01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Báger Gusztáv, Bob Dylan, Komor Zoltán, Lengyelfalvi Egbert, Nyirán Ferenc, Talabér Miklós, Zalán Tibor versei
William Shakes­peare szonettjei Fazekas Sándor fordításában
Abafáy-Deák Csillag, Csabai László, Hegedűs Imre János prózája
Lengyel András, Marjanucz László, Tverdota György, Zimonyi Zoltán tanulmánya
Nagy József: Mnémosyne

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Nincs olvadáspont
2014.02.27 - tiszatáj

JÉG-DOKTRÍNÁK – VARIÁCIÓK A NÁCI RETORIKÁRA, METANOIA, GRAND CAFÉ

Pero(vics Zoltán) legújabb darabja érzelmileg, de intellektuá­li­san is olyan, mint a hullámvasút. Mondjuk, egy lomha hullám­vasút, mert azért a tempó az alkotótól megszokottan kimért, s a szándék a legkevésbé sem „megengedő”, lent még lejjebb nyom a megrendülésben, de fent kegyelmez, s még a (kínos) mosoly is engedélyezett. 

Köztes állapot alig van a Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára című előadás alatt, de hát hogy lenne, hisz hogyan is lehetne közönyös vagy semleges hangon elősorolni a rassziz­mus múlt- és jelenbéli tényeit/megnyilvánulásait/példáit? Az a szövevényes szöveg­anyag, amit a témáról Pero egybeszerkesztett, most nem zárt, emlékműszerű dokumentum-együt­tes (mint például a „Tizenhárom hónap” című mű esetében), de nagyon is pulzáló or­ganiz­mus, mivel a korabeli idézeteket jelenkori, sőt egészen friss „hozzászólásokkal” kom­ponálta egybe, s ez utóbbit szó szerint kell érteni. A mai szövegek ugyanis nem a politikusok kinyi­latkozta­tásaiból, hanem azokból a slampos, hétköznapian brutális megjegyzések közül valók, ame­lyek az internetes fórumokon jelennek meg az egyetértő civilek véleménykény­szere nyo­mán, s hol nyers kegyetlenséget, hol ízléstelen vicceket tolmácsolnak.

Hátborzongató a végeredmény, mert ily módon a mű a rasszizmus nyílt (mit nyílt, „ön­tuda­tosan”, nagy hangon felvállalt), primitív, naprakész deklarációját tárja elénk, s bár koránt sem ismeretlenek az effajta megnyilvánulások, Pero oly módon tálalja ezeket, hogy a néző lúdbőrzik.

Ezzel együtt, de ugyanakkor ennek ellenére a Jégdoktrínák… című előadás nem végletesen lehangoló, ami annak az eltartásnak köszönhető, miképp Perovics a jelenkori idézeteket ke­zeli: szarkazmussal szemlélve a mérhetetlen emberi tudatlanságot.

A színpadkép fekete-fehér, de oly mesterien bevilágított, hogy az éles sziluettek és az árnya­latok együttese képzőművészeti érzékenységű látványt eredményez (mint ahogy ez Perónál megszokott) s az egész leginkább egy szimbólumos tablóra hasonlít, amelynek egyként kom­pozíciós részei a színészek, s az apróbb-nagyobb beállított, belógatott, a játéktérben egyéb módon elhelyezett tárgyak.

Perónak ebben a darabjában sincs nagy sürgés-forgás, persze azért, mert ez az alkotása sem jövős-menős-cselekményes, a nézői élmény mégis komplex, oly gazdag árnyalatokban kap­juk a színház összegészét, az egymást erősítő szöveg, mozgás, kép és zene egységét.

Pero színházi nyelve egyéni és sajátos, hasonlóságok leginkább Jeles András munkásságá­hoz viszonyítva mutathatók ki, ám ebbe is beleszámítandó a rendező underground külön­állása (amelyet semennyire sem veszélyeztet az olykori, professzionális körülmények között, Jeles oldalán végzett tevékenység).

Perovics jellemző, és tartalmilag-formailag egységes hatást elérő színházi nyelve valójában egy rafinált eklekticizmusnak az eredménye, amelyben a meghatározó alapelemek csupán olyan fokú mutáción mennek keresztül, amennyi az akadálytalan egymásba oldódáshoz szük­séges. Mondhatni (kis túlzással s így pontatlanul), a stílusok közül egyedül a polgári színját­szás szalon-illeme nincs jelen, ellenben a commedia dell’ arte vaskossága, s clown vo­násai, a szürrealizmus asszociatív játékosságai, de még a görög drámák pátosza, a hősies színház pa­tetikussága, no és persze a pantomim jegyei is fellelhetők ebben a kifinomult nyelvben, ami a Metanoia sajátja.

Mivel Perovics színháza Peroviccsal azonos, saját víziójának természetszerűleg ő az első számú megalkotója, ám a végeredmény minősége kizárólag ensemble módon, vagyis el­köte­lezett, a rendező precizitását magukévá tévő partnerek segítségével valósulhat meg. Kik kö­zött egyformán jelentős szerepe van a hangkeverésért (Lengyel Zoltán), a jelentéses öl­tözé­kekért (Csúri Anna), a tárgyak kivitelezéséért (Kiss Attila Etele) felelős munkatársak­nak, és főleg a játszóknak.

A főszereplő most is – mint Pero utóbbi darabjaiban – a rendkívüli előadói képességekkel rendelkező Erdély Andrea, akinek színpadléti szabadsága, ereje és színessége ezúttal is le­nyűgöző. Persze, hagyományos értelemben vett szerepek vajmi kevéssé léteznek a Metanoia előadásaiban, szuggesztív színészi jelenlét és játék nélkül a művek értelmezhetősége csor­bát szenvedhetne. Bár az együttes-hatás mindig, Pero valamennyi darabjában létrejön a rendező határozott koncepciója nyomán, ez alkalommal a Szabadkáról meghívott vendég, a kiváló G. Erdélyi Hermina egy másik magaslati pontot hoz létre (Diószegi Ág­nes szimbiotikus part­nerségével), így ennek a produkciónak egy – nem leválasztható, de észrevételezhető – több­letet ad a karizmatikus színészi munka.

A Jégdroktrínák… Perovics Zoltán egyik legjobb előadása. De lehet, hogy a mi egyik legjobb előadásunk. A kezdés előtt ugyanis kérdőíveket osztanak ki – zsidókra, cigányokra és haj­lék­talanokra vonatkozó kérdésekkel –, melyeket kitöltve, még előadás előtt visszaadunk, s Pero azt mondja, a mi véleményeink is formálják majd a következő előadások hang­ját/hang­súlyait.

Ibos Éva

 

[nggallery id=313]

fotó: Tóth Balázs Zoltán


Címke: , , , , , ,
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő