Egy „római jellem”

(szerkesztői ajánlás)

A Tiszatáj 2023. 4–5. számában megjelenő összeállítást a Bibó recepciótörténet újabb, még nem közölt írásaiból állítottuk össze három-négy nemzedék személyes emlékeit és reflexióit közreadva. Eredetileg egy rendhagyó apropó kínálta az ötletet: születésének 111. évfordulója, hogy számbavegyük, mi minden történt a kiváló jogfilozófus, eszmetörténész és politikus 2011-es centenáriumi emlékünnepe és közleményei óta. A naptár azonban gyorsabban forgott a szerzői, szerkesztői előkészületek meg-megakadó motollájánál, így e rendhagyó évfordulót sajnos lekéstük. Szerencsére a Bibó-hatástörténet mára szintén történeti érdekű, sokszínű eseménysorát ifjabb Bibó István egy korábbi, eddig nem publikált munkájában alaposan dokumentálta Események 2011-ben Bibó István születésének 100. évfordulóján címmel, melyet e lapszám online változatában közlünk. Összeállításunk bevezetőjében e sorok írója az 1979-es „szamizdatos” Bibó-emlékkönyv, majd a 2011 és 2013 között róla forgatott dokumentumfilm hátterébe nyújt betekintést, a Bibó-recepció elmúlt évtizedbeli adalékait is áttekintve. Ezt követi, a Dunatáj Alapítvány forgatóstábja által az egykori szerzőkkel és szerkesztőkkel készített egyórás dokumentumfilm leirata. Közreadását két ok is indokolja. Az egyik, hogy a 75 szerző közül jó egy évtizede már csak 18 szerzővel készíthettünk interjút, és azóta hatan is eltávoztak közülük – Bojtár Endre, Duray Miklós, Göncz Árpád, Konrád György, Réz Pál és Tornai József. A másik, hogy a lejegyzett szövegváltozat, úgy véljük, a megszólalók személyes emlékei és reflexiói közt előre és hátra lapozva, szabadabb és elmélyültebb befogadást tesz lehetővé a filmnél. Végül összeállításunk három fiatal szerző eredeti és alapos munkáját kínálja: Fábián Áron és Matyasovszky-Németh Márton: A szabadság fogalma és élménye Bibó István munkásságában és a Bibó Szakkollégiumban című tanulmányát továbbá Lengyel Zoltán: Bibó István és az an-archia – vázlatos jegyzetek, téziskezdemények egy készülő dolgozathoz című írását. Az illusztrációk archív képeit, melyek közt kevéssé ismert és először közölt fotók is vannak, ifjabb Bibó István válogatta a családi fényképgyűjteményből.

A szerkesztő,
Nóvé Béla

IFJ. BIBÓ ISTVÁN

Események 2011-ben

Bibó István születésének 100. évfordulóján

március 17-én az ELTE Bibó István Szakkollégium rendezvényén ifj. Bibó István művészettörténész nyitotta meg a centenáriumi Bibó-évet.

április 27-én Balatonszárszón az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és a Magyar Pax Romana ökumenikus konferenciájának második napi tanácskozását Bibó István emlékének szentelték. Ezen Bibó István magyar önértelmezése és önkritikája címmel ifj. Bibó István művészettörténész tartott előadást, majd Huszár Tibor, Nagy Endre szociológusok és Kende Péter politológus mondta el hozzászólását, melyeket kötetlen eszmecsere követett.

augusztus 5-én ünnepi emlékbélyeget adott ki a Magyar Posta Bibó István portréjával.

augusztus 6-án kiállítás és egész napos megemlékezés volt a Leányfalui Faluházban. (Forgács Péter Bibó-breviárium című filmjének vetítése, a Magyar Nemzeti Bank bemutatja új, 5000 Ft névértékű Bibó-emlékérmét bocsátott ki, etc.)

augusztus 7-én Bibó István születésnapján délelőtt koszorúzás volt az óbudai temetőben, délután ünnepi konferencia a Kossuth Klubban. Ez utóbbin filozófusok, történészek, szociológusok vitatták meg a Bibó-életmű aktualitásait, köztük Balog Iván, Botos János, Dénes Iván Zoltán, Haraszti György, Kenedi János, Mester Béla, Perecz László, Tatár György és Trencsényi Balázs. Az előadások kezdete előtt Gulyás András nagykövet olvasta fel Göncz Árpád volt köztársasági elnök a tanácskozás résztvevőit köszöntő levelét, míg a nap végén ifj. Bibó István és Bibó Boriska idézték fel emlékeiket édesapjukról. 

szeptember 24-én a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és az Arany János Alapítvány Nemzetközi Bibó-emlékkonferenciát rendezett az Írószövetség Bajza utcai klubtermében ifj. Bibó István, Albert Gábor, Bohumil Doležal, Dénes Iván Zoltán, Jerzy Snopek, Kodolányi Gyula, Kovács István, Lovász Ádám, Miklóssy Endre, Salamon Konrád, L. Simon László, Szentmártoni János és Tornai József részvételével. 

szeptember 29-én a Bibó István Szellemi Műhely A hatalom humanizálása: Bibó István életművének aktualitása címmel konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. A hat szekcióban zajló egész napos tanácskozás előadói: Balog Iván,Bodó Barna, Stefano Bottoni, Csepregi András, Csorba Zoltán, Dénes Iván Zoltán, H. Szilágyi István, Ilyés Szilárd, Karácsony András, Kardos Gábor, Kende Péter, Kerényi Ádám, Kovács Gábor, Lugosi András, Mester Béla, Molnár Gusztáv,Németh Ákos, Noszkai Gábor, Orosz István, Pásztor Péter, Perecz László, Rácz Sándor, R. Várkonyi Ágnes, Salamon Konrád, Schweitzer András, Szabó A. Ferenc, Szabó Tamás, Széchenyi Ágnes, Székely Szabolcs, Takács Izolda, Trencsényi Balázs és Zsidai Ágnes voltak. 

október 26-án Bibó István parkot avattak Budapest II. kerületében, a Rózsadomb alján.

november 16-án a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában, Bibó István egykori munkahelyén, emlékestet tartottak ifj. Bibó István, Bibó Boriska, Nemes Erzsébet, Pozsár Szentmiklósy Zoltán, Stumpf István és Szögi László részvételével. A KSH Könyvtára frissen felújított szabadpolcos hírlap- és folyóirat-olvasóját és kulturális rendezvény-termét ez alkalomból az egykori jeles munkatársról nevezték el, s a 100 éves évfordulóra kiadványt is megjelentettek Bibó István a KSH Könyvtárban címmel. 

november 24-én Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Bibó István-emlékülést rendezett az Agria Universitatis Egyesület székházának konferenciatermében. Köszöntőt mondott: ifj. Bibó István, a rendezvényen elhangzott Stumpf István Az államhatalmak elválasztása napjainkban és Bozóki András Bibó István és a magyar demokrácia válsága című előadása.

november 25-26. az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszéke Bibó István, az államtudós és államférfi címmel kétnapos tudományos konferenciát tartott. Ezen Bibó társadalomelméleti, történetszociológiai, politológiai, szociálpszichológiai és jogbölcseleti munkáinak fő kérdéseit több mint harminc felkért előadó vitatta meg. A tanácskozás kísérő rendezvényeként az ELTE-ÁJK Perjátszó Köre színre vitte az államminiszter Bibó ’56-os tevékenységét, majd a forradalom leverése utáni meghurcoltatását, továbbá róla készült portré- és dokumentumfilmeket s egy, az életét, munkásságát bemutató vándorkiállítást láthatott a közönség.

november 30-án Szegeden a Városházán rendeztek emlékkonferenciát, melynek előadói: Ruszoly József, Balog Iván, Medgyesi Konstantin, Békefi László, Márton László és Vitányi Iván voltak. 

december 9-én a Bibó István Közéleti Társaság vitaestet tartott a Pallas Páholyban Az autokratikus demokrácia címmel Kende Péter, a Társaság elnöke, továbbá Gombár Csaba és Sz. Bíró Zoltán részvételével.

december 12-én az Argumentum Kiadó és a Bibó István Szellemi Műhely az ELTE BTK tanácstermében közös bemutatót rendezett a Bibó István munkái című centenáriumi sorozat 12 kötete és a Bibó 100: Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek című tanulmánykötet megjelenése alkalmából. Az est házigazdái: Láng József az Argumentum Kiadó igazgatója és Dénes Iván Zoltán sorozatszerkesztő voltak, a könyveket bemutatták: Radnóti Sándor, ifj. Bibó István, Csepregi András, Gyáni Gábor és Ludassy Mária.

december 15-én a Bibó István Szakkollégium kerekasztal-beszélgetést rendezett Egy politikai gondolkodói életmű időtállósága címmel Schlett István, Balázs Zoltán, Mándi Tibor és Szűcs Zoltán Gábor részvételével.

A centenáriumi emlékév során a fentieken kívül megemlékezést tartott még a Bibó István nevét viselő négy magyarországi tanintézmény: az ELTE Bibó István Szakkollégiumán kívül Hévíz és Kiskunhalas Bibó Gimnáziuma, továbbá Őr község (Szabolcs-Szatmár megye) általános iskolája is.