01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.21.
| Pintér Bélával és Gálvölgyi Jánossal indítja az új évet a MASZK >>>
01.11.
| Barboncás Társulat – wonder full avagy NÓRA Csodaországban >>>
01.08.
| Bethlen Téri Színház – Az utolsó tűzijáték >>>
01.04.
| Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál >>>
01.04.
| MAMŰ – Invitation Kettős rendszer / Double system >>>
01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.27.
| Belső Horizont a Négyszoba Galériában >>>
12.19.
| Szabadkai Városi Könyvtár – Sándor Zoltán: A gonosz átváltozása >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.14.
| Bäck Manci fényűzése a REÖK-ben >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Európai elsőkönyvesek
(Csutak Gabi, Jan Kristoffer Dale, Ivana Djilas, Weronika Gogola, Matěj Hořava, Giorgos Panagi, Matteo Trevisani)

Krešimir Bagić, Bozsik Péter, Kóbor Adriána, Nagy Dániel, Szőllősy Balázs, Tornai József versei

Klajkó Dániel beszélgetése Kemény Istvánnal

Farkas Zsolt, Lőrincz Csongor, tanulmánya

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

A fotóművészet és a képzőművészet metszésében
2016.02.05 - tiszatáj

ALFÖLDI RÓBERT FOTÓGYŰJTEMÉNYÉBŐL
A MAI MANÓ HÁZBAN

Alföldi Róbert több mint 500 darabos egészen különleges fotógyűjteményéből válogattak majdnem 180 képet a kiállítás számára. A színész-rendező örült, hogy az általa is ikonikusnak tartott kiállító termekben lesz alkalma a közönségnek megismerkedni a fotóművészet eddig nagyjából rejtett, de jelentősége tekintetében nagyon fontos szeletével. 

A Mai Manóban már egy ideje sikeres fotóművészeti szabadegyetem működik komoly látogatottsággal, most hozzáigazították a tematikát a kiállításhoz. Szilágyi Sándor, akinek (az alcímben jelölt) könyvét Alföldi maga teszi a gyűjtemény létrejöttének kiinduló pontjául, szóval Szilágyi annyiban igazította ki a korszak pontosabb megjelölését, hogy az 1965–2000 időszak nemcsak neoavantgard, hanem újhullámos is. A két műfaj ugyan egymásba ér, de nagyjából megjelölhető, hogy a korszakhatárt Szilágyi Sándor 1984 tájára datálja. Nemzedékváltás és hangsúly eltolódás különbözteti meg a két korszakot, a korábbit, a neoavantgardot elsősorban a társadalmi kérdések felvetése jellemzi, ostorozva, kigúnyolva, kifacsarva, kinevetve a hatvanas-hetvenes évek begyöpösödött ideológiai-művészeti légkörét, korlátoltságát. Az újhullámosok személyesebbre, egyedi-emberibbre teszik a hangsúlyt. A kiállítás és a gyűjtemény érdekessége, hogy személyiségéből adódóan Alföldi már a korai korszakból is inkább az egyedi megnyilvánulások iránt érdeklődik.

Három kulcsszó köré szervezeték kiállítást: testiség, identitás-keresés és rejtőzködés, de középpontjában mégis a fotóművészet mibenlétének kifürkészése áll. Ezért a sok „önkínzás, ének”. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a gyűjtemény létrejöttében Kincses Károly szakmai segítsége játszott nagy szerepet. A rejtőzködés, mint az elrejtett, homályossá, láthatatlanná tett arc és test jelenik meg a képeken. Míg a meztelenség, a testiség a szabadság, a felvállalás bátor ábrázolása.

 

alfa_konyv_Birkas_Akos_Konyvek_I._1978

Birkás Ákos: Könyvek I. (1978)

 

A magyar fotóművészet érdekes vonása, hogy a két világháború közötti időszak tehetségei elmentek az országból és Magyarországon nem voltak kiemelkedő alkotók, szemben a környező országokkal, a neoavantgard és újhullámos korszakban mintegy 65 tehetséges és a korszaknak teljesen megfelelő szintű művészt hozott. Kevesen és keveset tudtunk erről a hetvenes évek dögunalom művészeti légkörében.

Képtelenség akár a kiállítás hatalmas anyagát egy cikk keretében ismertetni, néhány nagyon jellegzetes képet azért megemlítek. Attalai Gábor 1971-es No air c. műve vagy Haris László Törvénytelen úton néhány avantgard művész c. műve a korai alkotások társadalomkritikájára jó példa. Megjegyzendő, hogy Alföldi gondos és értékmentő gyűjtési módszerét jellemzi, hogy nemcsak Haris fotóját szerzi meg, hanem az eredeti újságcikket is, ami látható is a fotó mellett. Ugyancsak érdekes Erdély Miklós Eskü munkafotó c. alkotása. Az újhullámos korszakot Halasi István, Szilágyi Lenke, Perneczky Géza, Török László és Szilágyi István, Bécsi Attila, Hajas Tibor és Vető János, valamint még sokan mások munkásságából ismerhetjük meg. Jellemzőjük a frivolabb hozzáállás, a kor művészetelméleti furcsaságainak (Lukács tükrözés elmélete) kigúnyolása. Török László 1973-as Család c. képe és Perneczky Géza kifejezetten pimasz válasza a tükrözés elméletre. Gunyoros fricskával válaszolnak arra az elméleti megállapításra is, hogy a fotó az ellesett pillanat művészete.

 

alfa_konyv_Szombathy_Balint_Lenin_Budapesten_XII._1972

Szombathy Bálint: Lenin Budapesten XII. (1972)

 

Talán az egyidejűség miatt is érdekes, hogy El Kazovszkij színezett fotója is látható a kiállításon. Az újhullámos korszak későbbi szakaszában kezd feltűnni, egy-egy szín megjelenése a fotókon, a képzőművészeti jelleg még erősebb kidomborítására.

Nem mellékesen megjelenik a korszak fotóművészeinek mellőzöttség érzése is néhány jelentős fotón. Például Kerekes Gábor, ahogy Alföldi minősítette „öntetszelgős” képén.

A vizuálisan szépen megrendezett kiállítás rendezői joggal kiemelik és valóban nagyon fontos, hogy sok alkotást megmentett, kikeresett, felkutatott Alföldi, és lett így mára közkinccsé.

Fürth Éva

 

[nggallery id=658]

 

A múlt szabadsága
„Neoavantgard fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig”
Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből a Mai Manóban

Kurátor: Kolozsváry Marianna, művészettörténész

Megtekinthető: 2016. január 16 – április 3.


Címke: , , , ,
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
A kötet megjelenésével felmérhetetlen értékű dokumentumsorozat vált hozzáférhetővé az érdeklődő olvasóközönség számára. A Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezését tartalmazó kötet az alábbiak szerint épül fel: a szóban forgó levelezés 1948-tól 1994-ig folyamatosan, továbbá Polcz utolsó levele Mészölynek 1997-ből… – NAGY JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE LEVELEZÉSE
Mészöly Miklós 1975-ben, berlini tartózkodása idején a következőket üzente Polcz Alaine-nek: „valójában állandó zavarban vagyok, ha közvetlen személyes dolgaimról közvetlenül-személyesen írok”. A házaspár egymáshoz címzett, 1948 és 1997 között keletkezett leveleit magába foglaló kötet Polcz és Mészöly életének eddig kevéssé ismert eseményeire, privát kapcsolatára enged rálátást… – MÁRJÁNOVICS DIÁNA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.18 - tiszatáj

SILVIO ÉS A TÖBBIEK
A 2008-as Il Divo – A megfoghatatlan című film sikerét követve Paolo Sorrentino olasz filmrendező egy hírhedt politikus életét mutatja be újra. Eredetileg a Silvio és a többiek egy 2 epizódos filmnek készült, viszont a nemzetközi piacra egy két és fél órás változat készült el. Eddig az olasz és a nemzetközi filmkritika kedvező fogadtatásban részesítette a filmet. Ennek köszönhetően 2019 szeptemberében mutatják be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon… – JUHÁSZ BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.15 - tiszatáj

EXPERIMENTÁLIS KÖLTÉSZET, 1980–2018
Egy tekintélyes méretű kötet áll előttem, amely még a címében is alátámasztja küllemének erejét és szilárdságát, hiszen a Concrete az angolban nemcsak konkrétumot jelent, hovatovább cementet is. Petőcz András rekapitulációja fizikai mivoltában valóban azt a hatást kelti, hogy a munkákat összefogó szellemi és poétikai kötőanyag nemcsak az elkövetkező téli fagyokat vészeli majd át, hanem a beköszönő évtizedek megpróbáltatásain, kihívásain is túllendül… – SZOMBATHY BÁLINT KRITIKÁJA

>>>
2019.01.13 - tiszatáj

FARAGÓ KORNÉLIA: IDŐK, TEREK, INTENZITÁSOK CÍMŰ KÖNYVÉRŐL
Faragó Kornélia legújabb tanulmánygyűjteményének külön érdekessége, hogy helyet kapnak benne azok a tanulmányok is, amelyek a klasszikus modern irodalom néhány reprezentatív darabjának, köztük versszövegeknek a téma szempontjából rendkívül innovatív megközelítéseit tartalmazzák. A gazdag elméleti repertoár többek között olyan magyar modern költők látványvilágának és téridőszemléletének többirányú módszeres megközelítésére vállalkozik, mint Babits Mihály, Radnóti Miklós és Ady Endre… – LÁBADI ZSOMBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

Az én rapszodikus színházlátogatásaimat a véletlen szeszélye vezérli, amibe belejátszik néha a szakmai érdek. Ha valamelyik teátrum műsorra tűzi egy-egy darabomat, vagy színésznő feleségem kap szerepet valahol, akkor félig-meddig kíváncsiságból, félig-meddig illendőségből belekóstolok az illető műintézmény repertoárjába. Így kerültem tegnap a József Attila színház nézőterére, Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című darabjának előadására… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁJA

>>>
2019.01.12 - tiszatáj

PÁLYI ANDRÁS: GYÁSZ ÉS GYÖNYÖR
Pályi András gyűjteményes kötetében a sorsok érzéki perspektíváit kísérli meg feltárni. Ebben a kísérletben a veszteségben és gyönyörben egyaránt részesült testiségnek központi szerep jut: ahogyan a gyász, úgy a feltámadás is része az életnek, melyekről az elbeszélésekben egy torz tükrön át szembesülhetünk. A kérdés már csak az, hogy ez a tükör kellő teret enged-e a témának, vagy be kell látnunk, kevés arra, hogy a gyász és a gyönyör igazán érzéki aspektusait láthassuk… – DEMUS ZSÓFIA KRITIKÁJA

>>>
2019.01.10 - tiszatáj

SAGMEISTER LAURA:
FEHÉR MACSKA PIROS VIRÁGOKKAL
A festmény macskája megsérült, sebéből csordogáló vére piros virágba hajlik fehér szőrén. Vérző hómacska, hópárduc. Párductekintetű magány és embertekintetű rejtély. Macska emberszemekkel: pupillája a macskáké, szemvonala azonban emberi. Legalább annyira emberi, amennyire mondjuk Modigliani portréinak üres szemnyílásai emberinek hatnak […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő