12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Képregények téren és időn át
2019.11.26 - tiszatáj

11. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁL

November 16-án, szombaton tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Somogyi Könyvtár a Szegedi Képregényfesztivált. Az egész napos rendezvény több programot, előadást is kínált az érdeklődőknek, így új képregényekkel és eddig ismeretlen alkotókkal találkozhattak, de a Batman képregények és a külföldi képregénypiac terén is újabb információval gazdagodhattak.

A 11. Szegedi Képregényfesztivál több előadása ott vette fel a fonalat, ahol tavaly elengedte, de közben mégis önálló, önmagában is érthető, kerek ismertetéseket hallhattunk. Ebbe a tendenciába tartozik Róka László témája is, aki a korábbi években is a jungi kollektív tudattalan archetípusai felől közelített meg egy-egy képregénnyel összefonódó kérdést. Idén az árnyék szerepére fókuszált a Batman képregényekben. Meglátása szerint az árnyék nem csak az ábrázolás szempontjából fontos, hanem Batman alakjának is különböző árnyékait fedezhetjük fel például Joker alakjában vagy Gotham városában.

 

 

A délelőtti négy előadás egy kivételével a Batman képregényekre fókuszált, így Róka előadását Dunai Tamás áttekintése követte: megtudhattuk, miként alakult ki az a Batman-kép, amelyet ma ismerünk. A Denevérember kezdeteiben ponyvahősként volt jelent, majd ez fokozatosan átalakult: eredettörténetet és segítőtársat kapott, a krimi irányába fordultak a történetek, illetve horror elemek is elkezdtek beépülni. A manapság kultikusnak számító Batman-képregényekről is szó esett; ezek főként a 80-as években születtek olyan nagy hatású és elismert szerzőktől mint Frank Miller vagy Alan Moore. Az előadás egészen a 2000-es évekig folytatta a kitekintést, így napjaink tendenciáiról is szó esett. Eszerint az íróközpontúság és a crossoverek dominálnak a képregénypiacon.

Dunai után Váradi Gábor ragadta magához a szót, aki a magyar szuperhősökről tartott előadást. A hazai piacon a saját hősök kevésbé számítanak ismertnek, viszont Váradi kitágította a szuperhős fogalmát és (meglehetősen plasztikusan) nem csak a képregényekre, hanem korábbi keletkezésű irodalmi művekre is felhívta a figyelmet: bizonyos szemszögből Hunyadi Mátyás, Ludas Matyi, Toldi vagy akár Liliomfi is szuperhős. Az előadás második fele viszont a vizuálisan megjelenített, kortárs magyar hősökkel foglalkozott. Megtudhattuk, kifejezetten széles skálán mozognak, hiszen a nyugati hősök újragondolásától (például Amerika Kapitány mintájára Pannónia Kapitány) az altesti humorból merítő szuperhősökön keresztül egészen a hazai, nem csak viccnek szánt karakterekig több példát is láthattunk.

 

 

A délelőtt utolsó előadása ismét Gothambe kalauzolta a hallgatóságot. Molnár András H. P. Lovecraft hatása felől közelítette meg a Mike Mignola és Richard Pace nevéhez köthető A végzet Gothambe érkezik című képregényt. Lovecraft hatása a popkultúrára szinte beláthatatlan. Videójátékok, képregények, regények tisztelegnek az író előtt rejtettebb vagy nyíltabb utalásokkal. Molnár meglátásra szerint a szerző munkássága és a New Yorkhoz kötődő tapasztalata hatott A végzet Gothambe érkezik alkotóira, és a képregény több szempontból is reflektál a lovecrafti örökségre.

A délután egy visszaemlékezéssel kezdődött, amelyben a Menő Manó című képregény (rögös) indulását idézte fel Borsi Csaba, Kertész Sándor, Pál Nagy Balázs, Sváb József és Tóth Péter. A beszélgetés során képet kaphattunk a szocialista éra képregényhez fűződő viszonyáról, illetve (ahogyan azt Kertész későbbi előadásában is taglalta) a képregénykiadás viszontagságairól és a médium nem túl pozitív helyzetéről a rendszerváltás előtti időkben.

A visszaemlékezést Kellermann Viktória előadása folytatta, aki tavaly a lengyel önéletrajzi képregényekről, idén pedig a lengyel gyerekképregényekről beszélt. Több sikerült vagy kevésbé sikerült képregényt is bemutatott a nézőknek, illetve az előadás során hangsúlyossá vált, hogy a lengyelek kultúrájában a képregény fontos szerepet tölt be, és már a fiatalok számára is akad választék a boltok polcain vagy a gyerekfolyóiratok hasábjain.

 

 

Bayer Antal az idén 60 éves Asterix képregények kezdő éveibe nyújtott betekintést, így a közönség megtudhatta, miként tett szert a sorozat hatalmas népszerűségre Franciaországban, illetve hogyan alakultak ki a ma ismerhető karakterek. Szintén a francia (és belga) képregények helyzetéről beszélt Kopeczky Csaba.  A franciáknál a képregény kitüntetett, állami elismerésben is részesülő műfaj. Kopeczky meglátása szerint a nagyhatalmi státusz elvesztése realizálódik a képregényekben, ami az alternatív történelem és a fantasy műfaja által jut kifejezésre. Hangsúlyossá vált, hogy nem klasszikus értelemben vett sorozatok jelennek meg, hanem világokban gondolkoznak a kiadók. Kopeczky szerint a francia képregényekre nagy hatást gyakoroltak a sorozatok a narrációt tekintve, illetve a mangák a harcok koreográfiája szempontjából.

A fesztivál utolsó előadását Pilcz Roland tartotta, aki a képregényoldalak esztétikájáról mesélt. Pilcz igyekezett a közönséggel együtt gondolkozni, megmozgatni őket, így kifejezetten érdekessé vált, hogy egy jobb vagy egy bal oldali képsort láthatunk-e, elvégre a mozgások, a szereplők tekintete és a panelek elhelyezése sugallhatja, melyik oldalról van szó.

Az idei fesztivál ismét sokszínű előadásokat kínált, ahol a képregények szerelmesei új alkotókkal, történetekkel és képregényekkel ismerkedhettek meg; a megvásárolt kötetekről nem is beszélve.

Borbíró Aletta

 

 

Fotók: Somogyi Könyvtár


Címke: , , , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő