10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

„A forradalom gyermeke vagyok”
2021.09.15 - tiszatáj

FERENCZY ORSOLYA
MUSETTA SZEREPÉRE KÉSZÜL

Sűrű évad vár Ferenczy Orsolyára, a Szegedi Nemzeti Színház Erdélyből indult fiatal magánénekesére, akit legközelebb októberben Musetta szerepében láthat a közönség Göttinger Pál nagyszínházi Bohémélet-rendezésében. Novemberben Belinda, decemberben Konstanze, márciusban Donna Anna szerepében lép színpadra, az évad végén pedig a Marica grófnő Lizáját alakítja.

– Hogyan került kapcsolatba Erdélyben a zenével?

– Székelyudvarhelyen születtem 1989 decemberében, ezért azt szoktam mondani, a forradalom gyermeke vagyok. Művészeti iskolába jártam, zongorával kezdtem, kilencedik osztályban mentem át ének szakra. Annyira imádtam zongorázni, hogy igazából sohasem hagytam abba, ami ma is nagy hasznomra válik énekesként.

– A családjában akadt példa valamelyikre?

– Mindenki énekelt. Az apai nagyapámat Kolozsvárra hívták operaénekesnek, de nem ment. Anyai nagyapám pedig operaénekes akart lenni, de őt pedig elhurcolták Szibériába. Édesanyám Kolozsváron az Opera színpadán többször megfordult énekkari tagként, és édesapám is énekelt kórusokban. Úgy érzem, a két nagyapám tehetsége egyesült bennem, és már ötéves korom óta tudom, hogy énekesnek kell lennem. Érettségi után mégis ki akartam hagyni egy évet, mert elbizonytalanodtam, nem tudtam eldönteni, sebész, régész vagy énekes legyek. Hiszek az égi jelekben. Váratlanul kaptam egy telefont egy nagyváradi énekesnőtől, aki hallott korábban énekelni, hogy ne hagyjak ki egy évet, menjek el hozzá tanulni. A nagyváradi román egyetem ugrás volt a mély vízbe, mert nem beszéltem addig románul. Gyorsan meg kellett tanulnom. Jó élmény volt, mert nagy szeretettel fogadtak, és semmilyen hátrányom nem volt a magyarságomból az ottani négy év alatt. Én tanítottam a román tanáraimat magyarra. Nem hiszek a románok és a magyarok közötti viszálykodásban, én mindig az embert nézem önmagában.

 

 

– Hogyan került Magyarországra?

– A mesterszakomból másfél évet Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végeztem Andrejcsik István növendékeként. Utána visszamentem, hogy Nagyváradon is befejezem az ottani mesterképzést. Szerettem volna még tanulni, ezért jelentkeztem Szegedre. Andrejcsik István személyében megtaláltam az ideális tanárt, vele görcsök nélkül tudtam dolgozni. Nem mindenkivel volt ez így, mert nagyon rebellis természetem van. Hiszek abban, hogy énekesként csak az jó nekem, ami a testemnek is jó. Ha egy tanár olyat kért, amit nem éreztem a magaménak, egyszerűen nem csináltam meg. Akartak már altnak, mezzónak átképezni, és bár megoldottam, nem éreztem az én hangfajomnak egyiket sem. István olyan tanácsokat adott, amelyek minden szempontból bejöttek, szabadon tudtam az útmutatásai alapján énekelni. A szegedi mesterszak elvégzése után véletlen volt, hogy megtanultam a Bánk bán Melindáját. Miután Gyüdi Sándor akkori színigazgató Pál Tamás karnagy úrral karöltve meghallgatott, rögtön megkaptam a szerepet, mert épp előtte adta vissza egy másik énekesnő. Meghatározó élmény volt, hogy 2016-ban épp egy magyar nyelvű szereppel debütálhattam Szegeden.

– Volt példaképe Melindaként?

– Kolonits Klára. Már csak azért is, mert az ősváltozatot mutattuk be Szegeden, nem pedig a gyakrabban játszott, nagyon meghúzott Nádasdy-féle verziót, amit egy lírai szoprán is el tud énekelni, és amiből több felvétel is készült. Az ősváltozat sokkal nehezebb, Kolonits Klára előadása volt az etalon.

– Milyen feladatok várják Szegeden ebben az évadban?

– A Bohéméletben Musetta szerepét éneklem októbertől. A nyáron az Újszegedi Szabadtéri Színpadon már bemutatkozhattam Konstanze szerepében, ami óriási kihívás volt, és örülök, hogy decemberben majd a nagyszínházban is elénekelhetem. Igazából zenei vezetőnknek, Dinyés Dánielnek köszönhetem ezt a szerepet, aki jobban hitt bennem, mint én saját magamban. Novemberben a Dido és Aeneas című Purcell-operában Belinda szerepét énekelem majd. A márciusi opera-bemutatónkban, a Don Giovanniban Donna Anna szerepét kaptam meg, az évad végi Marica grófnőben pedig Liza leszek majd.

