07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>
05.23.
| Új színház nyílik idén a Szegedi Szabadtérin >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

Zsámbéki szerint a világ
2013.05.13 - tiszatáj

A NÉP ELLENSÉGE CÍMŰ IBSEN-DARAB BEMUTATÓJA A BUDAPESTI KATONÁBAN

Egy nem túl sokat játszott Ibsen-műhöz nyúlt a budapesti Katona József Színház. A nép ellenségét Kúnos László új fordításában, Zsámbéki Gábor rendezésében mutatták be a Petőfi Sándor utcai teátrumban április 27-én.

Mondják, hogy a zseniknek is van kevésbé sikerült műve. A korábban Hajdu Henrik által Hazaárulónak fordított darab Robert Brustein szerint nem hibátlan alkotás. Kifogásai legfőképpen abból adódnak, hogy szerinte Ibsen túlságosan sokat engedett a messianisztikus karakter kiteljesedésének. Nos, a Katona nem erre helyezte a hangsúlyt.

A történet mondhatni egyszerű. A norvég kisváros kitűnő kitörési lehetőséget lát egy fürdő felépítésében, mi több a fürdő a település jövőjét, anyagi biztonságát jelenti. A fürdő vize azonban szennyezett, veszélyes az emberi egészségre. A darab konfliktusa ebből indul ki: doktor Stockmann (Fekete Ernő) tudomást szerez a szennyezésről és a súlyos kivitelezési hibáról, így orvosi fogadalma alapján a fürdő átépítését szorgalmazza. Egyszerű, tudományos kérdésként tekint a problémára, nem tudja, hogy ezzel érdekeket fog sérteni, szeme előtt egyedül az egyértelmű erkölcsi mérce lebeg. Bátyja, Peter Stockmann (Kulka János mv. [május 13-i hír, Kulka János a Katonához szerződik– a szerk.]), a város polgármestere görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz. Magányos, egyedülálló politikusként a város egyedüli felvirágoztatójának véli magát. Az előadás koncepciója érdekes, mi több kompromittáló, helyenként meghökkentő. Talán nem árt kiemelni, hogy nagyon széles mezsgyén mozog a rendezés: az ibseni szöveget nem kellett markánsan átdolgozni ahhoz, hogy kibontakozzon egy egyértelmű hasonlóság az előadás világa és az aktuális magyar közélet között. A rendező egyfelől politikai színházat csinál, másfelől pedig az ibseni dramaturgia mentén is szervezi a drámát. Nagy erénye a rendezésnek, hogy nem lesz szájbarágós, a helyzetek ráíródnak a magyar politikai viszonyokra, ugyanakkor nem szélsőségesen, s nem letiltva ezzel a hangsúlyos ibseni cselekményszövést. A politikai olvasat mellett ugyanis fontos az, hogy két testvér küzdelme folyik a színpadon, különbözőségük folyamatosan hangsúlyt kap.

Kétségtelen, hogy a Zsámbéki célja mindenekelőtt a sokkolás, a valósággal való szembenézésre való késztetés volt. Ez megmutatkozott abban, hogy a viszonylag hosszú darabot szűk két órára sűrítette, esélyt sem adva arra, hogy a néző kizökkenjen a megidézett világból. Önmagában sokkoló, hogy az 1882-ben keletkezett darab 2013-ban is meglehetősen aktuális, függetlenül mindennemű ideológiától. Ibsen már akkor rámutatott a sajtó manipulatív voltára, arra, hogy szavakkal (tehát a nyelvvel) bárki, bármikor tönkretehető. Stockmann doktor tragédiája éppen ez: naiv, burokban élő, némileg beszűkült tudós. Fekete Ernő játéka ezt hangsúlyozza. Az alak számára az egész egy nevelődési történet, rádöbbenés mindarra, hogy a modern társadalmak nem az ésszerűség és a tudomány törvényei szerint működnek. Hiába van a kezében döntő bizonyíték, hiába fekete-fehér mindaz, amit az egyetem a vízminták alapján bebizonyított. Stockmann doktor kezdetben nem tudja megérteni, hogy a társadalom, a közvélemény nem eszerint működik, az észérveket, a tényeket könnyebben legyőzik azok a gondolatok, amelyeket az emberek hallani akarnak (még akkor is, ha ez a saját életüket veszélyezteti).

Az intertextualitás irányába ez az Ibsen-mű (és a rendezés is) igencsak nyitott lesz. A modern demokrácia csendes kritikája, a többség-kisebbség problematikára való rámutatás, melyet a doktor a végén is említ, szerves része az előadásnak, s részben ki is rántja a darab világát a magyar helyzetből, s egyetemessé teszi. A tömegek lázadása (Ortega), A tömeg és a nemzet (Babits) gondolataira való utalásokkal Stockmann doktor vívódásaiból egyre filozofikusabb, komplexebb látlelet fejlődik, s ezzel az előadás horizontja fokozatosan bővül. Stockmann doktor eljut odáig, hogy a demokrácia nem működhet, hiszen a többség dönt saját sorsáról, ám – mint Stockmann mondja – a többség ostoba. A doktor rájön, hogy nem a vízmű az elsődleges gond, hanem sokkal mélyebb mechanizmusok miatt van társadalmi-politikai válság, s magányosságát fokozza, hogy ezt csak ő vette észre. Hamar kiderül, hogy mindenki korrupt, haszonleső, értékvesztett. A nép (Bodnár Erika, Bezerédi Zoltán, Keresztes Tamás), értelmetlenül ordít, Aslaksen (Bán János), a nyomdatulajdonos eleinte óva inti a doktort a hatalommal való szembeszegüléstől, majd ő lesz az elsők között, aki beáll a sorba. Az újságírók (Kovács Lehel, Ötvös András) értékvesztett, manipulatív, kettős beszédet folytatnak.

Zsámbéki tehát sokkolni akart, ez nem kérdés, s ezt az erős színészi játék mellett a látvánnyal igyekezett véghezvinni. A díszletet (Khell Csörsz mv.) lényegében a homályban megbúvó alakok képezik: Katrine Stockmann nevelőapja (Ujlaki Dénes), a polgárok (Bezerédi Zoltán, Bodnár Erika), továbbá egyes jelenetekben a polgármester alakja is. A színházi felügyeletre is erőteljesen reflektál a darab, külön érdekes, hogy a polgármester mielőtt a háttérből belépne, lényegében belehallgat a jelenete előtti diskurzusba, testvérének vívódásaiba, családi veszekedésekbe (tehát a jelenléte állandóvá válik). A sokkolás másik eszköze mindenképpen a darab második harmadára tehető, amikor a színpad közepén felbugyog a sár (sokjelentésű metafora), s fokozatosan elkezd folyni a nézőtér felé. Zsámbéki eszerint úgy vélte, hogy szinte nincs olyan ember, akit a közélet mocskai ne érintenének. A nézőteret már korábban is bevonta: a népgyűlés-jelenet elején a polgármester ismerősként üdvözölte a nézőtéren ülőket, jelezve: nem passzív nézői az eseményeknek, hanem szerves részei mindannak, ami a színpadon folyik. A népgyűlés-jelenet a színházi jelenlét kérdéskörével is eljátszik. Egyszerre válik elidegenítővé, s egyszerre lesz erőteljes. A hangos tüntetésekkel a néző elsősorban a tévében szembesül, itt egyszerre a kivetítőn és a színpadon is figyelemmel kísérjük a történéseket. Zsámbéki aktualizál: a média (mint negyedik hatalmi ág), s a médiumok közül is a televízió az új manipulatív eszköz, mely leginkább befolyásolja, hogy a tömeg miként értesül a tüntetésekről.

A Katona előadása tehát magabiztosan, határozottan szembesít és bírál, de nem ideologikusan, hanem egyetemesen. Kiváló színészi alakításokkal, alaposan megszerkesztett koncepcióval katartikus élménnyel enged el a nézőtérről. S jelzi: a sár egyre csak lövell ki a földből, amelynek áldozatául esik a következő generáció is: a doktor kisfia (Bezerédi Bendegúz mv.) apjához hasonlóan nem tud felállni a sártengerből.

Fritz Gergely

[nggallery id=146]

Fotó: katonajozsefszinhaz.hu


Címke: , , , ,
2019.07.15 - tiszatáj

A 29. THEALTER Fesztiválon augusztus 2. és 10. között 32 társulat 30 produkcióját láthatják a kortárs színház rajongói Szegeden. Idén a női témákra, női alkotókra, illetve a fiatal csapatokra fókuszálnak, a nemzetközi és a hazai fellépők mellett helyieket is hívtak. A jegyértékesítés július 27-én kezdődik.

>>>
2019.07.15 - tiszatáj

SZERELMES SHAKESPEARE
Remek ötlet volt Tom Stoppardtól ez a történet! Nem sok igaz belőle, viszont nagyonis valódi. Shakespeare nemcsak a világirodalom legnagyobb drámaírója volt, de egyben korának színes közéleti figurája, színházi embere. Nemcsak darabírónak, de egy darab hősének is kiváló. Ebből az indíttatásból született meg a Szerelmes Shakespeare, eredetileg film forgatókönyvnek szánták. Miután a belőle készült mozi 1999-ben nyert egy csomó Oscart és más díjakat, nem csoda, hogy hamarosan elkészült a színdarab-változat is… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Szeged nyári kulturális kínálatának húzóeseménye természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékok. Idén a szokásos bulvárprodukciók mellett főleg a programsorozat berkein belül működő Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorterve kecsegtet izgalmas előadásokkal…
Ha augusztus és független színház, akkor Thealter. A Régi Zsinagóga és a Kisszínház mellett a Csillag Börtön ezúttal is előadáshelyszínül fog szolgálni, ismét lesz kritikusműhely, továbbá workshop is Ivo Dimcsev bolgár koreográfus vezetésével… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PÓKEMBER: IDEGENBEN
Véget ért a Marvel-univerzum harmadik fázisa. Jóllehet, a tényleges pontot az áprilisban felfordulást okozó Bosszúállók: Végjáték nyomta oda, a Rendőrautót dirigáló Jon Watts második hálószövő-kalandja így is helyre szórakozás – hovatovább magával ragadóbb, mint az eposzinak szánt, de oktalan humorizálásba fulladó Thanos-megalomániák. Az Idegenben nemcsak az ún. Infinity Saga legvégére tűzött pofás kis epilógus, hanem önmagában is szellemes, de hangsúlyos pontokon érett kalandmozi… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

BEMUTATTÁK
AZ IRODALMI SÉTÁK TOLNAI OTTÓVAL
MOBILAPPLIKÁCIÓT IS
A CULTSTREAM – A víz új kultúrája című projekt keretében rendezték meg Szegeden és Magyarkanizsán 2019. június 6-7-én a Tiszavirág Fesztivált. Mivel a tiszavirágzás a Tisza-menti régió népeinek közös élménye, a hozzá kapcsolódó művészeti értékek, irodalmi, képzőművészeti, filmes alkotások bemutatása kiváló lehetőség a fiatalabb generációk interkulturális tapasztalatainak gazdagítására és a szomszédos ország kultúrájával való mélyebb kapcsolat kialakítására…

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

Molière Don Juanjával nyit újra az Újszegedi Szabadtéri Színpad. Kicserélték a nézőtéri padokat, új világítótornyok épültek, és a színpad fölött is egy lámpasor gazdagítja a technikai lehetőségeket. Az öltözőket is fölújították. A címszereplő Jakab Tamás, de olyan országosan ismert sztárok is színpadra lépnek, mint Csákányi Eszter, Bodrogi Gyula, vagy Kulka János. A bemutató július 18-án lesz… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2019.07.12 - tiszatáj

PALKÓ TIBOR: PRE REPRO CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ

Szeplős a terem – és
szeplős a teremtés
(és-és-és-és) és:
szeplős az ég is…

Szeplős a hal,
szeplős a halál,
szeplős a bárány – és
szeplős a kés is…

>>>
2019.07.09 - tiszatáj

A FORUM KÖNYVKIADÓ ESTJE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN
Népes társaság gyűlt össze június 14-én a Dugonics téren, majd a Grand Café színpadán, ahol bemutatkozott az újvidéki Forum Könyvkiadó. Antalovics Péter, Antal Szilárd, Balázs Attila, Benedek Miklós, Böndör Pál, Kormányos Ákos, Papp Katalin, Patócs László és Szilágyi Mária mutatták be frissen megjelent könyveiket. A szerzőkkel Berényi Emőke, Bicskei Gabriella, Brenner János és Losoncz-Kelemen Emese, a Fórum szerkesztőgárdája beszélgetett… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő