08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Szeretnék média szakon továbbtanulni…
2021.07.13 - tiszatáj

 

 

KÖVES MARGIT
BESZÉGETÉSEI INDIAI EGYETEMISTÁKKAL –
DIVYA SHARMA

 

Divya Sharmával (Divjá Sarmá) a Delhi Egyetemen beszélgetünk, 44 fokos júliusi melegben, a késlekedő monszun előtt. Divyát 2015 óta ismerem, amikor beiratkozott a magyar kezdő tanfolyamra. Azóta a család és a baráti kör sok tagjával megismerkedtem irodalmi esteken, tanszéki kulturális napokon, ahol Divya magyar dalokat, verseket énekelt és mondott el. Budapestről júniusban érkezett Delhibe nagyobbik öccse, Vibhor esküvőjére, miután letette médiaszakos vizsgáit az ELTE-n. Észak-kelet Delhiben, Bhajanpurában (Bhadzsanpurá) élnek nagycsaládban, édesapja öccseivel és azok családjával. Édesapja főiskolai tanulmányait félbeszakította, élelmiszerüzlete van, Divya nagybátyjai sportszereket- és sportruházatot gyártanak és forgalmaznak. Szülei az ötvenes éveikben járnak. Édesanyja nyolc osztályt végzett, háztartásbeli. Öccse, Vibhor a delhi metrónál helyezkedett el, a technikai személyzet tagja, míg kisebbik öccse Deepanshu (Dípánsu) trénerként dolgozik egy edzőteremben. Húga, Akanksha (Ákánksá) elvégezte a tanárképző főiskolát, és most versenyvizsgára készül, szeretne bejutni az állami hivatalnoki karba. Unokatestvéreivel szintén szoros a kapcsolata, együtt nőttek fel a közös családi házban. Örömmel mutatja mobilján az esküvő előtti kurkuma szertartásról készült képeket, amelyen nyolcvanéves nagymamája is részt vett. Nagyapja, aki sok szempontból irányította a családot négy éve halt meg.

Budapesten társával, Mayankkal (Majank) és barátjukkal Abhishekkal (Abhisék) bérelnek lakást a Corvin-közben. 2018 óta a Stipendium Hungaricum program ösztöndíjasai. Divya média szakon, Mayank és Abhishek könyvtár szakon tanul az ELTÉ-n. Mindhárman végzett programozók, 2015-ben alapították meg a Hawks Vision Technologies nevű számítógépes céget.

 

Divya, honnan származik a családja?

– Annyit tudok, hogy a családom Rajasthanból (Rádzsaszthán) érkezett Delhibe. Biztos, hogy már a dédnagyapám is Delhiben élt és a rádzsasztháni rokonokkal semmilyen kapcsolatunk sincsen. A bhadzsanpurái házat a nagyapám építette, amikor még olcsó volt a telek, Bhadzsanpurá most Delhi egyik legzsúfoltabb körzete.

Hogy határozta el, hogy magyarul fog tanulni?

– A Hawks Vision Technologies céghez gyakran futottak be nemzetközi szintű rendelések Magyarországról, Csehországból, Európa keleti részéből. Sokszor előfordult, hogy bár a rendelők angolul beszéltek egyszerűen nem értettük, amit mondtak. Akkor határoztuk el, hogy megtanuljuk a nyelvüket, én magyarra, a fiúk, Mayank és Abhishek cseh nyelvre iratkoztak be. Mindkét nyelv tanulása sok lehetőséggel jár, de mi nagyon élveztük a rendszeres magyar programokat a Magyar Kulturális Intézetben és megszerettük a magyar látogatókat, akiket a Kulturális Intézetben és a Delhi Egyetemen ismertünk meg.

Kikkel találkozott a Magyar Intézetben?

– Lanczkor Gáborral, Orcsik Rolanddal, Bartis Attilával, T. Szabó Annával és a Kaláka Együttessel. Ezek a személyes ismeretségek engem arra késztettek, hogy még többet foglalkozzam dalok tanulásával és versekkel. Néha arra is, hogy elénekeljem azokat a verseket vagy dalokat, amelyeket tőlük ismerek. Például Gryllus Vilmosnak elénekeltem egyik kedvenc dalomat, a Karácsonyi angyalokat, aminek ő szerezte a zenéjét.

Hogy kapcsolódott be a magyar tanulásba Mayank és Abhishek?

– Akkor már együtt jártam Mayankkal, úgyhogy ő eljött minden programra, ahol én szerepeltem. Fényképészként sokszor segített Köves tanárnőnek dokumentálni az irodalmi esteket, az expressz magyar órákat az iskolákban és a kulturális programokat az egyetemen. Abhishek pedig mint elválaszthatatlan jóbarát hozzánk csapódott és végül a cseh helyett egy évvel később magyar nyelvre iratkozott be.

Egy kicsit visszamegyünk az időben, hogyan ismerkedett meg Mayankkal és Abhishekkal?

– Egy PHP számítógépes kurzuson ismerkedtünk meg és határoztuk el, hogy közös céget alapítunk, ahol nincs főnök és a saját felelősségünkre dolgozunk. Mindenki azt a feladatot csinálhatja, amihez legjobban ért: a fejlesztési részt, vagy a dizájn részt. 2015-ben alakult meg a Hawks Vision Technologies cég.

Kezdettől fogva érdekelték a számítógépes ismerek és az internet?

– Szó sincs róla. Amikor Bhadzsanpurában befejeztem a tizedik osztályt és levizsgáztam, a kereskedelmi (commerce) fakultációt választottam a tizenegyedik – tizenkettedik osztályban hasonlóan a barátnőimhez, Preetihez (Príti) és Ektához (Éktá). Amikor érettségiztünk egy dolgot már biztosan tudtam, hogy nem akarok tovább tanulni kereskedelmi tárgyakat. Príti folytatta a kereskedelmi fakultációt, most egy számítógépes cégnél adminisztrátor. Édesapám egyik ismerőse javasolta, hogy iratkozzam be az újonnan alapított Guru Gobind Singh Indraprastha Egyetemre (Guru Góbind Szingh Indraprasztha) IT szakra, mert az információs technológia terén sok lehetőség van. Valóban a végzés után rögtön kaptam állást a Kadmine Technologies nevű cégnél.

Tetszett a munka és az állás?

– Igen, a függetlenség mindenképpen jó dolog, de azért még sok minden más is érdekelt. Szeretek sok időt tölteni a barátnőimmel, Prítivel és Éktával, akikkel gyakorlatilag mindent megbeszélek. Mindig szerettem énekelni, szeretem megtanulni a filmdalokat.

A film és a zene iránti érdeklődését sikerült kielégíteni a Szlavisztika-Finnugrisztika Tanszéken és a Magyar Intézetben?

– Igen, nagyon szeretek közönség előtt énekelni, és az Intézetben meg a Tanszéken is sok alkalmam volt erre. A barátaim, kollegáim és a testvéreim is gyakran eljöttek az előadásokra. A Magyar Intézet igazgatójának, Dr. Wilhelm Zoltánnak is tetszettek a dalok, amiket elénekeltem. Az Európai Nyelv Napján pedig egyszer Lanczkor-Kocsis Krisztina fuvolázott, amikor a Vörös Rébéket és a Szól a kakast énekeltem, ez különleges élmény volt.

És a filmek?

– Nagyon tetszettek a filmek, amelyeket a Tanszéken és a Magyar Intézetben láttam. Különösen a női rendezők, Mészáros Márta, Enyedi Ildikó, Gyarmathy Lívia filmjei. Deák Krisztina filmjéről az Aglájáról sokat gondolkoztam. Nagyon fontos számomra, hogy lássam, hogy milyen álmai, vágyai vannak a többi nőnek és milyen késztetések, körülmények között élnek. Nem áldozatoknak, hanem cselekvő embereknek szeretném látni őket.

Most, hogy Magyarországon él, hogy látja a magyar nőket és férfiakat? A tanárait és a diáktársakat?

– A Balassi Intézetben nagyon sok segítséget és támogatást kaptam. A kollégium élete is nagyon színes volt, annak ellenére, hogy sok nehézséggel kellett szembenézni. Vegetáriánusok vagyunk és a konyhában a vacsorafőzéssel mindig utolsók voltunk, mert megvártuk, amíg a többiek, akik húst esznek végeznek a vacsorával. Csak éjjel tizenkettő körül végeztünk a főzéssel. A kollégiumban furcsának találtam, hogy a külföldieket és a magyarokat más emeleten helyezték el. Így nem tudtunk kapcsolatot alakítani a magyar diákokkal, és a nyelvet sem gyakoroltuk eleget.

És most, hogy lakást bérelnek és külön laknak?

– Csodálatos ez a város. A Covid-19 előtt volt olyan, hogy éjszaka kettőkor – háromkor is a városban jártunk. Szeretünk Budapesten élni.

Most hogy alakultak az egyetemi kapcsolataik?

– A Balassi Intézetből a magyar nyelvű oktatásra kerültünk be az egyetemre és én szeretnék minél jobban megtanulni magyarul. Az intézetben B2 szinten végeztem, de magyarul még így is sokszor nehéz követni az előadásokat. Amikor kérem, hogy lassabban beszéljenek vannak tanárok, akik azt válaszolják, hogy ez a kurzus nem külföldieknek van, nem tudnak miattam lassítani. A hallgatók közül pedig sokan mondták, hogy nem tudnak eléggé angolul ahhoz, hogy segítsenek és elmondják az előadás tartalmát. Persze vannak kivételek is. Például az egyik tanárnő, Szigeti Gabriella nagyon sokat segített. Nemcsak az előadások megértésében, hanem hivatalos dolgok intézésében is. Például tavaly lekéstem a jelentkezést a fakultációról és akkor ő segített a hivatalban. A hallgatók közül is van olyan, aki felajánlotta, hogy üljünk le együtt és szótározzuk ki, amit nem értek. Vagy tanítsuk egymást magyarra és angolra.

És a tervei?

– Szeretnék MA média szakon továbbtanulni és még sokkal jobban megtanulni magyarul.

 Köves Margit

 

 

 


Címke: , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)