07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>
08.22.
| Kiemelkedő művészeti eredmények az idei Szegedi Szabadtérin >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Vadon(at) új köntösben A dzsungel könyve
2014.03.06 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS HORGAS ÁDÁMMAL

A dzsungel könyve a magyar musicalirodalom egyik kiemelkedő klasszikusa. Dés László magával ragadó zenéje, Geszti Péter szelle­mes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesé­lése egyaránt kedvence kicsiknek és na­gyoknak. Most végre a szom­bat­helyi közönség is találkozhat a művel a Weöres Sándor Szín­ház­ban március 21-én, méghozzá egy varázslatos látványszínházi kön­tösbe bújtatva.

– A Pesti Színházban 17 évvel ezelőtt színre vitt A dzsungel könyvecímű darabban színész­ként vettél részt, így nyilván van rálátásod, hogy miben különbözik majd a szombathelyi Weöres Színházban március 21-én debütáló darabod a Pesti Színházban játszottól?

–Nagyon sok különbség lesz a két produkció között, hiszen a díszletek és a formai megjele­nítés is egészen mást ígér. Újszerű megközelítést kívántak meg egyes karakterek is, és a lát­ványvilág tekintetében is tartogatunk meglepetéseket, utóbbit három videoprojektor közve­títi majd. Jómagam közel háromszázszor játszottam a darabot a Pesti Színházban, így volt lehetőségem a szövegértelmezés újításán is gondolkodni: rendezőként a budapestitől eltérő megoldásokat kerestem. Azt gondolom, ezektől a változtatásoktól is izgalmas lesz a szom­bathelyi produkció.

_SAD9589

– Jordán Tamással való kapcsolatod egészen a Merlin Színházig nyúlik vissza. Hogyan jött az ötlet, hogy az általa igazgatott színházban rendezd A dzsungel könyvét?

Korábban volt egy saját társulatom, amely Atlantis néven futott. Vendégtársulatként lép­tünk fel a Merlinben egy Oidipusz-feldolgozással. Az előadásnak pozitív visszhangja és fo­gadtatása lett, ezért Tamás felajánlotta, hogy legyünk a Merlin Színház állandó társulata. Onnantól kezdve a nevünk Atlantis Színház, a Merlin Színház társulata lett. Ami A dzsungel könyvét illeti, korábban már dolgoztam a Weöres Sándor Színházban: Jordán Tamással együtt állítottuk színpadra a Szakmák Színháza előadássorozatot. Nyáron Tamás azzal az ötlettel állt elő, hogy jó volna végre egy családi darabot is bemutatni Szombathelyen, olyas­mit, ami több korosztályt képes megszólítani, és több évadon átívelő táncprodukció keretén belül valósítható meg. Ekkor javasoltam neki A dzsungel könyvét. Nagyon tetszett neki az ötlet, ezért már nyáron tervezni kezdtük az előadást.

– Novemberben castingot írt ki a színház. Milyen szempontok alapján válogattatok a je­lentkezők közül?

A Weöres Sándor Színháznak nincs saját tánccsapata, A dzsungel könyve viszont elkép­zelhetetlen táncosok nélkül. Ez volt az ok, amiért táncosok számára válogatást tartottunk. A darabban szereplő színészekre is osztottunk táncos szerepeket, majd ezt követte két olyan casting, amely kimondottan a tánckar verbuválására fókuszált. Bodor Johannával, a pro­dukció koreográfusával nem csupán a technikai képzettséget tekintettük szempontnak, ha­nem azt is, mennyire felelnek meg a táncosok a színpadi jelenlét kívánalmainak.

– Bodor Johannával most először dolgoztok együtt. Sikerült megtalálni a közös hangot?

Természetesen. Most először dolgozunk együtt, de a Pesti Színházban előadott változat­ban ő volt Imre Zoltán koreográfus asszisztense. Innen már jól ismertem őt.

_SAD9624

– Mauglit a legtöbben barna bőrű, sötét hajú karakternek képzelik. Ehhez képest Balogh Jánosra, a szőke, kék szemű színművészre osztottad Maugli szerepét…

Nos, a mi előadásunk esetében a történet nem Indiában fog játszódni, habár az eredeti történet valóban egy indiai faluban zajlik. A Folyó, a Vizek és a Vadon istene olyan mitoló­giával fonja körbe a cselekményt, ami nem az indiai kultúra sajátosságát tükrözi, hanem egy egészen más, fiktív kultúráét. A produkció ennek megfelelően nem indiai, hanem egy dzsun­gelben élő, kitalált kultúrájú törzs közegébe ágyazódva kerül színpadra.. Ebben a felállásban pedig egyáltalán nem kötöttség, hogy Mauglinak indiai kinézetűnek kell lennie, így lehet a főhős világosabb bőrű, szőke és kék szemű.

– Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást a próbák során?

A musicalekhez mindig meglehetősen óvatosan közelítek, mert azt tapasztaltam, hogy az e műfajban megkomponált előadásokban rejlő gondolatiságot, emberi kapcsolatokat és ér­zelmeket gyakran háttérbe szorítja a színpadi látvány, ahogy én szoktam mondani: a csilivili. A dzsungel könyve azért kedves a szívemnek, mert mély érzelmi töltésű emberi kapcsolatok mutathatók meg általa. A legnagyobb kihívás számomra: olyan előadást színre vinni, amely­ben úgy van jelen a látvány, hogy az nem húzza vissza az emberi kapcsolatok kimun­káltságát.

– Szerinted mitől lehet ekkora sláger mind a mai napig A dzsungel könyve?

–Nagyon megragadó, szerethető, drámai történet, elragadó és fülbemászó Dés-zenével. A férfivá válás története, amely sokunk életével mutathat analógiát.

_SAD9636

– Balut annak idején Reviczky Gábor játszotta a Pesti Színházban, amolyan Marlon Brandos rekedtséggel. Mennyiben különbözik ettől a szombathelyi Balu karaktere?

Nálunk Szabó Tibor játssza Balut, aki inkább tenor adottságokkal rendelkezik. A mi ese­tünkben a színészválasztás sokkal inkább az emberi habitust, illetve a színészi karaktert vette figyelembe. Tanító, mester – ilyen a történetbeli Balu, ehhez pedig Szabó Tibor emberi karaktere rendkívül közel áll.

– Vérnász, 39 lépcsőfok csak néhány azon előadások közül, amelyeket 2013-ban rendeztél. Milyen feladatok várnak rád a közeljövőben?

A dzsungel könyve után Budapesten tanítok a Magyar Színházi Akadémián, a hallgatókkal itt alkotunk közösen egy vizsgaelőadást, amit majd májusban adunk elő. Ezt követően A dzsungel könyvét visszük át Békéscsabára. Nyaranta – most már a harmadik éve – össz­művé­szeti kurzust tartok, nem lesz ez másként idén sem, aztán ősszel ismét a Pesti Ma­gyar Színházban, valamint Pécsett fogok rendezni.

 Jónás Ágnes

Fotók: Mészáros Zsolt


Címke: , , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő