07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A bűn ritmusa
2015.06.13 - tiszatáj

DOSZTOJEVSZKIJ ÚJRAHANGOLVA

A Forte Társulat és a Szkéné Színház legújabb bemutatója, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének színpadi változata nem okozott csalódást, ám meglepetést sem. A megszokott pontosság, kidolgozottság és szimbolikus képi ábrázolás ez alkalommal is jelen vannak. Dosztojevszkij lélektani regénye Horváth Csaba rendezésében élővé válik, nem is tűnik olyan messzinek a 19. századi Oroszország. „Raszkolnyikov korunk embere” – olvasható a színlapon és a közel négy órás előadás ezt be is bizonyítja. Nem csak a Garai Judit és Horváth Csaba jegyezte színpadi változat szövege, hanem a helyzetek, kapcsolatok is nagyon maiak. Hiába, az ember nem bújhat ki a saját bőréből. A korok változnak, ám valójában csak eltolódnak határok, szabályok. A pénztelenség, éhség, kiszolgáltatottság mindenkor jelen van, a megoldási lehetőségek tárháza változik csak. Azonban Raszkolnyikov elmélete kortalan, hiszen az emberi jellem, „nagyság” áll a középpontjában, a kivételes elme csalhatatlansága és mindenek felettisége. Ugyanez igaz a lelki folyamatokra, a bűnhődés felemésztő időszakára, a kapcsolatokra, a szegényebb réteg kiszolgáltatottságára, illetve a pénz uralmára.

A színlap azt is ígéri, hogy a „pénz átláthatatlan útvesztőjében” vergődő embert mutatja be. Ez igaz is, meg nem is. A pénz meghatározó szerepe vitathatatlan, ellenben ennél erősebbnek tűnnek a belső történések, a szereplők közti viszonyok, melyeket a mozdulatok, a zene és az előadás képisége is leképez. Természetesen a háttérben ott az a bizonyos bankó. A pénz úgy jelenik meg mint a világ mozgatórugója. Vizuális elemként újra és újra feltűnik egy-egy ezres, ötszázas vagy apró, hogy megtámogassa a társadalom működését vagy éppen a szereplők jellemét. Oly módon jellemzi a karaktereket, hogy miképp viszonyulnak hozzá, hogy bánnak vele, mennyire függnek tőle, és ez hogyan hat ki kapcsolataikra. A legkézenfekvőbb példa erre Luzsín, Avdotya Romanovna /Dunya/ kérője, aki a pénz által határozza meg magát. Pénze a hatalma és az önarcképe. Hierarchikus viszonyokat tud csak kiépíteni, ahol mindig ő az úr, a többiek pedig kiszolgáltatottak a kegyeinek. Az ettől eltérő kapcsolatokat nem képes kezelni, ahogyan Raszkolnyikovot is eltávolítaná a közeléből az első konfliktus után. A visszavágni is csak a „hatalma” (pénze) által tud, ezzel visszaállítva a világ általa elképzelt rendjét.

A vizualitás tekintetében a pénznél jóval lényegesebbek az előadás díszletét is jelentő szivacs szőnyegek. Horváth Csaba rendezéseiben megfigyelhető, hogy darabjai jórésze egy szűk tárgyi eszközvilág köré épül, mint például a A nagy füzet zöldségei és tésztái. Ezúttal a központi elemek, amelyek meghatározzák az előadás szimbolikus beszédmódját, a már említett téglalap alakú szivacsok. Ezáltal ki is nyitja a rendező a darabot és kiemeli eredeti közegéből, ám ugyanakkor be is csukja, korlátok közé szorítja, úgyis mondhatni újrakonstruálja és megteremti önreferenciáját. Ettől válik egyedivé. Az interpretáció egy gondosan kiválasztott vonal mentén jön létre. A szivacsok gyorsan váltanak teret, és ezzel együtt formát: hol Raszkolnyikov lakása és egyben takarója, ágya, hol a bűn színhelyén járunk, hol pedig tribün, hol az elme játszmáit képezik le (a felügyelő és Raszkolnyikov párbeszéde). Ezen elemek mozgatásának hangja van, amit Horváth Csaba tudatosan és nagyon találóan ki is használ, például ahogy egymásra puffannak, mint az igazságszolgáltatás, a sors hangja,. Az egyik legkézenfekvőbb hanghatás, ahogyan a nyitó és záró képben a szereplők lábukat húzkodják a szivacsokon és ezzel adnak egy nagyon reális, vészjóslatú hangulatot és ritmust.

A képiséggel tehát összhangban állnak az előadás auditív elemei, mint a zenei betétek, az emberi test mozgásának hangjai vagy az imént említett szivacsok csapódása, egymáshoz simulása és mindezek együttes ritmusa. Kulcsfontosságú a ritmus. A mozdulatok és hangok ismétlése – ezáltal lesz alkalmas a jellem- és korfestésre is – szintén belső egységet teremt. Váltakoznak a dinamikus és statikusabb jelenetek. A kezdet lendülete átfordul a gondolatok és a lelki folyamatok lassú világába. Többek közt Raszkolnyikov és a felügyelő egymást kóstolgató beszélgetései kerülnek a központba. A történet szálát pedig folyton leképezi és egyúttal értelmezi a színpad letisztult, állandóan átalakuló „díszlete”.

Nagyon találó a levelek színpadra állítása. Hol a küldő, hol a címzett vagy a levél érintett személye hangján szólalnak meg, miközben a koreográfia vázolja a szereplők egymáshoz való viszonyát és a levél soraiban rejlő motivációt.

Összetett jellemekkel dolgozik a darab, az egyes karaktertípusok megjelenítése kidolgozott. Egy példát említve: a folyton részeg Marmeladov mögött ott van Katyerina Ivanovna, támogatja a szó szoros értelmében: az eldőlni készülő férfit lábával támasztja meg az asszony, nem hagyja elesni. Ez a megoldás a részegséget is ábrázolja, a test irányíthatatlanságát, az elme zavartságát.

Nagy előnye az előadásnak, hogy nem lehet egyértelműen ítélni a szereplőkről. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Igen. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Nem. A töprengő, filozofikus karakter cselekszik, szenved, kérdez, játszik, hol jó, hol rossz. A világlátása határozza meg, néhol az értő és megértő ember képét festi, majd az önző éretlenét, aki nem tud szabadulni eszméitől. Ugyanilyen kétségbeejtő figura Dunya volt háziura, Szvidrigaljov, akinek hazugságai igaznak hangoznak, míg igaz mondatai hazugnak.

A Bűn és bűnhődés szkénés feldolgozása javára írható, hogy a nézők figyelmét érdekes megoldásai, sokrétű eszközei révén végig képes volt fenntartani, azonban a meglepetés ezúttal elmaradt. Korrekt, szépen megszerkesztett előadás, a színészeket csak dicséret illeti.

Vagdalt Krisztina

Fotó: www.szkene.hu


Címke: , , , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő