07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Képregények téren és időn át
2019.11.26 - tiszatáj

11. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁL

November 16-án, szombaton tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Somogyi Könyvtár a Szegedi Képregényfesztivált. Az egész napos rendezvény több programot, előadást is kínált az érdeklődőknek, így új képregényekkel és eddig ismeretlen alkotókkal találkozhattak, de a Batman képregények és a külföldi képregénypiac terén is újabb információval gazdagodhattak.

A 11. Szegedi Képregényfesztivál több előadása ott vette fel a fonalat, ahol tavaly elengedte, de közben mégis önálló, önmagában is érthető, kerek ismertetéseket hallhattunk. Ebbe a tendenciába tartozik Róka László témája is, aki a korábbi években is a jungi kollektív tudattalan archetípusai felől közelített meg egy-egy képregénnyel összefonódó kérdést. Idén az árnyék szerepére fókuszált a Batman képregényekben. Meglátása szerint az árnyék nem csak az ábrázolás szempontjából fontos, hanem Batman alakjának is különböző árnyékait fedezhetjük fel például Joker alakjában vagy Gotham városában.

 

 

A délelőtti négy előadás egy kivételével a Batman képregényekre fókuszált, így Róka előadását Dunai Tamás áttekintése követte: megtudhattuk, miként alakult ki az a Batman-kép, amelyet ma ismerünk. A Denevérember kezdeteiben ponyvahősként volt jelent, majd ez fokozatosan átalakult: eredettörténetet és segítőtársat kapott, a krimi irányába fordultak a történetek, illetve horror elemek is elkezdtek beépülni. A manapság kultikusnak számító Batman-képregényekről is szó esett; ezek főként a 80-as években születtek olyan nagy hatású és elismert szerzőktől mint Frank Miller vagy Alan Moore. Az előadás egészen a 2000-es évekig folytatta a kitekintést, így napjaink tendenciáiról is szó esett. Eszerint az íróközpontúság és a crossoverek dominálnak a képregénypiacon.

Dunai után Váradi Gábor ragadta magához a szót, aki a magyar szuperhősökről tartott előadást. A hazai piacon a saját hősök kevésbé számítanak ismertnek, viszont Váradi kitágította a szuperhős fogalmát és (meglehetősen plasztikusan) nem csak a képregényekre, hanem korábbi keletkezésű irodalmi művekre is felhívta a figyelmet: bizonyos szemszögből Hunyadi Mátyás, Ludas Matyi, Toldi vagy akár Liliomfi is szuperhős. Az előadás második fele viszont a vizuálisan megjelenített, kortárs magyar hősökkel foglalkozott. Megtudhattuk, kifejezetten széles skálán mozognak, hiszen a nyugati hősök újragondolásától (például Amerika Kapitány mintájára Pannónia Kapitány) az altesti humorból merítő szuperhősökön keresztül egészen a hazai, nem csak viccnek szánt karakterekig több példát is láthattunk.

 

 

A délelőtt utolsó előadása ismét Gothambe kalauzolta a hallgatóságot. Molnár András H. P. Lovecraft hatása felől közelítette meg a Mike Mignola és Richard Pace nevéhez köthető A végzet Gothambe érkezik című képregényt. Lovecraft hatása a popkultúrára szinte beláthatatlan. Videójátékok, képregények, regények tisztelegnek az író előtt rejtettebb vagy nyíltabb utalásokkal. Molnár meglátásra szerint a szerző munkássága és a New Yorkhoz kötődő tapasztalata hatott A végzet Gothambe érkezik alkotóira, és a képregény több szempontból is reflektál a lovecrafti örökségre.

A délután egy visszaemlékezéssel kezdődött, amelyben a Menő Manó című képregény (rögös) indulását idézte fel Borsi Csaba, Kertész Sándor, Pál Nagy Balázs, Sváb József és Tóth Péter. A beszélgetés során képet kaphattunk a szocialista éra képregényhez fűződő viszonyáról, illetve (ahogyan azt Kertész későbbi előadásában is taglalta) a képregénykiadás viszontagságairól és a médium nem túl pozitív helyzetéről a rendszerváltás előtti időkben.

A visszaemlékezést Kellermann Viktória előadása folytatta, aki tavaly a lengyel önéletrajzi képregényekről, idén pedig a lengyel gyerekképregényekről beszélt. Több sikerült vagy kevésbé sikerült képregényt is bemutatott a nézőknek, illetve az előadás során hangsúlyossá vált, hogy a lengyelek kultúrájában a képregény fontos szerepet tölt be, és már a fiatalok számára is akad választék a boltok polcain vagy a gyerekfolyóiratok hasábjain.

 

 

Bayer Antal az idén 60 éves Asterix képregények kezdő éveibe nyújtott betekintést, így a közönség megtudhatta, miként tett szert a sorozat hatalmas népszerűségre Franciaországban, illetve hogyan alakultak ki a ma ismerhető karakterek. Szintén a francia (és belga) képregények helyzetéről beszélt Kopeczky Csaba.  A franciáknál a képregény kitüntetett, állami elismerésben is részesülő műfaj. Kopeczky meglátása szerint a nagyhatalmi státusz elvesztése realizálódik a képregényekben, ami az alternatív történelem és a fantasy műfaja által jut kifejezésre. Hangsúlyossá vált, hogy nem klasszikus értelemben vett sorozatok jelennek meg, hanem világokban gondolkoznak a kiadók. Kopeczky szerint a francia képregényekre nagy hatást gyakoroltak a sorozatok a narrációt tekintve, illetve a mangák a harcok koreográfiája szempontjából.

A fesztivál utolsó előadását Pilcz Roland tartotta, aki a képregényoldalak esztétikájáról mesélt. Pilcz igyekezett a közönséggel együtt gondolkozni, megmozgatni őket, így kifejezetten érdekessé vált, hogy egy jobb vagy egy bal oldali képsort láthatunk-e, elvégre a mozgások, a szereplők tekintete és a panelek elhelyezése sugallhatja, melyik oldalról van szó.

Az idei fesztivál ismét sokszínű előadásokat kínált, ahol a képregények szerelmesei új alkotókkal, történetekkel és képregényekkel ismerkedhettek meg; a megvásárolt kötetekről nem is beszélve.

Borbíró Aletta

 

 

Fotók: Somogyi Könyvtár


Címke: , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő