11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

2016.04.18 - tiszatáj

Öltönyben és nyakkendőben állok az egyik utca közepén Brooklynban. Éjfél körül jár és kegyetlenül kell vizelnem. * Egy konferencián vettem részt Manhattanban. Nem volt túl illedelmes, hogy egyedül az én szekciómat ültem végig, de a vágyam, hogy felfedezzem a rendelkezésre álló idő alatt New Yorkot, erősebb volt az akadémiai illemnél. A University of New York Silver Centerét elhagyva a Ground Zerohoz mentünk a feleségemmel. Ha a városokat – és így New Yorkot – egyetlen szövegként fogjuk fel, melyet ugyanúgy olvasni és értelmezni lehet, mint bármelyik másik szöveget, akkor ez az a pont, ahol a jelentés megváltozott. Origó ez, ahonnan új ritmus és új atmoszféra ered, mindegy, hogy olyasvalaki olvassa-e a várost, aki hazajár ide, vagy valaki, aki tévén keresztül ismeri. Szinte az egész napot a sziget déli részén töltjük. A park közelébe sem érünk. Egy étteremben vacsorázunk Little Italyben, ahol az utcán sétálva sokadszor csodálkozunk rá a kivándorlás fájdalmas logikájára. […]

>>>
Címke: , ,
2016.02.24 - tiszatáj

Nótajelzés: Agnostic Front – For my family Délután négy körül lehetett, egy bárban voltunk a Lower East Side-on. A hosszú, lakkozott, masszív bárpult előtti magas székek egyikén ültem és vártam a lányt, hogy felvegye a rendelést. Egy üdítőt kértem a feleségemnek és a brooklyni sörfőzde csapolt sörét magamnak. Amíg az italokat intézte, alaposan körülnéztünk. A pult mögötti részen tükörfal, előtte a legkülönbözőbb fajtájú italok. Spotlámpák világítják meg a választékot, de a bár nagyobb része félhomályba burkolózik. Zene szól, aminek a forrását nem tudom meghatározni. A pultban ketten vannak. Rajtunk kívül még egy vendég ül itt, hátul a szeparék és az asztalok terében is van néhány ember. A mellettünk ülő harmincas férfi az egyik itt dolgozó lánnyal beszélget – nem hallom, miről. A másik már hozza is a rendelésünket. Elsősorban nem a brooklyni sör vagy a narancslé miatt jöttünk. Egy sapkát szeretnék venni. Egy olyan sapkát, ami csak New York Cityben […]

>>>
Címke: , ,
2015.12.30 - tiszatáj

Gyulai Zolinak, aki egyszer – remélem – megírja ezt jobban. Van ez az Árkád Szeged közepén. Figyelem már egy ideje, és alig hiszem el. Ez az épület a maga rendkívül riasztó és nyugtalanító módján egyszerűen bámulatos. Kívül-belül. Plasztikus példája annak, hogyan válik mindennek végső, meghatározó elvévé a gazdasági haszon. Haladjunk kívülről befelé. Először is: az épület a Londoni körúton található, nem messze a Mars tértől. Ez a hely ma már a város egyik központjának számít, hiszen rengetegen járnak az Árkádba vásárolni. Aki esetleg néhány évvel régebb óta él Szegeden, az tudhatja, hogy ez a terület – az Árkád megnyitása előtt – semmiféle központi szereppel nem büszkélkedhetett, mert azt sokkal inkább a néhány utcával lejjebb, a Tiszához közelebb elhelyezkedő Kárász utca – Dugonics tér és környéke mondhatta a magáénak. Mára ez a központi szerep, ha nem is szűnt meg, de vitathatóvá vált, köszönhetően az Árkádnak. Annak érdekében, hogy az embereket – […]

