02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

A bűn ritmusa
2015.06.13 - tiszatáj

DOSZTOJEVSZKIJ ÚJRAHANGOLVA

A Forte Társulat és a Szkéné Színház legújabb bemutatója, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének színpadi változata nem okozott csalódást, ám meglepetést sem. A megszokott pontosság, kidolgozottság és szimbolikus képi ábrázolás ez alkalommal is jelen vannak. Dosztojevszkij lélektani regénye Horváth Csaba rendezésében élővé válik, nem is tűnik olyan messzinek a 19. századi Oroszország. „Raszkolnyikov korunk embere” – olvasható a színlapon és a közel négy órás előadás ezt be is bizonyítja. Nem csak a Garai Judit és Horváth Csaba jegyezte színpadi változat szövege, hanem a helyzetek, kapcsolatok is nagyon maiak. Hiába, az ember nem bújhat ki a saját bőréből. A korok változnak, ám valójában csak eltolódnak határok, szabályok. A pénztelenség, éhség, kiszolgáltatottság mindenkor jelen van, a megoldási lehetőségek tárháza változik csak. Azonban Raszkolnyikov elmélete kortalan, hiszen az emberi jellem, „nagyság” áll a középpontjában, a kivételes elme csalhatatlansága és mindenek felettisége. Ugyanez igaz a lelki folyamatokra, a bűnhődés felemésztő időszakára, a kapcsolatokra, a szegényebb réteg kiszolgáltatottságára, illetve a pénz uralmára.

A színlap azt is ígéri, hogy a „pénz átláthatatlan útvesztőjében” vergődő embert mutatja be. Ez igaz is, meg nem is. A pénz meghatározó szerepe vitathatatlan, ellenben ennél erősebbnek tűnnek a belső történések, a szereplők közti viszonyok, melyeket a mozdulatok, a zene és az előadás képisége is leképez. Természetesen a háttérben ott az a bizonyos bankó. A pénz úgy jelenik meg mint a világ mozgatórugója. Vizuális elemként újra és újra feltűnik egy-egy ezres, ötszázas vagy apró, hogy megtámogassa a társadalom működését vagy éppen a szereplők jellemét. Oly módon jellemzi a karaktereket, hogy miképp viszonyulnak hozzá, hogy bánnak vele, mennyire függnek tőle, és ez hogyan hat ki kapcsolataikra. A legkézenfekvőbb példa erre Luzsín, Avdotya Romanovna /Dunya/ kérője, aki a pénz által határozza meg magát. Pénze a hatalma és az önarcképe. Hierarchikus viszonyokat tud csak kiépíteni, ahol mindig ő az úr, a többiek pedig kiszolgáltatottak a kegyeinek. Az ettől eltérő kapcsolatokat nem képes kezelni, ahogyan Raszkolnyikovot is eltávolítaná a közeléből az első konfliktus után. A visszavágni is csak a „hatalma” (pénze) által tud, ezzel visszaállítva a világ általa elképzelt rendjét.

A vizualitás tekintetében a pénznél jóval lényegesebbek az előadás díszletét is jelentő szivacs szőnyegek. Horváth Csaba rendezéseiben megfigyelhető, hogy darabjai jórésze egy szűk tárgyi eszközvilág köré épül, mint például a A nagy füzet zöldségei és tésztái. Ezúttal a központi elemek, amelyek meghatározzák az előadás szimbolikus beszédmódját, a már említett téglalap alakú szivacsok. Ezáltal ki is nyitja a rendező a darabot és kiemeli eredeti közegéből, ám ugyanakkor be is csukja, korlátok közé szorítja, úgyis mondhatni újrakonstruálja és megteremti önreferenciáját. Ettől válik egyedivé. Az interpretáció egy gondosan kiválasztott vonal mentén jön létre. A szivacsok gyorsan váltanak teret, és ezzel együtt formát: hol Raszkolnyikov lakása és egyben takarója, ágya, hol a bűn színhelyén járunk, hol pedig tribün, hol az elme játszmáit képezik le (a felügyelő és Raszkolnyikov párbeszéde). Ezen elemek mozgatásának hangja van, amit Horváth Csaba tudatosan és nagyon találóan ki is használ, például ahogy egymásra puffannak, mint az igazságszolgáltatás, a sors hangja,. Az egyik legkézenfekvőbb hanghatás, ahogyan a nyitó és záró képben a szereplők lábukat húzkodják a szivacsokon és ezzel adnak egy nagyon reális, vészjóslatú hangulatot és ritmust.

A képiséggel tehát összhangban állnak az előadás auditív elemei, mint a zenei betétek, az emberi test mozgásának hangjai vagy az imént említett szivacsok csapódása, egymáshoz simulása és mindezek együttes ritmusa. Kulcsfontosságú a ritmus. A mozdulatok és hangok ismétlése – ezáltal lesz alkalmas a jellem- és korfestésre is – szintén belső egységet teremt. Váltakoznak a dinamikus és statikusabb jelenetek. A kezdet lendülete átfordul a gondolatok és a lelki folyamatok lassú világába. Többek közt Raszkolnyikov és a felügyelő egymást kóstolgató beszélgetései kerülnek a központba. A történet szálát pedig folyton leképezi és egyúttal értelmezi a színpad letisztult, állandóan átalakuló „díszlete”.

Nagyon találó a levelek színpadra állítása. Hol a küldő, hol a címzett vagy a levél érintett személye hangján szólalnak meg, miközben a koreográfia vázolja a szereplők egymáshoz való viszonyát és a levél soraiban rejlő motivációt.

Összetett jellemekkel dolgozik a darab, az egyes karaktertípusok megjelenítése kidolgozott. Egy példát említve: a folyton részeg Marmeladov mögött ott van Katyerina Ivanovna, támogatja a szó szoros értelmében: az eldőlni készülő férfit lábával támasztja meg az asszony, nem hagyja elesni. Ez a megoldás a részegséget is ábrázolja, a test irányíthatatlanságát, az elme zavartságát.

Nagy előnye az előadásnak, hogy nem lehet egyértelműen ítélni a szereplőkről. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Igen. Hogy Pallag Márton Raszkolnyikova szimpatikus-e? Nem. A töprengő, filozofikus karakter cselekszik, szenved, kérdez, játszik, hol jó, hol rossz. A világlátása határozza meg, néhol az értő és megértő ember képét festi, majd az önző éretlenét, aki nem tud szabadulni eszméitől. Ugyanilyen kétségbeejtő figura Dunya volt háziura, Szvidrigaljov, akinek hazugságai igaznak hangoznak, míg igaz mondatai hazugnak.

A Bűn és bűnhődés szkénés feldolgozása javára írható, hogy a nézők figyelmét érdekes megoldásai, sokrétű eszközei révén végig képes volt fenntartani, azonban a meglepetés ezúttal elmaradt. Korrekt, szépen megszerkesztett előadás, a színészeket csak dicséret illeti.

Vagdalt Krisztina

Fotó: www.szkene.hu


Címke: , , , , , ,
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő