Kass János – Jean-Paul Sartre: Barjona
Kass János 2008-ban az Új Ember kiadó felkérésére tusrajzokat készített Jean-Paul Sartre Barjona című darabjához. A rajzokat – sohasem szűnt a kísérletező kedve – ceruzára erősített fogpiszkálóval rajzolta, toll helyett. Sajnos, a könyv kiadása meghiúsult, de ez lett Kass János utolsó nagyobb rajzsorozata […]
| Kass János 2008-ban az Új Ember kiadó felkérésére tusrajzokat készített Jean-Paul Sartre Barjona című darabjához. A rajzokat – sohasem szűnt a kísérletező kedve – ceruzára erősített fogpiszkálóval rajzolta, toll helyett. Sajnos, a könyv kiadása meghiúsult, de ez lett Kass János utolsó nagyobb rajzsorozata. |
1940-ben Jean-Paul Sartre német hadifogolytáborba került. Karácsony közeledtével egy jezsuita szerzetes biztatására a meggyőződéses ateista Sartre, a társai iránti szolidaritásból elvállalta, hogy ír az alkalomra valami előadandót.
Ez lett a Barjona, avagy a fájdalom és a remény játéka.
A dráma egy Betlehem környéki kis falu szegény lakóit mutatja be, akik Róma igája alatt éheznek. A vezetőjük, Barjona kétségbeesésében nem tudja, hogyan segítsen rajtuk. Arról próbálja meggyőzni a falu lakóit, hogy ne hozzanak többé gyermekeket a világra, és így tiltakozzanak Róma elnyomása és Isten hallgatása ellen.
Egy csillagot követve megjelennek a Háromkirályok. Barjona vén bolondoknak tartja őket, és megmutatja nekik népe nyomorúságát. A falusiak nem hallgatnak azonban vezetőjükre, hanem elindulnak a Háromkirályokkal Betlehembe, az újszülött Király keresésére. A haraggal eltelt Barjona meg akarja őket előzni, hogy megölje a gyermeket. Későn érkezik a jászolhoz, térdre esik, feldúlja az, amit lát: mindenki imádja a megszületett Megváltót.
A szerző nem vont le tanulságot a történetből, de a táborban elvállalta Boldizsárnak, a Háromkirályok egyikének a szerepét…
Bánki Vera
[nggallery id=646]