>>>
Címke: ,
2015.11.15 - tiszatáj

Szeretem a szegedi őszt. Általában jobban szeretem az őszt, mint a gyilkos nyarat, noha annak is megvan a maga varázsa. A november különösen kedves hónapom. Közelednek az ünnepek, de azért –  legalábbis a hónap első felében – még nem indítanak az ember ellen karácsonyi vásárlási kampányt az üzletek. Noha Mariah Carey október végén, legkésőbb november elején általában már kitesz magáról egy képet valamelyik közösségi csatornára, amelyen mikulás sapkát visel. A népi megfigyelések szerint ez már a tél kezdetét jelzi. Én nem rohanok még ennyire előre, inkább élvezem, hogy a szeptemberi, októberi felélénkülés után a város kicsit lelassul. Intenzív időszak az első két őszi hónap. Újra indul a tanítás, az egyetemisták ismét megszállják a várost, az utcák, a kávézók és sörözők tele vannak fiatalokkal és minden ősszel újabb csoportjuk érkezik, céljuk, hogy felfedezzék, mit tartogat számukra Szeged. Amikor beköszönt az ősz, az uborka szezon után újra nyílik a Grand Café. Sok […]

>>>
Címke: , ,
2015.09.20 - tiszatáj

Napok óta egy régi emlék jár a fejemben. Időről-időre eszembe jutott az utóbbi húsz évben. Különös, mert alig van jelentősége, mégsem sikerült elfelejteni. Általános iskolás koromban fociedzésre jártam, melyet az iskola szervezett. Az edző a testnevelő tanárom volt. Soha nem voltam ügyes a fociban, de szívesen szaladgáltam a labda után. Egy alkalommal – kilenc, tíz éves lehettem – meccset játszottunk egy több környékbeli általános iskolát összefogó tornán, ami szombatra esett. Emlékszem nagy izgalommal mentem szombaton is az iskolába, elvégre engem is hívott az edző. Az első néhány meccsen nem kaptam szerepet, de erre talán valahol számítottam is. Ültem a tornatermi padon a kapott mezben, játékra készen és a bordásfalnak támaszkodtam. Lassan azonban véget értek a körmérkőzések és a délelőttből is gyorsan délután lett. Az utolsó mérkőzésünk előtt odaléptem az edzőhöz és megkérdeztem, beállhatnék-e játszani néhány percre. A válasza az volt, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy két-három gólt kapjunk. Persze, […]

>>>
Címke: , ,
2015.08.16 - tiszatáj

 Szegeden a legnyugodtabb évszak a nyár. Szinte kiürül a város, ahogy az egyetemisták hazautaznak a szünidőre. A buszok, trolik és villamosok ritkábban járnak. A ritkított járatokon kevesebb az ember. Reggel nem alakul ki tömeg az iskolák és óvodák utcafrontján, így autó is kevesebb van a város útjain. A nyár legforróbb napja van. Nehéz őket egymástól megkülönböztetni. A napfény szinte vág. A levegő forró. Az aszfalt forró. A villamos sínek forróak. A lányokon forrónadrág. Munka után kinek sör, kinek fröccs. Késő délután a kávézók teraszai mind tele vannak a belvárosban. A Dóm környéke járhatatlan. A velencei Szent Márk tér méreteivel tökéletesen egyező Dóm téren a Szabadtéri Játékok színpadja áll. Kis kerülő így a Tiszapart. A folyó szegedi oldalán a rakpart teljes hosszában kisebb-nagyobb társaságokat látni. Az emberek beszélgetnek, nevetnek, játszanak, söröznek. Végre használják a város tereit. Rendőrautó hajt végig lépésben a rakparton, de eszükben sincs büntetni a nyitott üvegek miatt. A […]

>>>
Címke: , ,
2015.07.13 - tiszatáj

Az információnak egyértelműen elsimert definíciója nincsen. Nem ironikus? Az utóbbi időben sokat kell munkám során levélben (emailben) kommunikálnom. Rövid, lényegretörő szövegekre törekszem, a lehető legnagyobb információértékkel. Egészen más stílust és attitűdöt igényelnek ezek a szövegek, mint amilyenekkel az egyetemi pályán találkozik az ember. A gyönyörű, de kimerítő barokkos körmondatokat el kell felejteni. Közhely, hogy az információ érték. Gyakran egyenesen fizetőeszköz. Mindazonáltal elég különös jószág, mivel nagyon változatosan viselkedik. Vegyük például a híres, cyberpunk alapvetést, miszerint az információ szabad akar lenni. Ilyen a természete. Emiatt sokszor mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a terjedését, ami – ha naívan hiszünk a szabadságra törő információban – csupán lelassítja a folyamatot, de nem állítja meg. Az információ önmagában üres és végtelenül elvont kategória, mégis könnyedén megszemélyesítjük. Egymással ellentétes előjelű eljárásokat igényel szóbeli és írásbeli terjedés közben. A cél minden közlési formánál ugyanaz: minimálisra csökkenteni az entrópiát, azaz a lehető legnagyobb mértékben kizárni a bizonytalanságot, a […]

>>>
Címke: , ,
2015.03.23 - tiszatáj

Howard Phillips Lovecraft Kutyák és macskák című esszéje (vádirata?) nyitányában a következőket írja: „a macskát (…) apró kisgyermekkorom óta különösen tisztelem. Tökéletes kecsességében és utolérhetetlen önállóságában egyenesen a tárgyilagosan szemlélt világegyetem eszményi szépségének és szenvedélymentes személytelenségének szimbólumát vélem felfedezni, néma titokzatosságában ugyanakkor az ismeretlen csodája és igézete lakozik.” Jelen írás címét – melynek jelentése: macskaszeretet – ebből a munkából kölcsönöztem. Érdemes volna külön írást szentelni ennek az esszének – javaslom az elolvasását (és az olvasás során a kritikus gondolkodást) – hiszen nagyon tanulságos kórképet ad a kozmikus horror atyjának lelki alkatáról, valamint korképet a húszas, harmincas évek Amerikájáról. A nem különösebben hosszú szövegben HPL két csoportra osztja az embereket, kutyásokra és macskásokra, majd egy teljes elméleti, antropológiai – tegyük hozzá: durván rasszista – rendszert épít köréjük, hogy aztán az emberek egyik csoportját alacsonyabb rendűnek nevezze az emberek másik csoportjával szemben. Olyan agyrém ez, aminek különböző megjelenési formáitól máig nem sikerült […]

>>>
Címke: , ,
2015.01.26 - tiszatáj

December 29-én látogattuk meg a várost. Lengyelország déli határának közelében fekszik, a neve Oświęcim, németül Auschwitz. A múzeummá alakított haláltábort keressük. Nincs kitáblázva, úgyhogy megállunk egy benzinkúton, hogy útbaigazítást kérjünk. Megkérdezem a kassza mögött álló fiatal nőt, hogy beszél-e angolul. A fejét rázza, de a turistáknak kijáró elnéző mosollyal kérdezi: Auschwitz, Birkenau? Bólintok, hogy igen. * Behajtunk egy utcába, a jobb oldalon betonfal és szögesdrót. Látszik a barakkok teteje. Még egy jobbkanyar és a bejárat közelében vagyunk. Különböző parkolótársaságok emberei integetnek, hogy náluk tegyük le a kocsit. A „múzeum” látogatása ingyenes, de a parkolás nem. A bejárattal szemközti placcot választjuk, a pizzéria és a gyorsétterem mellett. * A beléptető rendszeren átjutva egy tágas udvarra jutunk. Zúzottkővel töltött ösvény vezet a tábor bejáratához. A kapu fölött a felfoghatatlan náci cinizmus szöveges bizonyítéka: a munka szabaddá tesz. A felirat alatt, annak háttal, látogatók állnak mozdulatlanul, amíg partnerük lefényképezi őket vagy amíg a telefonos […]

>>>
Címke: , ,
2015.01.06 - tiszatáj

A Jég és Tűz Dala sorozat ötödik kötetének megjelenését óriási izgalommal vegyes várakozás előzte meg és nem érdemtelenül. George R. R. Martin epikus fantasy regénysorozata – az első kötet 1996-os megjelenése óta – az egyik legkiemelkedőbb vállalkozássá vált a zsáner történetében. Martin újszerű megközelítései frissességet vittek a megcsontosodott, elöregedett, jobbára a megszokott eszközöket felvonultató, ugyanazokat a történeteket újramondó fan­tasy­­irodalomba […]

>>>
Címke: , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő