„Valamire keresni a feleleteket…”

SÁNDOR JÁNOS
FÉL ÉVSZÁZADA

A 2015-ös év első sajtó­tájé­koz­tató­ján Sándor Jánost kö­szöntöt­te a Szegedi Nemzeti Színház. Gyüdi Sándor, a szín­házfőigazgatója bemutatta a Szegedi Nemzeti Szín­ház bo­rát, melynek első palackját Sándor János kapta ötvenéves munkásságáért. A rendezővel a sajtótájékoztató után készítettünk interjút.

– Bizonyos kor után sokaknak kellemetlen arról beszélni, hogy milyen hosszú út áll mögöttük. Azonban én mégis föltenném a kérdést: ötven év alkotói munkára visszatekintve milyennek látja dramaturgiai szempontból a rendezésben eltöltött félszáz évet? Ha ez az ötven év egy színdarab lenne, melyek lennének a súlypontjai: hullámhegyei, hullámvölgyei?

– Engem nem bánt a kérdés, ami a koromra is felhívja a figyelmet. Hiszen ilyenkor azokra a kollégáimra gondolok, akik alkotóerejük teljében mentek el, és arra, hogy mennyire örülnének ugyanennek a kérdésnek.

A súlypontok pedig mindig ugyanott vannak. Mindegy melyik darabról van szó. Valamire keresni a feleleteket. Válaszolni azokra a kérdésekre, melyek az embereket érdeklik. Ezek az egész életüket determináló kérdések. Azok lehetnek a hullámhegyek és hullámvölgyek, amikor ezekre a kérdésekre sikerül vagy nem sikerül olyan jól válaszolni. Hiszen kiszámíthatatlan, hogy melyik darab fogja meg, szólítja meg jobban az embereket. Lehet egy előadás szakmailag a legjobb előadás, de nem biztos, hogy a legsikeresebb is. Előfordul, hogy egy dadogóbb előadás jobban megfogja a közönséget.

– Melyek ezek a kérdések?

– Egy szót mondok. Politika. Ez egyébként nem egy jó szó, mert ha valaki azt mondja, hogy szeretnék fehérebb kenyeret, vagy jobb kocsit, akkor azt mondják, politizál. Nincs megelégedve, nem jó neki az, ami van. Én úgy értelmezem ezt, mint Arisztotelész: „A politika az erkölcs hatalomra juttatása a többség érdekében.” No, én így gondolom a politizálást.

– Az ország számos városában rendezett már, hol vendégként, hol főrendezőként. Kaposvárott, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben Kecskeméten, de vendége volt litvániai, grúziai, jugoszláviai, romániai és franciaországi színházaknak is. A nagyobb változások minden alkalommal költözést is jelentettek? Hogyan lehet hitelesen szólni egy idegen, egy új város közönségéhez?

– Valahová csak vendégként mentem, de igen, költöztem is. Azt gondolom, hogy egy városban élni kell. Szegeden közel negyven évet éltem, de harminchatot biztos. A szakmai életem nagy részét itt töltöttem. Ismerni kell egy várost, az embereket, ahhoz, hogy meg lehessen őket szólítani.

– Volt-e különbség a városok közönségei között?

– A közönség nem rossz sosem. A rendező a rossz, ha nem tudja őket megszólítani. A magyar közönséget a honfitársaim alkotják, tehát van egy olyan közös alap, ami miatt sokkal jobban meg tudom őket érteni. A kérdések sokkal egyetemesebbek annál, mint hogy egy adott városban mennyibe kerül a villamosjegy, vagy mik a helyi aktualitások.

– Az utolsó kérdésem pedig az, hogy mit kérdezne saját magától?

– Azt, hogy: érdemes volt?

– És mit válaszolna?

– Azt, hogy érdemes.

Káldy Sára

KATARZIS A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN A Szegedi Nemzeti Színház keddi saj­tó­tájé­koz­ta­tó­ján ismertette februári újdonságait. A szülők és gyermekek között egyaránt nagy sikert aratott Szökevény csillagok után újfent gyerekdarab bemutatójára készül a színház. Február 26-ától kerül színre Paul Maar Hoppláda című mesejátéka. – Ez a remek alkotás egyszerre harsányan vicces és szívszorítóan lírai példázat a barátságról. Nem csak a gyerekeknek lesz lebilincselő élmény, hanem a felnőtteknek is elgondolkodtató perceket szerez majd. A darabban Adalbertát Borsos Beáta, Borsót Gömöri Krisztián, Hoppmarsallt pedig Rédei Roland kelti életre. Az előadás Tóth Miklós rendezésében a nagyszínházban lesz látható – tájékoztatott Gyüdi Sándor direktor. Iván Sára Ez történt Bécsben című kétrészes operettjét a január 3-i bemutatón nagy tetszés fogadta, ezért az eredetileg egyszeri bemutatóra tervezett előadást a jövő hónapban újra műsorra tűzik, mégpedig február 15-én kétszer is, 15 és 19 órai kezdettel. Gyüdi Sándor elmondta még, hogy a Csukás István mesejátéka kapcsán szervezett vetélkedő nyertese, a szegedi Béke Utcai Általános Iskola 250 diákja februárban tekintheti meg a Farsangi kalamajka című egyfelvonásos operát. A Szegedi Kortárs Balett Alexander Bălănescu táncjátékával, az Insomniával indítja idei bemutatói sorát. – Az táncjáték párhuzamos családtörténeteken keresztül mutatja be az ébrenlét és valóság közt lebegő tudatállapotot. Egy tizenéves lány áll a történet középpontjában, aki körül szétfoszlik minden illúzió, miközben csupán szeretetre vágyna. Az álmatlanság állapota új megvilágításba helyezi a valóságot, leleplez mindent és mindenkit, ráébreszt a sötét oldal létezésére, és ezt néha nem könnyű feldolgozni – árulta el a produkcióról Juronics Tamás művészeti vezető. Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója hozzátette, folynak az egyeztetések, hogy Bălănescu is részt vehessen az egyik előadáson, dirigálhasson. Gyüdi Sándor főigazgató és Koch Csaba, a Koch Pincészet tulajdonosa a sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást írtak alá, és közösen jelentették be, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a tradíciókat követve 2015-ben megválasztotta a színház borát, amely az alföldi székhelyű Koch Borászat Katarzis fantázianévvel ellátott Villányi Cabernet Savignon Classicus bora lett. A nedűvel hamarosan a színház nézőtéri büféiben is koccinthatnak az érdeklődők. A Szegedi Nemzeti Színház nevében Gyüdi Sándor a sajtó munkatársai előtt köszöntötte Sándor János rendezőt, aki a napokban ünnepelte félévszázados szegedi jubileumát: 1965. január 9-én debütált a Rozsdatemető színpadra állításával. Az ünnepelt vehette át a színház borának első butéliáját.

[nggallery id=489]

A szerző felvételei