05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Fotó, film, Kecskemét
2013.11.29 - tiszatáj

HEVESY IVÁN KIÁLLÍTÁSA

A magyar kultúrtörténeti diszkurzusban bevett hagyomány, hogy bizonyos progresszív és avantgárd törekvések, illetve az azokat képviselő művészek és teoretikusok saját korukban kevésbé kapják meg a méltó figyelmet, vagy egyenesen a hallgatás az osztályrészük. Az ide tartozók hosszú listájából az egyik a művészettörténész, fotó- és filmteoretikus Hevesy Iván, akinek a fotótörténész Albertini Béla rendezésében most nyílt kiállítása a kecskeméti Magyar Fotográfia Múzeumban. A Százhúsz éve született Hevesy Iván című kiállítás 2013. november 22-től 2014. január 26-ig tekinthető meg.

Hevesy Iván a 20. századi magyar művészettörténészeinek, fotó- és filmteoretikusainak kevésbé méltatott és kutatott képviselője, a fotó- és filmtörténet terén is inkább csak az utóbbi időben élénkült meg munkássága iránt a tudományos érdeklődés. 1893-ban Hevesy Iván Kapuváron született, de szülei még gyermekkorában Szegedre költöztek a Nap utca 8. szám alá. Érdekes egyezés, hogy a magyar avantgárd három prominens teoretikusa, Moholy-Nagy László, Balázs Béla és Hevesy Iván is rendelkezik szegedi kötődéssel. A mostani kiállítás Hevesy születésének 120. évfordulója alkalmából az elméleti szakember és művész rendkívül gazdag, és eleddig hiányos recepcióval bíró életművét állítja középpontja. A kiállítás megnyitóján jelen volt Hevesy Iván lánya, Hevesi Katalin is, aki az anyag összegyűjtésének folyamatában is közreműködött.

A kecskeméti kiállítás megnyitóján Baki Péter múzeumigazgató bevezetőjét követően Korniss Péter fotóművész személyes hangvételű megnyitó beszédében nem véletlenül hangsúlyozta Hevesynek a magyar fotográfia korszerűsítésének terén tett erőfeszítéseit, amit cseh és szlovák fotótörténeti kontextusba helyezett. Hasonlóképpen Albertini Béla, a kiállítás kurátora is a tárlaton bemutatott fotók, könyvek és egyéb szöveges anyagok nemzetközi összefüggésére hívta fel a figyelmet, mert a magyar avantgárd művészet a Horthy-korszak ellenséges magatartása miatt folyamatosan információhiánnyal és a legújabb fejleményektől való elzártság problémájával küszködött (lásd erről György Péter Az elsüllyedt sziget című tanulmányát, melyben több hivatkozás történik Hevesyre is). Így, miközben külföldön – az amúgy is rendszerint emigrációba kényszerült – magyar avantgárd művészek jóval nagyobb elismerésnek örvendtek, aközben itthon a recepció jóformán hallgatott róluk, vagy egyenesen gátakat állított eléjük. Amíg azonban Kassák Lajos számos avantgárd művészhez hasonlóan visszaklasszicizálódott, és egyszersmind elszigetelődött a nemzetközi tendenciáktól, addig Hevesy Iván, aki a nyugatra emigrált alkotókkal szemben itthon maradt, továbbra is kiállt a progresszív esztétikai törekvések mellett, amint arra a megnyitón Korniss Péter a hivatalos fényképészeti irányvonallal szemben létrejött debreceni Műhely ’67 című kiállítás kapcsán rámutatott.

A mostani kiállításon Hevesy életpályájának dokumentumai és írásai mellett helyet kaptak saját fotói, illetve felesége, a szintén fotóművész Kálmán Kata Hevesy Iván-portréja is. Jóllehet teoretikus munkássága során alapvetően érdeklődött az avantgárd művészet különböző trendjei iránt, fotói jóval hagyományosabb formanyelvet alkalmaznak, mint a történeti avantgárdhoz kapcsolódó irányzatok, például az új tárgyiasság vagy Moholy-Nagy László fotogramjai. Fotográfusként Hevesy inkább a mindennapok témáiból merítkezett, itt látható paraszti tematikájú képein falusi házak, tanyák, munkásokat reprezentáló munkáin kubikusok, nagyvárosi témájú művein pedig bérházak, no meg macskák láthatók. Hevesy Iván azonban nem annyira a szociofotók felől közelítette meg tárgyait és alakjait, jól láthatóan jobban érdeklődött az esztétikai irányú kérdések iránt. Valamennyi képén a fény és árnyék közötti viszonyokra, formateremtő hatásokra, a negatív és pozitív elemek kontrasztjára, a sötét tónusokra és a kiemelésekre fókuszál (bár ez jószerivel minden fotóról elmondható). Ez figyelhető meg a harmincas években készült, ablakmélyedést mutató Falfelület vagy az Almák a kosárban, kés (1931) című képén, és még az amúgy mellbevágó, az amputált lábak hiányát mintegy „profilból” megörökítő Hadirokkant című fényképén is az esztétikai kérdések dominálnak a dokumentatív funkció helyett.

Az emlékkiállítás azonban nemcsak Hevesy Iván fotóinak válogatott gyűjteményét adja közre, nemcsak fotókiállítás, hanem egyúttal életművéről is szól, így sorba rendezi életének és tudományos pályafutásának emlékeit a családfától kezdve a haláláig (és még tovább). A művészettörténész Kapuváron született értelmiségi családban (apja Hevesi János, tanár, az első kapuvári újság, a Rábaköz alapító-főszerkesztője, anyja pedig Sikor Margit írónő volt), és az anyai ág révén felmenői között tarthatta számon Schedel (Toldyra magyarosított) Ferencet, a „nemzeti tudományok” egyik atyját. Ezért Csiszár Attila, a kapuvári Rábaközi Muzeális Gyűjtemény kezelője és a Soproni Múzeum etnográfusa-muzeológusa jóvoltából kapuvári vonatkozású anyagok is helyet kaptak a kiállításon. Itt jegyezném meg, hogy amíg az újságíró apa a helyi lap fejlécén következetesen „i” végződéssel írta a nevét, addig fia „y”-t alkalmazott, de az itt bemutatott halotti anyakönyvi kivonat másolatán ismét „i” olvasható. Ezzel kapcsolatos kérdésemre a művészettörténész lánya, Hevesi Katalin (ismét „i” végződéssel) felvilágosított, hogy édesapja művésznévként ugyan a nemesi végződést preferálta, de az y/i a hivatalos iratokban is gyakorta ingadozik.

Albertini Béla, a kiállítás kurátora jól láthatóan azt a koncepciót igyekezett megvalósítani, hogy az életút anyagait a nemzetközi művészeti trendekkel kontextualizálja, rámutatva a magyar és a külföldi törekvések szinkronitására (vagy adott esetben különbségeire). Így az egyes életszakaszok Hevesy-vonatkozású anyagai mellett együttesen láthatók például Brassaï, Moholy-Nagy, Escher Károly képei (pontosabban azok másolatai), és levelezésének darabjai, például Moholy-Nagy neki írt sorai. Továbbá a művészettörténeti könyvek mellett párhuzamosan ott állnak Roland Barthes vagy éppen Susan Sontag fotóelméleti reflexióinak példányai is. Mindazonáltal Hevesy Iván művészettörténeti és teoretikus tevékenysége oly széles látókörű és gazdag, hogy önálló könyveinek és szövegeinek száma csaknem tandoris magasságokba ér. Hevesy ugyanis számos filmelméleti cikket és – utólag összeállított – némafilm-történeti szintézist  írt.  A filmjáték esztétikája és dramaturgiája című komplex elméleti könyvét – noha az említés szintjén még az Oxford Filmenciklopédiában is szerepel – a recepció mostohábban kezelte Balázs Béla könyvénél, miközben A látható ember alig valamivel korábban született. Emellett az avantgárd irányzatainak is számos kötetet szentelt, melyeket az egykorú külföldi interpretációk mellett érdemes lenne Kassák szintézisével is összevetni. Mindezeken túl termékenységét jelzi, hogy gyakorlatilag megszámlálhatatlan mennyiségű könyvben, füzetben és cikkben foglalkozott a fotográfia kérdéseivel, és nemcsak annak művészeti oldalával, hanem olyan technikai aspektusaival is, mint például „az állatok fényképezése” vagy „a tájképfotografálás technikája”. A Hevesy-kutatás hiányosságait jelzi, hogy számos írása, az avantgárd művészekkel folytatott levelezése túlnyomórészt kiadatlanul, az MTA kézirattárában hever, noha ezek elengedhetetlenek lennének a hazai avantgárd történetének mélyebb értelmezéséhez.

Hevesy Iván sokrétű és terjedelmes teoretikus és kritikai tevékenységét a művészettörténeti recepciónak érdemesebb volna az eddigieknél jóval részletesebben feltérképeznie, illetve – mint Albertini Béla tette – kontextusba állítania, és ezt nem csak azért szorgalmazom, mert kapuváriként, szegediként és vizkultosként háromszorosan is kapcsolódom Hevesyhez.

Gerencsér Péter

 

Százhúsz éve született Hevesy Iván” című kiállítás

Kurátor: Albertini Béla fotótörténész

Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét (2013. november 22 – 2014. január 26.)

 


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő