05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

Csak Goethe nincs a nézőtéren
2015.05.26 - tiszatáj

KORSZERŰEN
AZ ÖRÖK ÉRVÉNYŰ FAUST
A KATONA SZÍNPADÁN

Már szinte mindent megírtak a Katona József Színházban két estén játszott Faust-előadásról. Sikerre vinni a világirodalom egyik legösszetettebb gondolati művét nagy bátorságra vall. A csillagok szerencsés konstellációja tehette, hogy Schilling Árpád rendező és Márton László fordító, mindkettő nagy tehetséggel és színpadi affinitással, olyan produkciót hozott létre, ami nagyot szól a legigényesebb kulturális közegben is.

Hatalmas robajjal szétdől a színpadon a könyvtorony, amiről hamar kiderül, hogy kötegelt irattartók, nem is könyvek és az első sorban ülve már mondja is Faust végső elkeseredett mondatait Máthé Gábor. Schilling Árpád rendezése térileg is bevon minket nézőket: ez nem elmúlt századok tudós megkeseredettsége, ez a mi világunk. Velünk történik, a mi kiábrándultságunkról szól. Gitta is a nézőtéren. A kórus is az ajtóból szól, a fiúk kara is ledobálja közénk a használhatatlan tudás kötegeit. Székely B. Miklós dobozos sört is a nézőtéren tölti korsóba Faust számára. Csak Goethe nincs a nézőtéren, vagy lehet, hogy tévedek? És Márton László mondatai is morajló nevetésre késztetik a nézőket, mikor valami nagyon aktuálisan ismert napi megfogalmazás kerül elő. Különben is él a jelenetekben Márton nagyon sajátos humora, hihetetlen képessége, hogy a helyzethez illő nyelvi-gondolati megoldásokat hozzon elő.

 

IMG_0887

 

Máthé Gábor filozofikus Faustjának legnagyobb erénye az első részben (az első napon), természetisége, amellett, hogy tudós-tanár-mester, őszinte és csak a természet vált ki belőle szimpatikus nagyon emberi rajongást. Mellette Kulka Mefisztója zseniálisan mesterkélt, mórikálós, manipulatív. Kulka lubickol a nagyon neki való szerepben. Kutyából megtestesülő ördögi lénye a nyílt színen ölt – bohócruháját levetve – rikító kék öltönyt, piros zoknival, ha már a patás láb nem jelenhet meg. Gátlástalan személyisége, újgazdag „ízlésű” megjelenése ismerős a nézők számára.

Két előadás, egy mű…

A második napon egy hajdan szép időket megélő, mostanra lerobbant műteremlakás zsúfolt díszlete a színpadon. Remek díszlet, teret ad halálnak (Helena és Faust fia hal meg az üvegtetőn majd Faust halála), a női karnak, Faust emelkedik a dobogón császárrá, de hely marad Haumann zseniális elmélkedő-horgászó Tálész alakításra is.

Bár a szünetben tartott rövid közvélemény kutatásban egyedül maradtam a véleményemmel, engem Nádas Péter NDK-beli lakásleírására emlékeztetett a díszlet, lerobbantságában is praktikus megoldásaival.

Mozgalmasabb, intellektuálisan és drámaiságában is zsúfoltabb a második rész, kapkodjuk a fejünket, töprengünk egy-egy mondaton. Még hosszú napokig kell majd értelmezni. Az érett Goethe már szinte mindent tud. Leginkább Bodnár Erika Helena alakítása hozta számomra ezt a „mindent tudást”. Kulka Mefisztója ugyanolyan lenyűgöző, mint az első részben, Máthé Gábor itt nagyobb teret kap, hogy Faust összetettségét színesebb eszközökkel mutassa be. Bán János nagyon jó a színpadon is.

 

IMG_0283

 

A Margitot játszó nagyon fiatal színésznő ebben a részben halványabb, de valószínű ebben rendezői tudatosság van.

Nem lehet hallgatni Monori Lili újfent lenyűgöző eszköztelen, de annál hatásosabb megjelenéséről, majdnem mindig ugyanabban a bakancsos loncsos-lompos takarítónői jelmezben, akár a Föld szelleme, akár a kivégző halál maga.

Nekem Székely B. Miklós dobozos sörös megjelenései (szintén különböző alakokban) is nagyon megnyerőek voltak. Ágh Márton jelmezei (egyben ő a díszlettervező is) nagyon simán idomulnak a darab koncepciójába.

Nézzék meg a kétestés Faustot, nagyon erőteljes élményben lesz részük.

Fürth Éva

 

[nggallery id=552]

Fotók: Tábori András és Nagy Zágon

 

FAUST I.    
Faust   Máté Gábor
Ősanya/Boszorkány/Gonosz szellem/Portás   Monori Lili m.v.
Wagner   Keresztes Tamás
Öreg paraszt   Székely B. Miklós m.v.
Mephistopheles   Kulka János
Diák   Dér Zsolt e.h.
Kanmajom/Bálint/Konferanszié   Nagy Ervin
Állat I./Nép   Tasnádi Bence
Állat II./Nép   Dankó István
Margaréta   Mészáros Blanka e.h.
Miniszter/Ellenzéki   Haumann Péter
Híres színésznő   Bodnár Erika
Asszony   Pelsőczy Réka
Proktofantazmista   Bán János
Széplány   Tóth Anita
Ministránsok/Patkányok   Fiúkórus
Asszonykórus    
      
     
FAUST II.    
Faust/Császár   Máté Gábor
Mephistopheles/Phorkyas   Kulka János
Doktorandusz   Dér Zsolt e.h.
Wagner/Euphórion/Philemon   Keresztes Tamás
Homunculus/Vándor/Nyomor   Tóth Anita
Szfinx/Galatea/Lány/Bűn   Mészáros Blanka e.h.
Griff/Delfin/Felderítő I./Kar III.   Tasnádi Bence
Hangya/Delfin/Felderítő II./Kar II.   Dankó István
Khirón/Néreus/Hadvezér   Székely B. Miklós m.v.
Mantó/Phorkyas I./Markecolina/Gond   Monori Lili m.v.
Seismos/Anaxagoras/Érsek   Bán János
Lamia/Phorkyas II./Karvezető   Pelsőczy Réka
Thalés/Miniszter   Haumann Péter
Próteus/Harácsoldi/Kar I.   Nagy Ervin
Heléna/Baucis/Baj   Bodnár Erika
Szirének/Angyalok kórusa   Fiúkórus
Nimfák/Lamiák   Asszonykórus
     
     
ALKOTÓK    
Díszlet, jelmez   Ágh Márton
Díszlettervező asszisztens   Benyusz Bence
Jelmeztervező asszisztens   Kovács Ildikó
Fény   Pető József
Zeneszerző   Dargay Marcell
Kórusvezető   Incze Zsóka
Dramaturg   Bíró Bence
Asszisztens   Tiwald György
Rendező   Schilling Árpád

Címke: , , , , , ,
2019.05.23 - tiszatáj

Díjnyertes munkáról van szó. A Forum Könyvkiadó Intézet meghívásos regénypályázatán nyert még 2016-ban. Szerzője a szerbiai Kishegyesről származó Kocsis Árpád (1988–), aki a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Műve, az Oktopusz, a bomlás regénye: bomlanak a halak, megbomlik az elme, látomások mentén lazul meg a kulimunka monotonitása… – MOLNÁR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2019.05.23 - tiszatáj

MAROSI KATA ÉS SZEPESI DÓRA ANNA KIÁLLÍTÁSA ELÉ
A Károlyi utcai műteremben őrzöm már egy pár éve Marosi Kata méteres vakrámára ragasztott farostlemezét. Nem fetisizmusból teszem, hanem a lemez felületének alapozása miatt. A szilárd alap olyan barázdáltságú, mintha a hidegburkolók fogas-vasával lenne felvíve, amelyre a falicsempét illesztik. A földművelés első fázisát a szántás után a szabályos föld-barázdák alkotják, ebbe kerül a jó vetőmag, amely életnövekedése végén termést hoz […]

>>>
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő