02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Juhász Zsuzsanna, Patak Márta, Robert Seethaler prózája
András André, Bíró József, Tsippy Levin Byron, Hava Pinhas Cohen, Csősz Gergő, Louise Glück, Jahoda Sándor, P. Nagy István versei
„Induljunk el Te meg én” – További csavargások Tandorival (Tandori Dezső publikálatlan versciklusa; Kurtág György új Tandori-dala; Tót Endre, Acsai Roland versei; Fried István, Ferencz Győző, Buday Bálint írása)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Feminista olvasatok
2019.08.05 - tiszatáj

NŐI SORSOK, TÖRTÉNETEK
A 29. THEALTER FESZTIVÁLON

Elsősorban a két zseniális fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke jóvoltából a hétvégén már tényleg a nők, a női témák és a feminista olvasatok domináltak a 29. THEALTER Fesztiválon.

Hány előadást lehet egy nap befogadni? Erről tanakodtak többen is a következő produkcióra várva vasárnap este a Régi Zsinagóga nézőterén. A 29. THEALTER Fesztivál kilenc napja alatt mind a 65 eseményen csak a legszívósabb és legelszántabb ifjú kritikusok képesek részt venni, az átlagnézőnek – ha egyáltalán van ilyen – a napi egy-két előadás megemésztése is kihívás. Persze egy fesztivál nem is arról szól, hogy mindig, mindenhol ott kell lenni, aki csak néhány gyöngyszemet választott ki a gazdag kínálatból, az is jól járt vele.

A pénteki nyitó nap után a hétvégén pörgött fel teljes fordulatszámra a THEALTER, Keserű Imrék kalandtúrájára és érintésterápiájára, a bOyssey projekt képzeletbeli Pirezisztánban játszódó Escape című interaktív produkciójára két nap alatt háromszor is vevő volt a közönség a Vasvári szakgimnáziumban.

Átfutottam ugyan a Manna Produkció Call Girl című előadásának ajánlóját, de arra már csak szombat délután, a Régi Zsinagóga nézőterén ülve jöttem rá, hogy a monodráma előadóját, Mészáros Piroskát az Alföldi-érában több produkcióban is láttam a Nemzeti Színházban. Nem is értem, eddig miért nem jegyeztem meg a nevét, amikor hatalmas tehetség, szerintem Dajka Margit kaliberű – ahogy M.G.P. nevezte a nagy elődöt – zseniális tragikomika.

Persze az is lehet, ez csak ebből a jól megírt, frenetikus humorral átszőtt és elképesztően hatásosan színpadra állított élettörténetből derülhetett ki. Mészáros Piroskára a 2013-as hatalomátvétel után nem tartott igényt a Nemzeti új direkciója, szabadúszó lett. Mivel ez egyet jelentett a teljes anyagi bizonytalansággal, angol, német és spanyol nyelvtudását kamatoztatva, és a havi fix csábításának engedve munkát vállalt egy multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálatán. Szerencsére a színészetet sem adta fel, egyszer egy forgatás közben mesélt Gryllus Dorkának a tapasztalatairól, akinek annyira megtetszettek a hihetetlenül vicces sztorik, hogy arra biztatta, írjon belőle egy darabot. Boronkay Somával együttműködve elkészült a szöveg, Spáh Dávid rendezésében pedig olyan fergeteges, friss és mai előadás született, amit szerintem nem elég egyszer látni. Minden munkavállalóval megnézetném, aki valaha is dolgozott már csapatépítő tréningeket, mechanikus teljesítményértékelést és szigorú munkahelyi hierarchiát tartó multicégnél.

Mészáros Piroska tökéletesen hiteles és önazonos ebben a szerepben, amire persze lehetne legyinteni: hogyne lenne, amikor önmagát játssza. Ám az őszinteségnek, kitárulkozásnak ez a foka már nemcsak jóleső röhögőgörcsöt tud okozni, hanem sokszor megrendítő is. Amikor épp nem ezt a két érzelmi szélsőséget éli meg a néző, figyelme akkor sem lankadhat, mert a darab „közép lágéban” is jól szól, az ötletes videobejátszásoknak is köszönhetően nincs benne egyetlen üresjárat, unalmas szakasz. A monodráma „hősnőjének” tiszta hangja is érdekes: egy okos, a helyzetét és önmagát pontosan felmérő, a realitásokkal tökéletesen tisztában lévő fiatal nő – akinek, úgy látszik, immár nemcsak a színpad és a játék, az írás is sorskérdés.

A kisszínház színpadára telepített mobil nézőtérről láthatta a közönség szombat este Kelemen Kristóf darabját, a Megfigyelőket, ami a hatvanas években Budapesten játszódik. Az állambiztonság figyelmét felkelti a színművészetin filmrendezést tanuló magyar származású londoni vendéghallgató, Michael Besenczy – Rétfalvi Tamás alakítja –, akiről azt gyanítják, az angol hírszerzésnek kémkedik. Környezetét igyekeznek rávenni arra, hogy férkőzzenek a bizalmába, jelentsenek róla. A korszakot korabeli tárgyakkal, tévével, bárszekrénnyel, jellegzetes fotelekkel is megidéző produkcióban az a legérdekesebb, hogy bár a helyzetek, viszonyok, rendszerek több mint fél évszázad múltán manapság teljesen mások, a nézőnek folyton a mai párhuzamok kattognak az agyában. A szereplők mindannyian jók. Baki Dániel a figura őrlődését plasztikusan megmutatva kelti életre a Rómeó fedőnevet kapott főiskolai hallgató ügynököt, akit titkolt homoszexualitásával megzsarolva bírnak rá, hogy csoporttársáról jelentsen. Menyasszonyát, a helyzetet és a problémákat nem pontosan értő, de női és művészi érzékenységével mégiscsak érzékelő Juditot Józsa Bettina formálja meg, aki a betétdalát is pazarul énekli. Réti Iringó Puma ügynök és a megbízható elvtársnő szerepében is fanyar humorával hat. A tartó tisztet, Horváth hadnagyot Jankovics Péter idegbeteg, kissé kényszeres személyiségnek mutatja, akinek a munkáján kívül nemigen van élete. Talán ha a figurákat még több színnel, ízzel, mikrotörténettel tették volna plasztikusabbá, az a különben jól megírt sztorinak is hasznára válhatott volna, kevésbé tűnne kicsit kimódoltnak, papírízűnek a darab.

Vasárnap délután a fesztivál programjában is adták a REÖK klausztrofóbiásoknak nemigen ajánlható kicsi és szűk pincéjében Mrozek képzelt rendőrállamban játszódó abszurd komédiáját, a Rendőrséget. Herczeg T. Tamás minimalista rendezését a szegedi közönség már ismeri, sokszor játszották, most is telt házzal ment. Az 1958-ban írt darab döbbenetesen aktuális, pontosabban amíg lesznek illiberális államalakulatok, addig örökzöld marad – a nézők most is értékelték a mai magyarországi viszonyokra rímelő mondatokat.

Franz Kafka kultuszregénye, A per színpadi változatát Tárnoki Márk rendezésében a FAQ Színház és a színművészeti hallgatói hozták el a kisszínházba. A hihetetlenül felpörgetett tempójú előadásban az összes színész felbukkant Josef K. szerepében is, ahogy az ajánlóban fogalmaztak: „az alkotók a mű modernizálásával a mai fiatal felnőttek tapasztalatait kutatják egy olyan világban, ahol a közéletben már nincsenek szabályok”. Talán ennek is köszönhető, hogy épp a mai valósággal különös párbeszédet folytató mondatok hatottak leginkább. Több mint negyven éve járok a kisszínházba, de még egyetlen produkciót sem láttam, ami akár csak megközelítőleg úgy kihasználta volna az épület adottságait, mint most a színművészetiseké. A közönség a színpadról kezdte nézni az előadást, majd egy ponton a nézőtér is színpad lett, majd az előcsarnok is, végül a nézőtérre visszaülő emberek között is játszottak a szereplők.

Hogy tényleg a nők és a női témák lennének a fókuszban, különösebben nem tapasztaltam eddig a fesztiválon, ezért is hatott üdítően vasárnap késő este az Örkény Színház produkciója, Az üvegbúra. Sylvia Plath kultuszregénye egyfajta feminista nézőpontú női fejlődéstörténetet, ezért is érdekes, hogy egy fiatal rendező, Widder Kristóf milyen biztos kézzel és érzékenyen állította színpadra. Persze nagyszerű partnerei is voltak ebben: az eredeti szöveget okosan adaptáló Gábor Sára dramaturg, a pazar és flottul működő látványvilágért felelős Kálmán Eszter és a szereplők. Mindenekelőtt az Esther Greenwoodot és vele a fülledt erotikával átitatott ötvenes évek Amerikáját is életre keltő Zsigmond Emőke, aki lélegzetelállítóan szép, finom és törékeny, mintha maga Grace Kelly lépne elénk elénk a vászonról fénykorában, ugyanakkor humorával, intelligenciájával is azonnal rabul ejti a nézőt. Kitűnő partnerei a több figurát is megformáló Kókai Tünde és Dóra Béla.

Szóval a két női sors és a két megjegyzendő zseniális, fiatal színésznő, Mészáros Piroska és Zsigmond Emőke nekem már bejött.

Kösz THEALTER!

Hollósi Zsolt

 

Rendőrség (Fotó: Révész Róbert) Megfigyelők (Fotó: Csányi Krisztina) A per (Fotó: Révész Róbert) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit) Üvegbúra (Fotó: Horváth Judit)

Fotó: thealterphoto2019


Címke: , , ,
2021.03.07 - tiszatáj

Juhász Zsuzsanna, Patak Márta, Robert Seethaler prózája
András André, Bíró József, Tsippy Levin Byron, Hava Pinhas Cohen, Csősz Gergő, Louise Glück, Jahoda Sándor, P. Nagy István versei
„Induljunk el Te meg én” – További csavargások Tandorival (Tandori Dezső publikálatlan versciklusa; Kurtág György új Tandori-dala; Tót Endre, Acsai Roland versei; Fried István, Ferencz Győző, Buday Bálint írása)

Tovább olvasom >>>
2021.03.05 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: EGY MONDAT A SZABADSÁGRÓL
Markó Béla politikai pályájának lezárása után a kétezer tízes évektől kezdve fokozatosan visszatért az irodalmi életbe. A költő képes volt a megújulásra, újabb köteteiben először kötött versformákkal és bravúros szonettekkel foglalta vissza az őt megillető helyet az irodalomban, majd a 2020-ban kiadott Egy mondat a szabadságról cíművel szakított az általa ápolt költői hagyományokkal. A haikuk és szonettek után új formákat és új tematikákat hoz, éppen a szabadversek frissessége és az érdekes tematika kölcsönzik azt a mentális lüktetést a kötetnek, amely nem csak irodalomkedvelők számára lehet érdekes, hiszen a kötet egy idősödő költő-politikus számvetése is, feleselése az elmúlással… – NAGY IGNÁC KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő