08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Megéri újra elmesélni
2021.07.05 - tiszatáj

SZERETI A KÖZÖNSÉG A JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁRT A DÓM TÉREN

A profin elnyújtott tapsrend alatt lábdobogással, elismerő füttyel és kiáltásokkal ünnepelte a pénteki premier közönsége a Dóm térre tizennyolc év múltán visszatért fél évszázados rockopera, a Jézus Krisztus Szupersztár Madách színházi társulatát. A kétezer éves sztori és a hetvenes éveket idéző zene ma is megtalálja az utat a nézők szívéhez.

„Ha ma jönnél, a sztoridnak is más lenne a vége…” – éneklik a címszereplőnek a Jézus Krisztus Szupersztárban a szegedi Dóm téren. A kétezer éves történet végét persze mindenki jól ismeri, de úgy látszik, újra és újra megéri elmesélni, már csak azért is, mert mindig más aktuális jelentést nyernek ugyanazok a mondatok hatalomról, szolgálatról, szeretetről, gazdagságról, árulásról. Emlékszem, mekkora szenzáció volt 1986 nyarán Szegeden Szikora János rendezésében a rockopera első hivatalosan is engedélyezett magyarországi bemutatója, mennyire frissnek, elevennek hatott az akkor már nem épp újdonságnak számító zene. Ötven év telt el a Broadway-ősbemutató óta, Andrew Lloyd Webber slágerei közül több is kiállta az idő próbáját, de a darab koncepciója, dramaturgiája ma már kissé avíttnak tűnik.

Sokszor bebizonyosodott már, hogy nem az igazi, amikor egy bevált kőszínházi produkciót próbálnak a Dóm téri hatalmas színpadra adaptálni. Szirtes Tamás Jézus Krisztus Szupersztár-rendezésének is ez a legnagyobb baja: az ügyes trükközés ellenére rögtön látszik, hogy nem ide készült, hozzá kellett szűkíteni az óriási színpadot. Az ezer négyzetméterből jó, ha kétszázat bejátszanak, ráadásul minden akkurátusan középre van rendezve. Egyébként nincs bajom a térelválasztóként, háttérként, díszletként is jól funkcionáló, ragyogó LED-falakkal. Bár azt is el kell ismerni, igazából csak a London és Róma szektorból nyújtanak tökéletes élményt. A tobzódó képeknek köszönhetően úgy érezheti a közelebb ülő néző, maga is Jeruzsálem utcáit rója. Ha valakinek csak Párma, netán Nizza vagy Odessza jutott, onnan már kicsit olyan, mintha egy nagy társasággal laptop képernyőjéről követnénk egy színes, szélesvásznú filmet. Negyedannyi a jegy ára, negyedannyi az élvezet. Régebben ez nem így működött, igyekeztek minél jobban kiterjeszteni a látványt, mind a négyezer fizető nézőre szabni a produkciókat. Nem olyan nagy ügy, rendezői fantázia, ötlet, szándék kérdése.

 

 

A LED-falakkal különben tényleg lenyűgözően modern, szinte filmszerűen dinamikus animációs effekteket produkálnak. Elég néhány jellegtelen vasszerkezet a színpad két oldalán, a látvány többi részét megoldják digitálisan. Először azt írtam: okosba. Patinás szürkék Jeruzsálem falai, szinte kiégeti a szemünket a már-már giccsbe hajlóan gyönyörű, narancsosan izzó naplemente, a Getsemáné kert buja zöldje éppúgy vonzza a szemet, mint Pilátus palotája a lobogó fáklyáival és az antik Rómát is megidéző háromlábú tűztálaival.

Feke Pál magabiztosabban, jobban énekel, mint tizennyolc éve, amikor ugyanebben a szerepben pályakezdőként itt berobbant. A 2003-as előadást nemigen emlegetik már. „Állóképekből bontakoznak ki a jelenetek, megkomponált térformákban mozdulatlanná merevedett szereplők elevenednek meg bennük” – értékelt az akkori kritikus, aki szerint pantomim-színházi hatást keltett az előadás. Ez persze valamennyire a kiszámítható dramaturgiájú, mélylélektani színészi ábrázolásra kevés lehetőséget nyújtó darab sajátossága is, most sem sikerült teljesen elkerülni, hogy ilyen érzése legyen az embernek. Feke Pál mindenesetre 2003-ban is rendesen odatette magát, és most sem kímélte a hangját, a publikum gyönyörűségére igyekezett minél rockosabb színezetet adni a szólamnak. Rományi Nóra vakítóan fehér, rafinált szabású, hosszú lebernyegekkel segített elrejteni nem igazán jézusi alkatát. A jelmeztervező különben a kosztümök többségét ötletesen, jó ízléssel álmodta meg, de nem minden színésszel sikerült olyan csodát tennie, mint a címszereplővel.

 

 

Hangban, játékban, megjelenésben is illúziókeltő, eszményi Mária Magdolna Gallusz Nikolett – a legjobb, legizgalmasabb, akit ebben a szerepben valaha is hallottam. Poétikusan, szívhez szólóan, világszínvonalon énekelte: „Nem tudom, hogy szeressem…”

Serbán Attila nehezen talált magára Júdás szólamában, az elején óvatoskodva énekelt, a magas hangok küszködve jöttek ki, de aztán lassan belelendült, és a végére megenyhítette a csodálkozó közönséget. A figurát kellőképp groteszkre fazonírozta, így hatásos ellenpontja tudott lenni Jézusnak.

Gregor József és Gábor Géza után Kőrösi András basszusa kicsit kevésnek, erőtlennek és nagy igyekezettel mélyítettnek tűnt Kajafás szerepében. Nagy Sándor sok humorral, némi túlzással és ripacsériával szórakoztatóan abszurd és kétértelmű Heródest formált. Sasvári Sándor jelentőségteljessé tudta tenni Pilátus figuráját, és szimbolikussá, már-már musicaltörténeti pillanattá merevíteni a képet, amikor karjában tartja Feke Pál Jézusát.

A többi szereplő is profin hozta legalább az elvárhatót. Tihanyi Ákos koreográfiájában ugyan nem sok invenciót fedeztem fel, de nem is volt rossz a Madách tánckara. Csak mintha valami enerváltság, gépies rutin lengte volna be a csoportos jeleneteket, ami persze egy évtizede futó produkciónál már benne van a pakliban.

Keményebb rockos, karcosabb gitárszólót, frenetikus dobokat is hallhattunk viszont Kocsák Tibor vezényletével a Madách Színház zenekarától, amely friss, dinamikus és stílusos zenei alapot biztosított az előadáshoz.

Hollósi Zsolt

 

Fotó: Madách Színház/Jardek Szabina

 


Címke: , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)