Tö-ré-keny-ség-ről val-ló so-rok

Törékeny, mint a telihold kereksége felhővonuláskor. Mint esőcsepp csöppenése a hajló fűszál éléről. Mint a madárdal szárnyra kelő csivitelése a fák ága-boga között. Mint egy hegedűszóló utolsó hangja a vonó végén. Mint könyvben préselt virág hártyavékony szirma. Mint bokacsont ónos eső idején. Mint a napfelkelte, mely két kattintás között reked. Mint a gyász, melyet elvisz csőrében egyszer az idő. 

Johana Trayanova fotóinstallációs kiállításának egyedisége a tér bekuckóztatásában ragadható meg a számomra. Adott egy poliéder-szerkezetű, fehér vásznakkal körülhatárolt építmény, amelybe belépve hirtelen szakralizálódik a tér. A természetből kölcsönzött hangeffektusok, a madárcsicsergések képesek visszaemelni oda, ahonnan a polaroid-képek virágai nyílnak ki a befogadóban. A fotók hártyavékonysága a törékenység-sérülékenység benyomását keltik, az elhullavirágeliramlikazélet-érzetét. A négyes osztatú papírlapra felkerült fotók mind hiányosak: hiányzik valamelyik, általában a negyedik sarkuk. Ez a hiány úgy viszonyul számomra a három képrészlethez, mint Vivaldi Négy évszak című concertója. Akármikor hallom az első három tételt, spontán felidéződik bennem a negyedik is. Eszerint tehát már nem is hiányról kell beszélnem, hanem olyan egészről, amely az egyéni interpretáció során bennem, a nézőben (hallgatóban) egészül ki. 

Szeretek bent időzni Johana fotói között. Még akkor is, ha tudom, édesanyja emlékének ajánlotta ezt a kiállítását: az ő törékenységét vitte színre fotóiban. Mert az édesanyák ilyenek. Akkor is, amikor úgy látjuk, nagyon erősek. Talán akkor a legtörékenyebbek. Az északi szél sem ingatja meg nádszál-derekukat, de képesek egy szélcsendes napon letérdepelni a fűszálak mellé. Sőt, elterülni is, és soha többé fel nem kelni. 

Odabent mintha megállt volna az idő. Elhagyva eme lepedő sátrat azonban, minden mozgásba lendül körülöttem. Mély levegőt veszek, úgy térek vissza a nagyvárosi utcazajba, ahol a legtörékenyebbek: a gondolat és a csend. S köztük én. Mert mindkettő én vagyok.

Lajtos Nóra

Bolgár Kulturális Intézet