02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A bűn ritmusa
2015.06.13 - tiszatáj

DOSZTOJEVSZKIJ ÚJRAHANGOLVA

A Forte Társulat és a Szkéné Színház legújabb bemutatója, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének színpadi változata nem okozott csalódást, ám meglepetést sem. A megszokott pontosság, kidolgozottság és szimbolikus képi ábrázolás ez alkalommal is jelen vannak. Dosztojevszkij lélektani regénye Horváth Csaba rendezésében élővé válik, nem is tűnik olyan messzinek a 19. századi Oroszország. „Raszkolnyikov korunk embere” – olvasható a színlapon és a közel négy órás előadás ezt be is bizonyítja. Nem csak a Garai Judit és Horváth Csaba jegyezte színpadi változat szövege, hanem a helyzetek, kapcsolatok is nagyon maiak. Hiába, az ember nem bújhat ki a saját bőréből. A korok változnak, ám valójában csak eltolódnak határok, szabályok. A pénztelenség, éhség, kiszolgáltatottság mindenkor jelen van, a megoldási lehetőségek tárháza változik csak. Azonban Raszkolnyikov elmélete kortalan, hiszen az emberi jellem, „nagyság” áll a középpontjában, a kivételes elme csalhatatlansága és mindenek felettisége. Ugyanez igaz a lelki folyamatokra, a bűnhődés felemésztő időszakára, a kapcsolatokra, a szegényebb réteg kiszolgáltatottságára, illetve a pénz uralmára.

A színlap azt is ígéri, hogy a „pénz átláthatatlan útvesztőjében” vergődő embert mutatja be. Ez igaz is, meg nem is. A pénz meghatározó szerepe vitathatatlan, ellenben ennél erősebbnek tűnnek a belső történések, a szereplők közti viszonyok, melyeket a mozdulatok, a zene és az előadás képisége is leképez. Természetesen a háttérben ott az a bizonyos bankó. A pénz úgy jelenik meg mint a világ mozgatórugója. Vizuális elemként újra és újra feltűnik egy-egy ezres, ötszázas vagy apró, hogy megtámogassa a társadalom működését vagy éppen a szereplők jellemét. Oly módon jellemzi a karaktereket, hogy miképp viszonyulnak hozzá, hogy bánnak vele, mennyire függnek tőle, és ez hogyan hat ki kapcsolataikra. A legkézenfekvőbb példa erre Luzsín, Avdotya Romanovna /Dunya/ kérője, aki a pénz által határozza meg magát. Pénze a hatalma és az önarcképe. Hierarchikus viszonyokat tud csak kiépíteni, ahol mindig ő az úr, a többiek pedig kiszolgáltatottak a kegyeinek. Az ettől eltérő kapcsolatokat nem képes kezelni, ahogyan Raszkolnyikovot is eltávolítaná a közeléből az első konfliktus után. A visszavágni is csak a „hatalma” (pénze) által tud, ezzel visszaállítva a világ általa elképzelt rendjét.

A vizualitás tekintetében a pénznél jóval lényegesebbek az előadás díszletét is jelentő szivacs szőnyegek. Horváth Csaba rendezéseiben megfigyelhető, hogy darabjai jórésze egy szűk tárgyi eszközvilág köré épül, mint például a A nagy füzet zöldségei és tésztái. Ezúttal a központi elemek, amelyek meghatározzák az előadás szimbolikus beszédmódját, a már említett téglalap alakú szivacsok. Ezáltal ki is nyitja a rendező a darabot és kiemeli eredeti közegéből, ám ugyanakkor be is csukja, korlátok közé szorítja, úgyis mondhatni újrakonstruálja és megteremti önreferenciáját. Ettől válik egyedivé. Az interpretáció egy gondosan kiválasztott vonal mentén jön létre. A szivacsok gyorsan váltanak teret, és ezzel együtt formát: hol Raszkolnyikov lakása és egyben takarója, ágya, hol a bűn színhelyén járunk, hol pedig tribün, hol az elme játszmáit képezik le (a felügyelő és Raszkolnyikov párbeszéde). Ezen elemek mozgatásának hangja van, amit Horváth Csaba tudatosan és nagyon találóan ki is használ, például ahogy egymásra puffannak, mint az igazságszolgáltatás, a sors hangja,. Az egyik legkézenfekvőbb hanghatás, ahogyan a nyitó és záró képben a szereplők lábukat húzkodják a szivacsokon és ezzel adnak egy nagyon reális, vészjóslatú hangulatot és ritmust.

A képiséggel tehát összhangban állnak az előadás auditív elemei, mint a zenei betétek, az emberi test mozgásának hangjai vagy az imént említett szivacsok csapódása, egymáshoz simulása és mindezek együttes ritmusa. Kulcsfontosságú a ritmus. A mozdulatok és hangok ismétlése – ezáltal lesz alkalmas a jellem- és korfestésre is – szintén belső egységet teremt. Váltakoznak a dinamikus és statikusabb jelenetek. A kezdet lendülete átfordul a gondolatok és a lelki folyamatok lassú világába. Többek közt Raszkolnyikov és a felügyelő egymást kóstolgató beszélgetései kerülnek a központba. A történet szálát pedig folyton leképezi és egyúttal értelmezi a színpad letisztult, állandóan átalakuló „díszlete”.

Nagyon találó a levelek színpadra állítása. Hol a küldő, hol a címzett vagy a levél érintett személye hangján szólalnak meg, miközben a koreográfia vázolja a szereplők egymáshoz való viszonyát és a levél soraiban rejlő motivációt.

Összetett jellemekkel dolgozik a darab, az egyes karaktertípusok megjelenítése kidolgozott. Egy példát említve: a folyton részeg Marmeladov mögött ott van Katyerina Ivanovna, támogatja a szó szoros értelmében: az eldőlni készülő férfit lábával támasztja meg az asszony, nem hagyja elesni. Ez a megoldás a részegséget is ábrázolja, a test irányíthatatlanságát, az elme zavartságát.

Nagy előnye az előadásnak, hogy nem lehet egyértelműen ítélni a szereplőkről. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Igen. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Nem. A töprengő, filozofikus karakter cselekszik, szenved, kérdez, játszik, hol jó, hol rossz. A világlátása határozza meg, néhol az értő és megértő ember képét festi, majd az önző éretlenét, aki nem tud szabadulni eszméitől. Ugyanilyen kétségbeejtő figura Dunya volt háziura, Szvidrigaljov, akinek hazugságai igaznak hangoznak, míg igaz mondatai hazugnak.

A Bűn és bűnhődés szkénés feldolgozása javára írható, hogy a nézők figyelmét érdekes megoldásai, sokrétű eszközei révén végig képes volt fenntartani, azonban a meglepetés ezúttal elmaradt. Korrekt, szépen megszerkesztett előadás, a színészeket csak dicséret illeti.

Vagdalt Krisztina

Fotó: www.szkene.hu


Címke: , , , , , ,
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.25 - tiszatáj

SZLUKOVÉNYI KATALIN: ÁLOMKONYHA
Szlukovényi Katalin 2020-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Álomkonyha című könyve hét év versanyagát gyűjti össze, a kötetben is reflektáltan alanyi líraként működő versek elbeszélője pedig az elmúlt hét évben ledoktorált, negyvenéves lett, családot alapított, részt vett két országgyűlési választáson és rendületlenül írt. Ezek az állapotok és változások adják az Álomkonyha hétköznapi élethelyzetek jeleneteire épített versvilágát, melyet az elbeszélő életközépi válságának létösszegző gyakorlatával szembeni iróniája szervez leginkább egységgé… – VESZPRÉMI SZILVESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk a Magyar Írószövetség Arany János alapítványa és a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) programját: Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, Jókai-kutatóval Kiss A. Kriszta irodalmár készített interjút.

Tovább olvasom >>>
2021.02.23 - tiszatáj

GURUBI ÁGNES: SZÍV UTCA
„Szétcincálom, apró darabokra szedem, elemzem, megmagyarázom, bizonyítékokkal alátámasztom” (132) – elemzi a párkapcsolati konfliktusban a másik felé tett gesztusait Anna, a Szív utca énelbeszélője, az analitikus szemlélet pedig nem csupán tematikai, de metanarratív szinten is központi kérdéssé válik a regényben. A negyvenes, kétgyermekes nő az életén át- meg áthömpölygő problémák eredőit kutatja: azt, hogy hogyan váltak időről időre működésképtelenné a párkapcsolatai, mi okozhatja kamasz lánya, Zsófi autoimmun betegségét, mivel magyarázhatók a szüleiről alkotott sztereotípiái, vagy hogy milyen titkok húzódtak megtört nagyanyja, Bergman Bella konok hallgatása mögött… – FERENCZ-FEHÉR DOROTTYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.22 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Tallinán Mariann színésszel, íróval, a Mesék az Operából sorozatban megjelent Tűzmadár című könyv szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő