06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Szegedi Szabadtéri Játékok, 2021
2021.06.01 - tiszatáj

ÚJ FORMÁBAN, ÚJ IGAZGATÓVAL, RÉSZBEN A RÉGI PROGRAMMAL

Előfordult már, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Szegedi Nemzeti Színháznak ugyanaz volt a vezetője. A 90-es években Nikolényi István, az emlékezetes intendatúra-koncepció kidolgozója a Dóm térről foglalta el a Vaszy Viktor teret (amelyet akkor még nem is így hívtak), Korognai Károly és Székhelyi József pedig így örökölte meg a pozíciót. Pár év különélés után az önkormányzat idén tavasszal ismét az összeköltözés mellett döntött, ám ezúttal a színház főigazgatójának, Barnák Lászlónak a hatáskörét terjesztette ki a szabadtérire. Vele az idei, félig megörökölt évadról és hosszabb távú terveiről beszélgettünk.

– Egy kőszínház és egy nyári fesztivál elég más jellegű intézmény. Miben különböznek?

A színházi évad szeptembertől nyár elejéig tart, a fesztivál ideje pedig a nyár. Persze a Dóm téren sokkal nagyobb a színpad és a nézőtér is. Nyáron is két fő játszóhelyünk van, de a kisebbikbe, Újszegedre is többen férnek be, mint a Nagyszínházba, csaknem kétszer annyian. A színházban nagyon fontos a műfaji sokszínűség, egyszerre kell népszínháznak és városi színháznak lennünk. A szabadtéri alapvetően népszínház, s ez meghatározza a jövőt is. A színházba elsősorban a szegediek járnak, a szabadtérin viszont sok a turista. Aki eljön egy Dóm téri előadásra, az esetleg eltölt itt egy éjszakát, más kulturális programokat is meglátogat, kiállítást néz, kimegy a Vadasparkba, benéz a Múzeumba, fürdőzik, ebédel, vacsorázik. A program összeállításakor a turistavonzó képesség is fontos szempont. De ez nem mond ellent annak, hogy neves rendezők hozzanak létre olyan magas színvonalú produkciókat, amelyek fölkeltik a nézők érdeklődését.

– Ezt az évadot menet közben vette át. Mi az, amit megtartott és min változtatott?

A tavalyi nyári programot a pandémia már erősen befolyásolta. A Dóm téri produkciókat le kellett mondani és azok átkerültek az idei évre. Miközben az újszegedi előadások jó része megvalósult. Ezért lényegében átvettem ezt a programot. Annyit változtattam, hogy Újszegeden nem Verdi Traviatáját fogjuk játszani, hanem a színházban idén elmaradt Mozart-operát, a Szöktetés a szerájból-t.

– A Dóm téren újdonság a Puskás- musical. A bemutatóra eljön foci-, és puskásrajongó miniszterelnökünk is?

Ezt nem tudom. Mindenkit szeretettel várunk!

– Már régen járt erre magas állami méltóság. 1990-ben Göncz Árpád nyitotta meg a Játékokat, 1991-ben Antal József miniszterelnök volt itt Hunyadi László előadásán, azóta azonban senki.

Ha eljön, szívesen látjuk! De nem csak a Puskás-musical került be a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-darab helyére, de a Magyar Állami Népi Együttes is. Nagyon fontos, hogy magyar szerzők művei is megjelennek a Dóm téren.

– Puskás Ferenc – Bartók Béla és most már Karikó Katalin mellett – a legismertebb magyar a világon, színes egyéniség is volt, csoda, hogy eddig még nem írtak róla darabot.

A Puskás ősbemutatóját a Hősök terére tervezték és a Szabadtéri szállította volna a technikai eszközöket. Végül az Erkel Színházban valósult meg tavaly augusztus 20. környékén. Én láttam ezt a produkciót. Látványos, szórakoztató, nagyszabású zenés mű, amely kifejezetten illik a Dóm térre.

Egyébként is a musicalek a legnépszerűbbek. Eljátsszuk a Jézus Krisztus Szupersztárt is, amelynek 35 évvel ezelőtt ugyanitt volt a szabadtéri bemutatója. Érdekesség, hogy az akkori Jézus, Sasvári Sándor ismét föllép, most Pilátust fogja énekelni. Ezúttal a Madách Színház előadása érkezik hozzánk, a címszereplő Feke Pál lesz. Visszatérő produkció az Apáca show, amely korábban telt házakkal ment. Új bemutató lesz viszont a West Side Story Alföldi Róbert rendezésében…

 

 

– … aki a Szegedi Nemzeti Színházban is sűrűn megfordul, rendezőként és színészként egyaránt.

Igen, és a társulat több tagjának is főszerep jut a darabban, Ágoston Kati lesz Maria és Medveczky Balázs Bernardo, de benne lesz Borovics Tamás, Kárász Zénó és Sziládi Hajna is. Az összevonás kapcsán az a vágy is megvalósul, hogy a szegedi művészek több szerepet kapjanak a fesztiválon. Elérjük az a másik célkitűzést is, hogy legyenek közös produkciók, hisz a Szöktetés a színház produkciója lett volna, de most Újszegeden valósul meg. Az elmúlt időszakban alig lehetett élő operaelőadást látni. (Az Erkel Színházban csak egyetlen estén játszották Giordano André Chénier-jét M.T.) A nyár sem bővelkedik élő operaprodukciókban, ezért reméljük, hogy a műfaj rajongói közül sokan eljönnek. Az előadást egyébként Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője rendezte, és már nagy sikert aratott Debrecenben és Győrben is. A főszereplők között találjuk Kolonits Klárát és László Boldizsárt.

– Folytatódik a Molière-sorozat is.

Nagyszerű volt a Tartuffe-ben Parti Nagy Lajos új fordítása vagy inkább átköltése. Most a Scapin furfangjait láthatják majd a nézők, szintén az ő új szövegével. Újszegeden ezen kívül lesz két vendégprodukció, a Játékszín és a Veres 1 Színház egy-egy előadása. Lesz két dumaszínházas föllépőnk is: Kőhalmi Zoltán és Kiss Ádám.

– A Moliére-darabot Herczeg Tamás, a Szabadtéri előző igazgatója rendezi. Ezt azt jelzi, hogy az átadás-átvétel nyugodt légkörben folyt.

Igen, abszolút mértékben. Februártól folyamatosan tárgyaltunk a folyamatban lévő ügyekről és az átadás-átvétel zökkenőmentesen zajlott le. Május 1-től a Szabadtéri Játékok és a Reök-palota a Szegedi Nemzeti Színházhoz tartozik.

 

 

– Két nagy nézőteret kell megtölteni. Ez most, május vége felé hogy áll?

A pandémiás időszak nagyon rányomta bélyegét a jegyeladásokra. Amikor tavaly tavasszal bekövetkezett a zárás, akkor több, mint 400 millió forint értékben keltek már el jegyek. Ebből közel 300 millió értékben váltottak vissza. Aki bízott abban, hogy idén megtartjuk az előadásokat, az megtarthatta a jegyét, vagy ha olyanra váltott, ami időközben elmaradt, akkor most becserélheti. Még most is érzékelhető a bizonytalanság. Én azt megígérhetem, hogy előadásainkat mindig az aktuális szabályoknak megfelelően fogjuk megtartani, és az esetleges változásokról nyomban tájékoztatni fogjuk a nézőinket. Jelen állás szerint létszámkorlátozás nélkül lehet majd nézni az produkciókat és a maszk se lesz kötelező. Eddig a Dóm téren a belépők 34 %-a kelt el, Újszegeden pedig 12 %, de ez a szám elsősorban a változások és az újonnan bekerült előadások miatt alacsonyabb. Bízom benne, hogy a szám jelentősen nőni fog. Nem olyan sok fesztivál lesz ezen a nyáron. Hogy a szegedi meg tud valósulni, az már önmagában is kuriózum.

– A világháború előtt is kimaradt egy év, 1939 és 59 között pedig egyáltalán nem rendezték meg a Játékokat, tavaly szűkített évad volt, de a hagyomány mindig folytatódott.

Idén 90 éves a Fesztivál, hiszen legelőször 1931 nyarán voltak előadások a Dóm téren. Ez a legrégebbi színházi fesztivál, és erős üzenete van, hogy ilyen sanyarú időszakban is gazdag programmal valósul meg. A legtöbb színház csak ősszel kezd majd játszani. Az, hogy színészek, énekesek, muzsikusok, háttérmunkások, tervezők, rendezők, mintegy 1500 ember munkához jut, nagyon fontos a színházi szakmának. De nagyon fontos annak a többezer nézőnek is, aki hosszabb nélkülözés után ismét igazi színházi élményhez juthat.

– Hogy áll össze a költségvetés? Mennyire látszik most biztosnak?

A Szabadtéri korábban nagyon jó éveket produkált gazdaságilag, 2019-ben pedig a csúcsra volt járatva. Ebből keletkezett némi tartalék, amit most föl lehet használni. A város által biztosított fenntartói támogatás 2005 óta alig változott. Fontos bevételi forrást jelentenek a pályázati bevételek. Ezeknek a pályázatoknak az eredménye napokon belül kiderülhet. Az elmúlt időszakban ebből évente mintegy 300 milliós bevétel érkezett, és nagyon bízunk benne, hogy egy hasonló összeget idén is megkapunk. Reális esély van rá, hogy az évad anyagilag is egyensúlyban legyen.

Márok Tamás

 

 


Címke: , , , , ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)