Test és társadalom egymás metaforái. A társadalom nőnemű, női test, tele erővel és erotikával. A szexuális öröm okozás vágya az emberiség történetével azonos. A legkülönbözőbb technikák és pozíciók váltak köztudottá a legősibb szakkönyvektől kezdve, mint a Káma-szútra, egészen a mai internetes fórumokig, ahol szakemberek és érintett tanúságtevők adnak számot tudásukról és tapasztalatukról – helyenként kielégítetlen vágyaikról. Egy ideje, egészen pontosan 1950 óta, amikor a szovjet rendszer egész Kelet-Európát találta a legmegfelelőbb helynek, hogy meredt férfitagjával illesse, az Ausztráliában kutató német orvos, név szerint Ernst Gräfenberg, kimutatni vélt egy területet a vaginában. Tanulmányában cáfolja számos kutató állítását, akik szerint a vaginális orgazmus nem lehetséges, mert ott nincsenek meg az ehhez szükséges idegek. Gräfenberg ugyanis talált egy olyan területet, amelynek irritációja révén orgazmus idézhető elő. Az orvos nevéről ezt a területet G-pontnak nevezték el.
Azóta számos tanulmány és kutatás hol cáfolta, hol megerősítette ezt az eredményt. Mára azonban a tudományos kutatás állíthat bármit a G-pontról, a közvélemény tántoríthatatlan. Nagyívű narratíva épült e pont köré, a szexualitásban kiteljesedő önálló nőtől egészen a tökéletes orgazmusig. “Míg a klitorisz ingerlésével kiváltott orgazmus ‘csak’ amolyan altesti összerándulásokhoz vezet – írja az ilyen témában tévedhetetlen Nők Lapja Café -, a G-ponton kiváltott orgazmus az egész test gyönyörrel járó ritmikus rángását eredményezi, és ha a klitorális orgazmus a vihar, akkor a G-pont-orgazmus a hurrikán.”
Az orgazmus művészetének adózók számára a G-pont tehát kétségtelenül létezik, bármit állítson a tudomány. Az izgatása következtében előálló élvezet-hurrikán pedig olyan szóbeszéd, amely messze túlmutat a szexuális örömszerzésen. Egyetemes emberi vágyra utal, az elsöprő vonaglást előidéző össztársadalmi orgazmus metaforája. Különösen, akik Magyarországon élnek, azok számára tűnhet evidenciának valamely titokzatos, nehezen megtalálható pont létezése, amely az egész társadalmat izgalomba tartja, folyamatos vonaglását előidézi. Olyan pont, amely túlmutat a politikai tömbök szegregált kielégülésein. Valahol mélyen azonban, az ország valamely pontjának rejtekén, ahol a földkéreg a legvékonyabb, ahol a legközelebbről tapinthatók meg a szunnyadó energiák, bizonyosan léteznie kell a különleges területnek. Ha ezt meglelné társadalmunk, ha ennek megfelelő érintésére megtanítaná valaki, akkor az, ami eddig egymástól elválasztva működött, az mindannyiunkat összefogna, országos orgazmushoz vezetne.
És lám, létezik! Csoda, hogy eddig más nem talált rá, pedig jellegéből fakadóan egyértelmű, hogy hol keresendő. Az ország legmélyebb pontja lehet csak az a hely, amelynél a föld mélyének titokzatos energiái feltörhetnek. Amelynek izgatásával egy egész ország élheti át a mindig vágyott s most végre megtapasztalható teljes kielégülést. Nem a Pilis és nem a Balaton, nem a baranyai hegyek és nem a villányi szőlőlugasok, hanem a gyálaréti Lúdvár, ott van a keresett pont, amit egyféleképpen nevezhetünk csak: H-pont – made in Hungary.
Máté-Tóth András
