In memoriam Csíkszentmihályi Róbert

MEGEMLÉKEZÉS A KOSSUTH-DÍJAS SZOBRÁSZMŰVÉSZRŐL

Életének 81. esztendejében elhunyt Csíkszentmihályi Róbert, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrász- és éremművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Alkotásokban gazdag, sokrétű pályája során számos emlékművet, kisplasztikát készített, de kiemelkedik éremművészeti tevékenysége is. Bármely anyaggal (fával, mészkővel, bronzzal vagy márvánnyal) dolgozott, minden műfajban maradandót alkotott.

Csíkszentmihályi Róbert már gyermekkorában nagy hajlandóságot mutatott a művészetek, főként a rajz és a festészet iránt. Ezért szülei teljesítették kívánságát, és beríatták a Török utcai Képzőművészeti Kisképzőbe, hogy művészt faragjanak belőle. Az intézmény díszítőszobrász tagozatára járt, ott ismerkedett meg a mintázással. Innen kissé rögös („csupán” harmadszorra vették fel), de végül sikeres út vezetett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Pátzay Pál és Szabó Iván voltak. Diplomáját 1965-ben szerezte meg.

Még a Kisképzőben nagy hatással volt rá Somogyi József szobrászművész munkássága. Később, főiskolai hallgatóként Borsos Miklós és Medgyessy Ferenc figurális kompozícióinak bűvkörébe került, de meghatározó egyéniségként tekintett Barcsay Jenőre is. Egyetemi tanulmányai befejeztével – hogy ismereteit minél inkább szélesítse – tanulmányutakat tett: háromszor is járt az örök városban, Rómában (1972-ben, 1978-ban és 1982-ben), de kalandvágytól fűtve eljutott a messzi Indiába (1980), majd Görögországba (1980) és Svédországba (1982). Tanulmányútjairól ismeretekkel gazdagodva tért mindig haza.

Pályája elején természeti anyagokból, fából és mészkőből faragta ki szobrait (Bociölő, 1963, Vadkan, 1969, Batthyány Kázmér 1971), később, ahogyan neve egyre ismertebb lett, nemes anyagokhoz, bronzhoz és márványhoz nyúlt. Alkotó munkásságának fő területét az emlékműszobrászat képezi (Barcsay Jenő síremléke 1990, Gyöngyössy Imre síremléke 1996, 56-os emlékmű a Műegyetemnél 2006), de jelentőset alkotott egyházi épületek díszítése terén is (Vatikán, Velence). Tradicionális kisplasztikái, plakettjei, érmei figurálisak, ám  érezhető  az elmozdulás az absztrakt szemlélet felé (Idő sorozat, Mind elmegyünk 2009).

Számos figurális alkotása az ember és állat anatómiáját ötvözi egy sajátos, groteszk, a művész védjegyének számító felfogásban (Kisragadozó 1994, Bácsi 1994, Erdőjáró 1998). Organikus művészetének fő erőssége az érzelmek kifejezése, az ember és természet viszonyának megragadása, elemzése, a matéria és tematika kölcsönhatásában kibontakozó lehetőségek kiaknázása.

Bármilyen témához is nyúlt Csíkszentmihályi Róbert, művei humorosak, játékosak, az alkotó pozitív életszemléletéről vallanak. A róla készült portréfilmben, a Kőbe lehelt lélek–ben is nagy mesélőkedvvel, vidámsággal és bölcsességgel vall életéről, művészetéről. Kivételes, szerethető személyiségéért, gazdag életművéért, alkotókedvéért nagyon fog hiányozni a hazai művészeti életből, a szobrászat színteréből.

Takáts Fábián

MTI Fotó: Kovács Attila

Képek forrása: mmakademia.hu