 

 

– Marton Évától Rost Andreáig több nagy énekes mesterkurzusán is részt vett már. Mit tanult ezekből? 

– Szeretek sok mindent kipróbálni, mert a sok tapasztalatból áll össze végül, hogy mi a legjobb nekem. Vannak olyan énekesek, akik egyetlen tanárral csinálják végig a pályájukat, én viszont úgy érzem, mindenkitől tudok valamit tanulni. Nagyon szeretek régi nagy énekeseket is hallgatni lemezről vagy a YouTube-ról, de amikor egy konkrét szerepre készülök, akkor nem szoktam mások felvételeit hallgatni, hogy ne befolyásoljon semmi. Szeretem Caballé puhaságait, Callas drámaiságát, Anna Netrebkót imádom, de a régi nagyok közül említhetném még Renata Scottót és Tebaldit is. A fantasztikus énektechnikájukból el lehet csenni sok mindent.

– Mit csinál, amikor épp nem énekel?

– Jógázom. Elvégeztem egy jógaoktatói tanfolyamot is. Nagyon érdekelnek ezek a dolgok, ráadásul a légzéstechnikát is fejleszti a jóga, és a munkánkkal járó stresszt is kiegyensúlyozza. Elkezdtem festeni is, elsősorban tájképeket. Monet a kedvencem, de nagyon szeretem Leonid Afremov művészetét is. Olvastam Sass Sylvia csodaszép könyvét, aki ugyancsak az énekesi pálya mellett kezdett festeni, ráadásul jógázott is. Nem vagyok tipikus konyhatündér, de a pandémia alatt elkezdtem főzni, és megtaláltam abban is az alkotás örömét. Rengeteget olvasok, a nagy klasszikusok mellett különösen Eckhart Tolle és Deepak Chopra könyveit szeretem.

– Humorát, víg kedélyét kitől örökölte?

– Anyukám volt ilyen kacagós. A pozitív életszemlélet már sokszor kihúzott a bajból.

– Operában a hagyományos vagy a modern rendezéseket kedveli inkább?

– Kompromisszumkész vagyok, szeretem a modern rendezést is, ameddig nem megy a zene rovására. Ha valami nagyon vad dolgot kér a rendező, amivel nem értek egyet, akkor kikönyörgök legalább egy kis finomítást.

 

 

– Szegedet megszerette már?

– A pezsgőbb Budapest kompatibilis volt a hiperaktív karakteremmel, de mostanra nagyon megszerettem Szegedet. Otthon érzem itt magam.

– Milyen gyakran jár haza Erdélybe? Maradtak ott kapcsolatai?

– A húgom él még ott, a nagynéném, más rokonok, ismerősök, barátok és egy unokatestvérem, akivel két éve, édesapám halála után kerültünk szorosabb kapcsolatba. Édesanyám akkor halt meg, amikor még egyetemista voltam. Tizennyolc éves korom óta önálló vagyok, mindig egyetlen bőrönddel indultam útnak. Hozzászoktam a nehéz helyzetekhez. Soha nem félek semmitől, mert tudom, a legmélyebb vízből is partra tudok úszni. Ugyanakkor időnként hátrányként élem meg, hogy hiányzik belőlem a diplomáciai érzék, és emellett az igazságérzetem is elég nagy. Ebben a szakmában sokan nehezen viselik a szókimondást.

– Musetta szerepében mi a legizgalmasabb?

– Szerintem Musetta a Bohémélet talán legérdekesebb figurája. A másodiktól a negyedikig minden felvonásban más arcát mutatja. Soha nem képzeltem el magam Musetta szerepében, mindig Mimit énekeltem, Nagyváradon azzal is államvizsgáztam. Imádok meghalni a színpadon, valahogy ezek a szerepek a zsigereimben vannak. Amikor Dinyés Dániel rám osztotta Musetta szerepét, kicsit meg is ijedtem. Jézusom, hogy tenyésszem ki ezt a könnyedséget és a könnyűvérűséget magamból?! Most zajlik a próbákon a tenyésztés időszaka, ezért vörösre festettem a körmöm és feltűnő rúzst használok, hogy folyamatosan átéljem Musetta ledérségét. Megszerettem ezt a pszichológiailag összetett, személyiségváltó figurát. Sokkal érdekesebb karakter számomra, mint Mimi.

Hollósi Zsolt


Címke: , , , , , ,

2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)