vakáció” elhangzása után, megemlítette az ünnepi könyvhetet, és kérte a szerzőket ajánljanak még köteteket. „A könyvhét lényegében olyan, mint a könyves borfesztivál.” – magyarázta Kollár Árpád – „Én gyerekként nagyon szerettem olvasni, mert akkor békén hagytak. Így amit ajánlanék, A völgy írta Tárkony című mesekönyv.” Somfai Anna a Barátságháló című három kötetes regénysorozatot ajánlotta a diákoknak, amiben a barátság fontosságáról is szó esik. „Fogjátok meg a barátotok kezét és álljatok fel!” – kérte ekkor a hallgatóságot a szerző. Mindannyian felálltunk és zárásképp megfogtuk egymás kezét.

Bálint Zsófia

(A cikk szerzője a szegedi Törzsasztal Műhely tagja.)