11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

A fotóművészet és a képzőművészet metszésében
2016.02.05 - tiszatáj

ALFÖLDI RÓBERT FOTÓGYŰJTEMÉNYÉBŐL
A MAI MANÓ HÁZBAN

Alföldi Róbert több mint 500 darabos egészen különleges fotógyűjteményéből válogattak majdnem 180 képet a kiállítás számára. A színész-rendező örült, hogy az általa is ikonikusnak tartott kiállító termekben lesz alkalma a közönségnek megismerkedni a fotóművészet eddig nagyjából rejtett, de jelentősége tekintetében nagyon fontos szeletével. 

A Mai Manóban már egy ideje sikeres fotóművészeti szabadegyetem működik komoly látogatottsággal, most hozzáigazították a tematikát a kiállításhoz. Szilágyi Sándor, akinek (az alcímben jelölt) könyvét Alföldi maga teszi a gyűjtemény létrejöttének kiinduló pontjául, szóval Szilágyi annyiban igazította ki a korszak pontosabb megjelölését, hogy az 1965–2000 időszak nemcsak neoavantgard, hanem újhullámos is. A két műfaj ugyan egymásba ér, de nagyjából megjelölhető, hogy a korszakhatárt Szilágyi Sándor 1984 tájára datálja. Nemzedékváltás és hangsúly eltolódás különbözteti meg a két korszakot, a korábbit, a neoavantgardot elsősorban a társadalmi kérdések felvetése jellemzi, ostorozva, kigúnyolva, kifacsarva, kinevetve a hatvanas-hetvenes évek begyöpösödött ideológiai-művészeti légkörét, korlátoltságát. Az újhullámosok személyesebbre, egyedi-emberibbre teszik a hangsúlyt. A kiállítás és a gyűjtemény érdekessége, hogy személyiségéből adódóan Alföldi már a korai korszakból is inkább az egyedi megnyilvánulások iránt érdeklődik.

Három kulcsszó köré szervezeték kiállítást: testiség, identitás-keresés és rejtőzködés, de középpontjában mégis a fotóművészet mibenlétének kifürkészése áll. Ezért a sok „önkínzás, ének”. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a gyűjtemény létrejöttében Kincses Károly szakmai segítsége játszott nagy szerepet. A rejtőzködés, mint az elrejtett, homályossá, láthatatlanná tett arc és test jelenik meg a képeken. Míg a meztelenség, a testiség a szabadság, a felvállalás bátor ábrázolása.

 

alfa_konyv_Birkas_Akos_Konyvek_I._1978

Birkás Ákos: Könyvek I. (1978)

 

A magyar fotóművészet érdekes vonása, hogy a két világháború közötti időszak tehetségei elmentek az országból és Magyarországon nem voltak kiemelkedő alkotók, szemben a környező országokkal, a neoavantgard és újhullámos korszakban mintegy 65 tehetséges és a korszaknak teljesen megfelelő szintű művészt hozott. Kevesen és keveset tudtunk erről a hetvenes évek dögunalom művészeti légkörében.

Képtelenség akár a kiállítás hatalmas anyagát egy cikk keretében ismertetni, néhány nagyon jellegzetes képet azért megemlítek. Attalai Gábor 1971-es No air c. műve vagy Haris László Törvénytelen úton néhány avantgard művész c. műve a korai alkotások társadalomkritikájára jó példa. Megjegyzendő, hogy Alföldi gondos és értékmentő gyűjtési módszerét jellemzi, hogy nemcsak Haris fotóját szerzi meg, hanem az eredeti újságcikket is, ami látható is a fotó mellett. Ugyancsak érdekes Erdély Miklós Eskü munkafotó c. alkotása. Az újhullámos korszakot Halasi István, Szilágyi Lenke, Perneczky Géza, Török László és Szilágyi István, Bécsi Attila, Hajas Tibor és Vető János, valamint még sokan mások munkásságából ismerhetjük meg. Jellemzőjük a frivolabb hozzáállás, a kor művészetelméleti furcsaságainak (Lukács tükrözés elmélete) kigúnyolása. Török László 1973-as Család c. képe és Perneczky Géza kifejezetten pimasz válasza a tükrözés elméletre. Gunyoros fricskával válaszolnak arra az elméleti megállapításra is, hogy a fotó az ellesett pillanat művészete.

 

alfa_konyv_Szombathy_Balint_Lenin_Budapesten_XII._1972

Szombathy Bálint: Lenin Budapesten XII. (1972)

 

Talán az egyidejűség miatt is érdekes, hogy El Kazovszkij színezett fotója is látható a kiállításon. Az újhullámos korszak későbbi szakaszában kezd feltűnni, egy-egy szín megjelenése a fotókon, a képzőművészeti jelleg még erősebb kidomborítására.

Nem mellékesen megjelenik a korszak fotóművészeinek mellőzöttség érzése is néhány jelentős fotón. Például Kerekes Gábor, ahogy Alföldi minősítette „öntetszelgős” képén.

A vizuálisan szépen megrendezett kiállítás rendezői joggal kiemelik és valóban nagyon fontos, hogy sok alkotást megmentett, kikeresett, felkutatott Alföldi, és lett így mára közkinccsé.

Fürth Éva

 

[nggallery id=658]

 

A múlt szabadsága
„Neoavantgard fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig”
Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből a Mai Manóban

Kurátor: Kolozsváry Marianna, művészettörténész

Megtekinthető: 2016. január 16 – április 3.


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő