Tiszatájonline | 2012. május 24.

Kikerül a pop-corn

A FILMESZTÉTIKA TANÍTÁSÁRÓL BESZÉLGETTÜNK DR. VIRÁG ZOLTÁN SZEGEDI TANSZÉKVEZETŐVEL
Dr. Virág Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének tanára a múlt héten a belgrádi Hungarológiai Karon vendégelőadást tartott […]

A FILMESZTÉTIKA TANÍTÁSÁRÓL BESZÉLGETTÜNK DR. VIRÁG ZOLTÁN SZEGEDI TANSZÉKVEZETŐVEL

Dr. Virág Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének tanára a múlt héten a belgrádi Hungarológiai Karon vendégelőadást tartott. A több mint két évtizede filmesztétikát is oktató, megbízott tanszékvezetővel, tanárral Pasolini, Polański és Marco Ferreri nyomába eredtünk.

– A 80-as évek végén, a 90-es évek elején indult a Tanszékünkön az ágazati esztétika, filmesztétika oktatása. Az akkori tanszékvezető, Szigeti Sándor Lajos bízott meg a kurzus vezetésével. Mivel én néprajz szakot is végeztem, s ott a filmes intézményrendszerről is tanultunk, s Magyarországon az első filmes képzésen, az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán is részt vettem, filmklubok munkájába pedig már gyerekkoromtól fogva bekapcsolódtam, elvállaltam a megbízást. Azóta folyamatos a filmesztétika oktatása a Tanszékünkön.

Miben különbözik e tantárgy a vizuális kultúra oktatásától?

– Mi elsősorban irodalom és média szakos hallgatóknak hirdettük meg a tárgyat. Mindig valamilyen tematikus blokkban zajlanak az órák filmvetítéssel összekötve. Két film megtekintése után megbeszéljük a látottakat. A tematika lehet történeti áttekintés, például hogy egy-egy időszakban milyen filmek készültek, regionális (közép-kelet-európai filmek, távol-keleti alkotások, magyar filmek) vagy műfaj szerinti. Eljutottunk odáig, hogy csak videoklipekkel foglalkoztunk, kitérve a zenei struktúrájukra is. Ezek mellett teljes életműveket is áttekintettünk, de nem csak a rendezők szerint – foglalkoztunk színészekkel is, vagy megvizsgáltuk, hogy egy rendező miként vált be színészként. Az órák megvalósítása azonban kissé nehézkes, hiszen egy képernyőn keresztül kényszerülnek a hallgatók a nem mindig csak másfél órás alkotások megnézésére.

Hogyan lehet a filmnézést osztályozni?

– Szemináriumokról van szó, dolgozatot kell írni és referátumot tartani.

Irodalomtudományos vagy filmesztétikai érdeklődéssel ülnek be a moziterembe a hallgatók?

– Igyekezünk rábírni a hallgatókat, hogy ne a filmek történetét írják le, hanem az alkotásra mint vizuális konfigurációra tekintsenek: irodalmi adaptációra vagy más megnyilatkozásra. Ösztönözzük őket, hogy az irodalmi megközelítést tágítsák ki. Akad, akit a hangeffektusok, a fénykombinációk, a fotóelméleti háttér ragad meg. Sokak számára azonban a film művészeti összefüggései nem érzékelődnek, s meglepődnek, hogy nem a hagyományos mozifilmeket vetítjük nekik, hanem néha igenis határozottan kihívó jellegű alkotásokat. Tehát üdítőzni és pop-cornt rágicsálni nem nagyon lehet, mert némelyik film képi „sokoldalúsága” nem segíti az emésztést. Vetítettünk például botrányfilmeket, melyeket a nagy filmfesztiválokon betiltottak: Marco Ferreri, Dušan Makavejev, Larry Clark, Roman Polański vagy Pasolini filmjeiről van szó. Célunk ezzel az volt, hogy az órák iránt érdeklődők számára olyan ismereteket adjunk át, amelyeket eddig nem volt alkalmuk elsajátítani.

Kocsis Árpád

Forrás: magyarszo.com