07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Színháztörténet és rendezői ars poetica
2016.02.08 - tiszatáj

BÁNK BÁN A MAGYAR HAMLET?

A Bánk bán márciusi békéscsabai premierjéhez kiváló reklám, nagyszerű kedvcsináló volt a Mindentudás Színházi Egyeteme február elsején: Darvay Nagy Adrienne színháztörténész a dráma kalandos keletkezési körülményeibe, Szabó K. István rendező a készülő előadás kulisszatitkaiba avatta be az Ibsen Stúdiószínház közönséget. Az izgalmas beszélgetésben Seregi Zoltán igazgató a dráma körüli mítosz lebontását kérte, Zalán Tibor dramaturg a régies nyelvezet érthetővé tételéről, az „átvezetésről” szólt. Meglepetésvendégként bemutatkozott a címszerepet alakító Demeter András István színművész, az est házigazdája Kovács Edit volt.

„A Bánk bánt az érti meg igazán, aki nem az irodalmi remeket látja benne, hanem kiérzi(…) Megérti, hogy itt a nemzet legmélyebb lelke szól a nemzethez, mint az antik tragédiák koraiban hajdan, a nép legmagasztosabb érzései nyertek ritmikus kifejezést. E hatalmas, bár tán öntudatlan lírai cél szolgálatába szegődik Katonánál minden, amit a történelemből vagy mintáiból vett, az is: a tárgyválasztás, a korrajz, a shakespeare-i technika, a jellemzés, a nyelv csodálatos ereje, melyben a szavak szinte ütnek és vágnak.” Babits Mihály sorait idézte bevezetőként Kovács Edit színművész, esztéta. Mint mondta: mindenkinek van valamilyen előképe, ismerete tanulmányaiból, véleménye a különböző bemutatókról. Nagy nemzeti drámánk körül ugyanakkor sok a szorongás, félreértelmezés, s ez ellen a legjobb módszer, ha megismerjük az eredeti művet és annak tartalmát, üzenetét.

– Katona József drámája mindig előkerül színházak megnyitása vagy bezárása, nemzeti sorskérdések, tragédiák kapcsán. Adódik a kérdés: vajon miért veszi elő most a Jókai Színház ezt a darabot? S nem nagy bátorság-e egy vidéki színháztól ez a bemutató?

A műsorvezető – az előadásban majd Gertrudis királyné szerepét játszó Kovács Edit – első kérdésére Seregi Zoltán igazgató válaszolt.

– Meggyőződésem, hogy nemcsak a Nemzeti Színház feladata a nagy nemzeti drámák bemutatása. S akármennyire nagy műről van szó, egyben színdarabról is, amely arra való, hogy bemutassák, játsszák. Természetesen mindig fontos esemény egy ilyen premier, s bár nagy a súly, a nyomás rajta, jó lenne kicsit könnyedebben, bátrabban kezelni. A Békéscsabai Jókai Színházban minden évadban négy nagyszínházi bemutatót tartunk, s mindig kell egy zászlóshajó, ami most a Bánk bán lesz. (Lám, máris visszatettem a terheket, amiket az előbb éppen le akartam venni.) Szabó K. István erdélyi rendezőt világlátása, színházi felfogása képessé teszi, hogy megszabaduljon a súlyoktól, ugyanakkor értékes művet teremtsen.

Katona József előtt nem voltak olyan minták, mint Shakespeare vagy Goethe előtt, vajon honnan merítette az ötletet a darab megírásához, szerkesztéséhez? – szólt a következő kérdés Darvay Nagy Adrienne-hez. A színháztörténészhez izgalmas előadásában elmondta, hogy minden darabban az embert nézi, így jutott el Bánk bán figurájának elemzésekor a felismeréshez, hogy a magyar Hamlettel van dolga. S mivel a Hamlet a bibliája, azon keresztül vizsgál minden alaphelyzetet, jellemet, konfliktust, így bukkant számos közös vonásra a Bánk bán és a Hamlet között. Az összehasonlításban Arany János fordítását vette alapul.

Megtudtuk, hogy Katona József Kazinczy német fordításában találkozott először a dán királyfi történetével, Schröder és Wieland minden humort kiirtott az eredeti műből, Schillernél is a korabeli morális elvárásoknak való megfelelés dominált, ami sértette az erkölcsöt, azt kihúzták. Ezzel együtt már a Schröder-féle változat tükrözte több ország problémáját.

– Katona ügyész volt, mellette műkedvelő, azért játszott, fordított és írt darabokat, mert szerette volna fellendíteni a magyarországi színházi életet, azt akarta, hogy legyen színház. Sorsa hamleti sors, mert nem azt csinálja, amit szeret, vágyálma, hogy színész legyen, sosem vált valóra. 1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatára, a kolozsvári színház megnyitására írta meg a Bánk bánt, nem  tudjuk, mi lett a darab sorsa, az 1819-ben átírt műnek csak a töredéke azonos a pályázatra beküldött szöveggel. A cenzor az új Bánk bán előadását nem, csak a szöveg kiadását engedélyezte. A színházi ősbemutatót Katona már nem érhette meg, három évvel hamarabb elhunyt. Pedig színházat akart, nem könyvet.

Az előadó úgy fogalmazott: Katona megelőzte korát, a későbbi romantika szellemében alkotott, a társadalomról írt, e helyett nemzeti ereklyét csináltak a művéből, mert nemzeti győzelmekre ezt kérte a közönség. A nemzeti karakter nem „működött” idegen környezetben, megbukott a bécsi és több német előadás.

Kovács Edit a rendezőtől kérdezte, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdeni a 200 éves darab színpadra állítása érdekében. Szabó K. István elmondta, hogy „friss aggyal és tiszta szívvel igyekszik közelíteni a drámához”.

– Szeretnénk megszabadítani a darabot minden pátosztól, hogy becsületes előadás születhessen, félretéve  elérzékenyülést megpróbálunk nem meghatódni, hidegen, szakmai tudással dolgozni. Nem lenne értelme, ha nem látnánk benne a párhuzamot ahhoz, ami napjainkban történik, ettől időtálló a mű. Bánk embert és nemzetet próbáló időkben élő ember, aki komolyan veszi a dolgát apaként, férjként, államférfiként, és csapdahelyzetbe kerül. Kis nemzetként megerősödni nem könnyű, a kérdés, hogy képes-e a nagyhatalom a 13. század elején a kis nép lelkivilágát észrevenni. Ilyen helyzetekben nem egyszerű higgadtnak maradni, álpatetizmus és hőzöngés nélkül megszólalni. Peturnak is igaza van a maga módján, amikor azt mondja, hogy idegen emberek ne írják neki elő, hogyan kell élni. A környezet átalakulóban van, az új világgal, új trendekkel szemben érthető az érzékenység. Bánk az egyensúlyt keresi, próbál közvetíteni, családi és nemzeti dráma egyben, nagy kérdés, hogy ráció vagy érzés döntsön. S mielőtt egy dráma nemzeti, mindig emberi kell, hogy legyen – szögezte le a rendező, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója.

Kovács Edit ezután a dramaturghoz fordult: Katona drámáját már nagyon sokan átdolgozták. De hogyan lehetett a nyelvújítás előtti szöveget úgy „átvezetni”, hogy a mai néző számára is érthető legyen? Zalán Tibor elmondta, hogy a rendező kérte az új fordítást. A régi szöveget százszor elolvasta, ma sem érti. Francia barátjától hallotta az „átvezetés” fogalmat, ami a modern szóhasználatot jelenti, anélkül, hogy sérülne az eredeti tartalom. Nehéz volt a munka a jambusi blankvers miatt is.

– Régi vesszőparipám, hogy minden nemzeti dráma komoly emberi konfliktus végeredménye. Kihúztam, ami fölösleges, két harmad, három negyed maradt, amiből már nem lehet húzni. A rendező rendezzen, ne húzzon, az a dramaturg dolga!

A Hamlet-kutató Darvay Nagy Adrienne kifejtette, hogy a színháztörténész dolga nemcsak a múlt értékeinek kutatása, felmutatása, meg kell találni a jelen kimagasló színészeit is, amilyen a négy nyelven Shakespeare-zerepeket játszó Demeter András István, aki nagyon fiatalon került a temesvári színház élére direktornak, nevéhez fűződik a csepűrágó ünnep meghonosítása is.

Milyen figura ez a Bánk bán, akit Demeter András István kelt majd életre? A színművész szellemesen reagált, azt mondta, mindenki gondol valamit Bánk bánról, jön a maga elképzelésével, amit érteni vél, de ennyi okos dolog után már azt sem tudja, amit eddig tudni vélt.

– Egyetlen dolgom, hogy nyitott legyek, saját tudásomat egyeztessem a rendezői akarattal, aztán amikor a függöny felmegy, úgyis az van, amit a színész akar. Nem tudok válaszolni, hogy milyen figura lesz Bánk, nem is akarok. Emberi előadást szeretnék, amiből az emberi létezés célját meg tudjuk fejteni.

Végül két fontos dátum: a Bánk bán premierje március 11-én lesz, a Mindentudás következő előadása a táncról március 7-én.

Niedzielsky Katalin


Címke: , , , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő