A biológia és a tudomány híreiből merítve
BESZÉLGETÉS CSONKA VERONIKA KÉPZŐMŰVÉSSZEL
TAKÁTS FÁBIÁN INTERJÚJA
A tudomány és technológia kérdésköreit boncolgatja Csonka Veronika. A Molnár Ani Galéria am project terében látható Biotic Mechanism-on 3D tollal létrehozott objekteket, organikus táblaképeket állít ki. Biológia és mechanika összefüggéseiről, technikáról, jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Csonka Veronika a Képzőművészeti Egyetem festőművész szakára járt, Bukta Imre osztályába. Egy évet még maradt a tanár szakon. Felnőttképzésben tanít technológiát a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikumban, de van egy középiskolás csoportja is, akiket grafikai szoftverek használatára okít.
Hétköznapjait a tanítás és a „műtermezés” teszi ki, a technológiák, technikák elsajátítása érdekli. Kipróbálta már a betonöntést, a fémmel való munkát, hogy minél nagyobb tapasztalattal rendelkezzen az anyagok terén.
– Ha jól tudom, textilszakra jártál középiskolában, ami után nem az iparművészet, hanem a képzőművészet felé fordultál. Miért?
– Akkor sem maga a textil szakma és annak lehetőségei, például a divattervezés érdekeltek. Az anyagokkal való bánásmód, a különböző technikák tanulása foglalkoztatott. Alkotói habitusomhoz, gondolkodásmódomhoz inkább a Képzőművészeti Egyetem festő szakma illett, ahol jobban megtaláltam önmagamat.
– Vegyes technikájú műveket, objekteket mutatsz be a Biotic Mechanism című kiállításodon. A biológia és mechanika összefüggéseire keresed a választ?
– Ha úgy tetszik, igen, de hadd fejtsem ki, hogy miért. A tudomány és technológia aktuális információiból merítkezem, amelyek számomra nagyon vonzó területek. Amennyiben jelenkorunk civilizációjáról szeretnék információt kapni, úgy a tudomány és technológia területén keresendő a válasz, hiszen ezeken belül dolgoznak a legégetőbb problémák megoldásain. Az ipari forradalom óta hittük, hogy mennyi minden fog javulni, milyen jó életkörülmények között fogunk élni. Ehhez képest most ennek a „levét isszuk”. A kutatások, innovációk nagy része a hibáinkat hivatott helyrerakni (több kevesebb sikerrel). Ezekre a friss kutatási eredményekre reflektálnak a munkáim.
Ha nem is napi szinten, de értesülök a biológia és a tudomány aktuális híreiről. Amennyiben egy téma felkelti az érdeklődésemet, elmélyedek benne. Cikkeket gyűjtök, felkeresek hozzáértő embereket. Lehetőségeim szerint munkaterületeket is megnézek, amelyek világa tükröződik alkotásaimon. Organikus elemeimet mechanikus fémalkatrészekkel, fémrendszerekkel egészítem ki. Ezt láthatod a piktogramjaimon is, amiket különböző ipari és „laboros” helyeken alkalmaznak.
– Növényi motívumaid lila árnyalatotokban pompáznak, de nem is ez a legizgalmasabb bennük, hanem hogy felnagyítva, anatómai pontossággal készítetted őket. Milyen technikával?
– Ezekről az elemekről sokaknak növények, másoknak belső szervek, vagy a tengeri világ képe jut az eszébe. Motívumaim ez utóbbiból érkeznek. Arra törekszem, hogy ne lehessen konkrétan beazonosítani őket.
Amikor tengerbiológiával kapcsolatos kutatásokról olvastam, nézegettem, hogy milyen kiveszőfélben lévő növényi vagy állati populáció található azokon a területeken, ahol a kutatások zajlanak. A növények és állatok formavilágából indultam ki, de nem konkrétan jelenítem meg őket, hanem digitálisan eltorzítom. A digitális előmunka után valamilyen manuális technikával nyeri el a végső formáját.
– Sokféle anyagot használsz, tanulmányozol. Ez a kíváncsiság és tudásvágy vezet újabb és újabb témákhoz; de melyik az a pillanat, amikor műtárgyat alkotsz egy adott jelenségből, formából?
Például amikor különböző kőzetekkel és fémmel dolgoztam, akkor azt a területet kutattam. Számos olyan cikkel találkoztam, ahol a csapadék földbe kerülésének kártékony hatásáról írnak, és arról, hogy ily módon mennyi méreganyag kerül a földbe. Ehhez a témához kerestem aztán megfelelő technikát és anyagokat, amivel a magam módján a leginkább meg tudom jeleníteni. Olvastam a nehézfémeknek a mezőgazdaságra is gyakorolt mérgező hatásáról is. Kiválasztottam egy, a kutatásokban említett nehézfémet, és közben azzal a paradoxonnal szembesültem, hogy a természetben megjelenő veszélyes, káros anyagok többnyire igen esztétikusak, szépek.
A mostani objektekhez, installációkhoz azért választottam egy 3D-s tollat, mert szerettem volna valami mostani technológiát megmutatni. A hozzáállásomat mutatja, hogy amúgy újrahasznosítható műanyagból készültek.
– A Biotic Mechanism óhatatlanul az orvosi rendelők várótermeit juttatja eszünkbe. Hol esztétikusak, hol kevésbé azok az általad tanulmányozott kémiai, biológiai folyamatok. Mi a célod megmutatásukkal?
– Mindegyik munka két „összetevőből” áll. Az egyik az ember által alkotott művi környezet, amibe belehelyezem az életet szimbolizáló organikus elemet, amik aztán bekerülnek a laboratóriumokba. A bekerülésnek mind vizuálisan, mind koncepció szempontjából van egy erős disszonanciája, hogy miért kényszerültek oda. Azért, hogy a kipusztulás veszélye miatt mintákat próbáljanak venni belőlük a kutatók. Az elemeket mesterséges körülmények között vizsgálják, bele vannak kényszerítve egy olyan keretbe, ami hideg, rideg, steril és kontextusidegen. Ezt szeretném megragadni a műveimmel is, amikben van valami bizarr, de szép is.
– Milyen terveid vannak a közeljövőben, mi foglalkoztat leginkább?
– Szeptemberben lesz a következő önálló kiállításom, amire már készülök.
Takáts Fábián
Csonka Veronika műveivel Instagram https://www.instagram.com/veronikacsonka/?hl=hu oldalán találkozhatunk.