04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Absztrakt természet, avagy a „fény festője”
2021.03.08 - tiszatáj

FIEDLER 100 – FIEDLER FERENC CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSA
A KÁLMÁN MAKLÁRY FINE ARTS GALÉRIÁBAN

Nagyméretű képeken a természet különös formáit, absztrakt kavalkádját látjuk a Kálmán Makláry Fine Arts legújabb tárlatán. A galéria ezúttal a magyar származású, de Franciaországban élt és alkotott François Fiedlerre, vagyis Fiedler Ferencre emlékezik azzal, hogy születésének 100. évfordulója alkalmából az 50-es 60-as években készült képeiből válogat.

Fiedler Ferenc csodagyereknek született. Már egészen kicsiny korában bámulatos utánzókészséggel másolta a reneszánsz nagy géniuszainak, Michelangelo Buonarottinak, Leonardo da Vincinek, vagy éppen a manierista Caravaggionak a műalkotásait. Még 18 éves sem volt, amikor alkotásával díjat nyert az egyesült államokbeli Clevelandben megrendezett ifjúsági plakátkiállításon. A fiatal festőnövendékre a Magyar Képzőművészeti Egyetemen mestere, Szőnyi István figyel fel, hamar meglátta benne a tehetséget, később tanársegédjének is választotta.

A csodagyerek előtt korán megnyíltak a kapuk, képzőművészeti ösztöndíjak sorát nyerte el. 1948-ban ösztöndíjasként Párizsba utazott, ahol a Galerie du Haut-Pavében megrendezhette első önálló kiállítását. Joan Miró, katalán szürrealista festő, aki abban az időszakban a francia fővárosban járt, egy párizsi galéria kirakatában látta meg először Fiedler műveit. Az ifjú festőzseni vásznaival való „találkozás” hatására Miró később bemutatta őt olyan jól ismert művészeknek, mint Marc Chagall, Alberto Giacometti, Georges Braque. A velük való találkozás és kapcsolat hatására Fiedler Ferenc felhagyott addigi figurális festészetével, művészete az absztrakt irányzata felé fordult, később pedig kialakította egyéni, lírai absztrakt stílusát.

Ez a jellegzetes stílus hamarosan védjegyévé is vált. Nagyméretű képein a fény és az árnyék játékának végtelen lehetőségét jelenítette meg, Miró a „fény festőjének” is nevezte.

Fiedler Ferenc a háború utáni Párizsi iskolának (École de Paris) volt a tagja, egy olyan képzőművészeti csoporté, amelynek tagjai zömmel nem csatlakoztak egyik avantgárd (szürrealizmus, expresszionizmus, absztrakt expresszionizmus) képzőművészeti irányzathoz sem, de művészetüket nagymértékben befolyásolták ezek az irányzatok. Fiedler viszont, ellentétben a csoport tagjaival, átvette a New-Yorki absztrakt expresszionisták, Mark Rothko és Jackson Pollock stílusát.

Az 50-es, 60-as években -a kor szelleméhez igazodva- Hantaihoz hasonlóan tasiszta, foltokból építkező képeket festett. Ekkortájt készült nagyméretű vásznainak szétfröccsenő, a Jackson Pollock által is használt dripping technikával készült festékfoltjai leginkább egy működő tűzhányóra emlékeztetnek. Alkotói periódusának ezen korszakában készült absztrakt képei nemcsak egy lávát lövelő vulkán vízióját juttatják eszünkbe, hanem más érdekes természeti képződményeket is: megkövült fakérget, fortyogó iszapot, mikroorganizmusokat. Vásznait szó szerint a természet is alakította, hiszen gyakran dolgozott a vidéki háza melletti fészerben, ahol az időjárásnak kitett festményeket mintegy a természet fejezte be.

Pályája során számtalan egyéni kiállításon vett rész Európában, és a tengerentúlon is. Alkotásait olyan jelentős közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Art Moderne-Centre Georges Pompidou, a New-York-i Guggengeim Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

A Kálmán Makláry Fine Arts tárlatán látható képeknek nincs címük, és ez nem véletlen. Fiedler Ferenc maga úgy tartotta, hogy a cím és a szignó befolyásolja a nézőt, és képei megértéséhez inkább odafigyelés, koncentráció és fantázia szükséges.

Fiedler Ferenc monumentális méretű festményein első ránézésre a káosz az úr. A rücskös felületek között látható alakzatok, vonalhálók leginkább organikus képződményeket sejtenek. A megkövült fakérgekre emlékeztető dekoratív alakzatok úgy néznek ki, mintha őskori állapotban lennének. Ahogyan Soós Éva, a Kálmán Makláry Fine Arts galéria vezetője elmondja, a festőt az 1950-es években a Lascaux-i barlang falfestményei kezdték el érdekelni. Tanulmányozta őket, számára mindig is fontos volt a természet és az ember kapcsolata, a természet, mint művészeti érték. 1959-ben ezért is költözött ki Párizsból a fontainebleau-i erdőbe, ahol a szabadban, nyugalomban festhetett. A FIEDLER 100 válogatott művei voltaképpen olyan absztrakt „tájképek” (noha valójában nem azok), amelyeket a természet szépsége ihletett.

Fiedler Ferenc képei szinte hívogatnak, hogy szemléljük meg őket közelebbről is. Noha egészen közelről valóban olyan tájképekre emlékeztetnek, amiken csak úgy burjánzik a természet, távolabbról már inkább egy kesze-kusza hálózat szerteágazó vonalait, csöpögtetett foltokat, csomókat látunk rajtuk. Ez annak is köszönhető, hogy többrétegű képeinek hátteréből fény sugárzik, amely áthatol a vastag festékrétegen.

A FIEDLER 100 alkotásainak alapja kemény gipszből készült, amelyre aztán a művész tubusból vitte fel az olaj- vagy vízbázisú festéket. A kiállított műveken jól megfigyelhető a Pollock-féle dripping, azaz csöpögtetőt technika. A durva, szinte plasztikus felület az alapból átszűrődő fény következtében különböző szögből nézve más-más látványt nyújt, ezt teszi egyedivé és különösen érdekessé Fiedler alkotásait.

Noha a Kálmán Makláry Fine Arts tárlata Fiedler Ferenc alkotói korszakának egy szeletébe enged betekintést, a válogatott művek alapján képet kapunk róla, miért nevezhetjük őt a hazai absztrakt expresszionizmus egyik legjelentősebb festőjének.

Takáts Fábián

 

    

A képek forrása: kalmanmaklary.com/exhibitions/fiedler-100

 

Fiedler 100

Kálmán Makláry Fine Arts, Budapest

A kiállítás március 12-ig megtekinthető.

 


Címke: , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő