| | Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>> |
| | Duda Éva Társulat: Prizma >>> |
| | Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>> |
| | Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>> |
| | Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>> |
| | A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>> |
| | Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>> |
| | Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>> |
| | Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>> |
| | Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>> |
TiszaLINE Szalon |
| | A Szépírók Társaságának felhívása >>> |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
| | Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>> |
| | A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>> |
| | Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>> |
![]() |
Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei Mátyás Győző, Petőcz András prózája Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai) >>> |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
Ez itt Üreges Samu és az ő Szervkórháza.
Van itt minden földi jó, szúró villacsont
és zsibbasztó könyökcsúcs.
Nyisd ki Samut, és rakd a szerveket az ágytálba!
A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott.
A Győztes fénye világít a legtovább.
Amikor végeztél, mind találkozunk a levesben.
De még mindig ugyanott van a köldöke!
[…]
BESZÉLGETÉS NEMES Z. MÁRIÓVAL
A poszthumanizmus változatai, Barokk Femina, Ektoplazma. Három kötet, amely részben vagy egészben Nemes Z. Márió nevéhez kötődik. E megjelenések kapcsán a költővel a poszthumanizmusról, nyelvről, képzőművészetről és a megjelent kötetiről beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA
JUHÁSZ FERENC VERSTESTE(I) EGYETEMESSÉG ÉS FORMÁTLANSÁG HATÁRÁN
Juhász Ferencről akarok beszélni, de ez a beszéd akadályoztatva van, kisiklatott és veszélyeztetett. Akadálya maga a verstest, melyet Jean-Luc Nancy nyomán corpusnak nevezek. A Juhász-féle corpus egyik jellegzetessége, hogy mindent el akar maga körül némítani, hiszen maga akar az a Minden lenni, ami egyáltalán mondható. Vagyis az egyetemes corpusról, vagy a corpus egyetemességéről kellene beszélni, mely a beszéd „helyét” egyedül magának tartja fenn. A Juhász-életműnek ez az univerzalitás-vágya jellegzetes – a XVIII. századi humanista titanizmusban gyökerező – modernista esztétikai ideológia, mely az emberi tudás egészét összegyűjthetőnek, rendezhetőnek és megformálhatónak tartja […]
(RÉSZLETEK EGY VERSES REGÉNYBŐL)
Mióta elkezdődött, nem álmodok, valószínűleg nincsen rá szükségem, és pontosan akkor ébredek, amikor eldöntöm. A Makovecz-házban szállásoltak el minket. Mintha egy bélféreg belsejében ülnék fel, elsőre össze is zavarodok, hogy kinek a pokla ez. De aztán, amikor a reggeli kávéért a konyhába lépek, és meglátom a törpe méretűre zsugorodott KKL-t, rájövök, hogy az övé. Arra panaszkodik, hogy már egy hónapja nincs EREKCIÓJA, de ez nem tör le […]
BESZÉLGETÉS A TECHNOLÓGIA URALMÁRÓL
A legújabb filozófiai trendeket és a technológia valóságátalakító hatását ismerheti meg az, aki ellátogat az Andrássy úti Platán-Latarka Galériában rendezett szabadegyetemre május 3-án este 6 órakor. A Lengyel Intézet galériájában Nemes Z. Márió költő-esztéta, Horváth Márk és Lovász Ádám filozófusok ad elő a 19. században végbement társadalmi gyorsulásról, mely elindította azt a valóságátalakító folyamatot, mely napjainkra is kihat… – P. SZABÓ DÉNES INTERJÚJA
A narancs újraértelmezése időről időre szükségesnek tűnik,
hiszen mióta Rákosi idelopta a trópusi napfényt,
nem tudjuk megkülönböztetni az energianövényt a fikciótól.
A narancs fürtökben kivájja a telet:
a köd elfonnyad, a henger kitágul.
A mezőgazdasági költészet az egész béketábor érdeke,
hamvas gumipitypang ékesíti a gyengeelméjű gyerekek rajzait.
[…]
MEGJEGYZÉSEK GYŐRFFY LÁSZLÓ BODY FARM-CIKLUSÁHOZ
Az út mindkét oldalán ezrével hevertek a testek. Elmosódó, nehezen megfejthető utalások, különös tájakká lekopott táblák, egy útvonal, amely soha nem tudja előre jelezni irányát az ismeretlen helyeken. Stólákba rakott végtagok, mumifikálódott öregek, ezüstösen csillogó embriók és halmazállapotukat váltogató zigóták. Sejtfalak nyíltak és záródtak egymás előtt, flamingó alakú daganatok hajlongtak egymás felé a kiismerhetetlen homályban, miközben azt suttogták, hogy egzotikus állatokat etetni tilos […]
A táj megformálása nem okoz nehézséget. A pannon domborzat legpompásabb elemeit helyezzük egymás mellé, nem mechanikusan, hanem a Mária-himnuszok dallamára, híven ahhoz a szent valósághoz, hogy e táj eszméje minden részletében a Szűz anatómiájának felel meg. (Mindez természetesen a színek használatát is meghatározza.)
[…]
NEMES Z. MÁRIÓ: A HERCEGPRÍMÁS ELSÍRJA MAGÁT
Ahogy azt Nemes Z. Máriótól megszokhattunk, új verseskötetében is tanúi lehetünk annak, ahogy az állat, a növény és az ember szabadon egymásba alakulhat a reprodukció, a táplálkozás vagy éppen az ürítés különféle módozatai révén. Nyilván a szövegek mellbevágó hatása éppen onnan ered, hogy civilizációnk egyik alapja e szintek szigorú megkülönböztethetősége, sőt skolasztikus hierarchiája […]
NEMES Z. MÁRIÓ: A PREPARÁCIÓ JEGYÉBEN
„Vannak dolgok, amiket nem lehet beletenni semmiféle preparátumba.” – szól a szentenciózus kijelentés a Taxidermia lezárásában, mintegy a preparálás és a művészi alkotás között korábban megnyitott átjárás konklúziójaként. A film ezen utolsó, egyúttal legemlékezetesebb szakaszának központi jelenete a címbeli hivatást űző Balatony Lajos halálperformansza, amely során a tulajdon testi identitásától végleg elidegenedett férfi koncepciózusan felszámolja maradék vitalitását […]